A hitel határidő előtti visszafizetése esetén a fogyasztót megillető visszatérítés

Az EUB szerint a hitel futamidő előtti visszafizetése esetén az uniós jog nemcsak a hitelmegállapodás időtartamától ténylegesen függő költségek, hanem a fogyasztót terhelő valamennyi költség arányos visszatérítését írja elő.

Az alapügy

A kérdést előterjesztő bíróság által egyesített három alapeljárás a 2008/48 irányelv 3. cikkének a) pontja értelmében vett fogyasztó és a SKOK, a Santander Consumer Bank, illetve az mBank ( a továbbiakban együttesen: Bankok) között létrejött fogyasztói hitelmegállapodásból ered.

Mindhárom hitelmegállapodás az érintett banknak járó jutalék megfizetését írta elő, amelynek összege nem függött az adott hitelmegállapodás időtartamától.

A fogyasztók a hiteleik határidő előtti visszafizetését követően az annak eredményeként a bankokkal szemben keletkezett követeléseiket átruházták a lengyel jog szerint alapított, a fogyasztók számára jogi szolgáltatásokat nyújtó Lexitorra.

Ezt követően a Lexitor a követelések engedményeseként a Bankoktól a fogyasztók által fizetett jutalékok egy része késedelmi kamatokkal növelt összegének visszatérítését kérte.

A hitelintézetek nem tettek eleget a Lexitor kérésének, ezért a cég keresetet nyújtott be amelyben kérte a bíróságot, hogy kötelezze a Bankokat a jutalékoknak a hitelmegállapodások fennmaradó időtartamára esedékes része és a késedelmi kamatok megfizetésére.

A Bankok ellentmondással éltek a bíróság által kibocsátott fizetési meghagyásokkal szemben.

A lengyel bíróság úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából az EUB-hoz fordul.

Az EUB döntése

Az EUB rögzítette, hogy, amint arra a főtanácsnok is rámutatott, a 2008/48 irányelv hatálya nem a jogvitában álló felek, hanem a hitelügylet feleinek személyétől függ. A jelen ügyben a követelések három fogyasztó és a Bankok között létrejött három fogyasztói hitelmegállapodásból származnak, és azokat Lexitorra a szóban forgó hitelek határidő előtti visszafizetését követően ruházták át.

Kérdésével a lengyel bíróság lényegében arra várt választ, hogy a 2008/48 irányelvet úgy kell‑e értelmezni, hogy határidő előtti visszafizetés esetén a hitel teljes költségének csökkentésére vonatkozó jog magában foglalja azokat a költségeket is, amelyek nem függnek a hitelmegállapodás időtartamától.

A 2008/48 irányelv (39) preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett 16. cikkének (1) bekezdése biztosítja a fogyasztó számára a jogot a hitel határidő előtti visszafizetésére és a hitel teljes költségének a hitelmegállapodás fennmaradó időtartamára esedékes kamattal és költségekkel történő csökkentésére.

Ami „a hitel fogyasztó által viselt teljes költségének” fogalmát illeti, az irányelv 3. cikkének g) pontja szerint beletartozik minden költség, ideértve a kamatot, jutalékot, az adókat és bármely olyan egyéb díjat, amelyet a fogyasztónak a hitelmegállapodás vonatkozásában meg kell fizetnie, és amelyek a hitelező előtt ismertek, kivéve a közjegyzői költségeket. Ez a meghatározás tehát a szóban forgó hitelmegállapodás időtartamára vonatkozóan nem tartalmaz semmilyen korlátozást.

Az alapügyben felmerült értelmezések szerint a 2008/48 irányelv 16. cikkének (1) bekezdésében „a szerződés fennmaradó időtartamára” hivatkozás értelmezhető úgy is, hogy a hitel teljes költségének csökkentése csak a hitelmegállapodás időtartamától ténylegesen függő költségekre terjed ki, de értelmezhető úgy is, hogy csak azokra a költségekre, amelyek a hitelező szerint a hitelmegállapodás megkötésének vagy végrehajtásának egy bizonyos szakaszával kapcsolatosak, továbbá értelmezhető úgy is, mint utalás arra, hogy a hitel teljes költségének csökkentéséhez alkalmazandó számítási módszernek a fogyasztó által viselt összes költséget kell alapul vennie és a hitelmegállapodás fennmaradó időtartamával arányosan csökkentenie.

Az EUB a 2008/48 irányelv 16. cikke (1) bekezdése különböző nyelvi változatainak összehasonlító vizsgálatát elvégezve arra jutott, hogy nem lehet megállapítani, hogy a hitel teljes költségének csökkentése pontosan mire terjed ki.

A rendelkezés holland, lengyel és román nyelvi változata a hitelmegállapodás fennmaradó időtartamához kapcsolódó költségek csökkentésére utal, a német és angol nyelvi változatát bizonyos kétértelműség jellemzi, de ezek alapján a fennmaradó időtartamhoz kapcsolódó költségek képezik a csökkentés számításának alapját.

A rendelkezés olasz és a francia nyelvi változata a hitelmegállapodás fennmaradó időtartama tekintetében „esedékes” kamatokra és költségekre hivatkozik.

Végül a spanyol nyelvi változat olyan csökkentést ír elő, amely magában foglalja a hitelmegállapodás fennmaradó időtartamára esedékes költségeket.

Ami a szövegkörnyezetet illeti, az EUB emlékeztetett, hogy a 2008/48 irányelv a 87/102 irányelv 8. cikkét váltotta fel, amely előírta, hogy „a tagállamok által meghatározott szabályok szerint, a fogyasztó jogosult a hitel teljes költségének arányos csökkentésére”.

A fentiek alapján az EUB arra a megállapításra jutott, hogy a 2008/48 irányelv 16. cikkének (1) bekezdése konkretizálta a fogyasztónak a hitel teljes költségének csökkentéséhez való jogát határidő előtti visszafizetés esetén, felváltva az „arányos csökkentés” általános fogalmát a pontosabb, a „hitel teljes költségének csökkentése” fogalommal és kiegészítve azzal, hogy e csökkentésnek a „kamatot és költséget” magában kell foglalnia.

Az EUB állandó ítélkezési gyakorlata szerint az irányelv célja a fogyasztók magas szintű védelme, amely azon alapszik, hogy a fogyasztó az eladóhoz vagy szolgáltatóhoz képest hátrányos helyzetben van, mind tárgyalási lehetőségei, mind pedig tájékozottsági szintje tekintetében.

E védelem biztosítása érdekében a 2008/48 irányelv 22. cikkének (3) bekezdése arra kötelezi a tagállamokat, hogy gondoskodjanak arról, hogy az általuk ezen irányelv végrehajtása érdekében elfogadott rendelkezéseket a hitelmegállapodások szövege révén ne lehessen megkerülni.

Az EUB úgy ítélte meg, hogy csorbulna a hitel teljes költségének csökkentéséhez fűződő fogyasztói jog, ha a hitel csökkentése kizárólag azon költségek figyelembevételére korlátozódhatna, amelyek a hitelező szerint a hitelmegállapodás időtartamától függnek, mivel – amint arra a főtanácsnok is rámutatott – a költségeket és azok megoszlását a bank egyoldalúan határozza meg, és a díjszabásba bizonyos haszonkulcsot is beépíthet.

A hitel teljes költségének csökkentésére vonatkozó lehetőségnek a hitelmegállapodás időtartamával kifejezetten összefüggő költségekre való korlátozása azzal a kockázattal járna, hogy a fogyasztót a hitelmegállapodás megkötésekor magasabb összegű egyszeri kifizetésekkel terhelnék, ugyanis a hitelezőt ez a korlátozás arra késztethetné, hogy megpróbálja a hitelmegállapodás időtartamától függő költségeket minimálisra csökkenteni.

A főtanácsnok arra is rámutatott, hogy a hitelintézetek számára a számlázásuk és belső szervezetük tekintetében rendelkezésre álló mozgástér a gyakorlatban nagyon megnehezíti a fogyasztó vagy a bíróság számára a hitelmegállapodás időtartamához ténylegesen kapcsolódó költségek meghatározását.

Az EUB szerint a hitel teljes költsége csökkentésének a hitelmegállapodás időtartamától nem függő költségekre való kiterjesztése nem hozza aránytalanul hátrányos helyzetbe a hitelezőt. A 2008/48 irányelv 16. cikkének (2) bekezdése – amely jogot biztosít számára a hitel határidő előtti visszafizetéséhez közvetlenül kapcsolódó esetleges költségek ellentételezésére –, másrészt ezen irányelv 16. cikkének (4) bekezdése, amely a tagállamok számára további lehetőséget nyújt arra, hogy a hitelező érdekeinek védelme érdekében az ellentételezés a hitel‑ és a piaci feltételeknek megfelelő legyen.

Végül azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a hitel határidő előtti visszafizetése esetén a hitelező előre visszakapja a hitelösszeget, amely így adott esetben új hitelmegállapodás megkötését teszi lehetővé.

A fenti megfontolások összességére tekintettel az EUB úgy döntött, hogy a hitel határidő előtti visszafizetése esetén a fogyasztó joga a hitel teljes költségének csökkentésére magában foglalja a fogyasztót terhelő valamennyi költséget.

(curia.europa.eu)

Kapcsolódó cikkek:


A menetjeggyel nem rendelkező utas
2019. december 3.

A menetjeggyel nem rendelkező utas

Az alábbiakban a szerző az Európai Unió Bíróságának a Nationale Maatschappij der Belgische Spoorwegenkontra Mbutuku Kanyeba- (C‑349/18), a Larissa Nijs- (C‑350/18) és a Jean-Louis Anita Dedroog-féle (C‑351/18 számú) egyesített ügyekben hozott ítéletét[1] elemzi.

Mégsem fogvatartás a röszkei tranzitzónában elhelyezés
2019. december 2.

Mégsem fogvatartás a röszkei tranzitzónában elhelyezés

A Nagykamara, megfordítva a Bíróság korábbi döntését, úgy ítélte meg, hogy a Szerbiából a röszkei tranzitzóna területére belépett bangladesi kérelmezők önként távozhattak volna a zónából Szerbia irányába, így az, hogy e területen korlátozott volt a szabadságuk, nem minősül szabadságelvonásnak, így a vonatkozó garanciák sem érvényesülnek. Azt, hogy Szerbiában an ENSZ jelentések szerint is gyakori a rutinszerű további visszaküldés, és a görög menekülttáborokban a Bíróság szerin is embertelen állapotok uralkodnak, ebből a szempontból a Nagykamara nem ítélte relevánsnak. Egyezményt sértett ugyanakkor a magyar kormány azzal, hogy a hatóságok nem mérték föl megfelelően, milyen veszélyek várnak a visszaküldött kérelmezőkre Szerbiában.

Támogatni kell a minőségi újságírást
2019. december 2.

Támogatni kell a minőségi újságírást

Az Európa Tanács által rendezett nemzetközi konferencia témája az újságírás volt, amelyet a tagállamoknak, a média érdekképviseleti szervezeteinek, az internetes felületközvetítőknek, a szabályozó hatóságoknak és az újságíróknak közösen kell  biztosítaniuk, annak érdekében, hogy a média elnyerje és fenntartsa a közvélemény bizalmát.

Újságírót nem lehet menekülttáborból egyéni mérlegelés nélkül kitiltani
2019. november 26.

Újságírót nem lehet menekülttáborból egyéni mérlegelés nélkül kitiltani

2015-ben a magyar hatóságok nem engedték be az abcug.hu újságíróját a debreceni menekülttáborba, és a döntést részletesen meg sem indokolták. Az EJEB szerint a tagállami hatóságok eldönthetik, hogy mikor és hogyan biztosítják a sajtó menekülttáborokba való belépést, de a közérdek mérlegelése nélkül nem lehet általában kitiltani a sajtót.