A koronavírus hatása a bűn(üld)özésre Koronavírus


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európa Tanács megbízására készített tanulmány azt mutatja, hogy a koronavírus miatt bevezetett intézkedések következtében csökkent a börtönökben fogvatartottak száma.


Az európai börtönökben fogva tartottak száma a tavaszi lezárások idején tapasztalt általános csökkenéshez képest, a nyár folyamán stabilizálódott a legtöbb európai országban, illetve több helyen növekedni kezdett – derül ki a Lausanne-i Egyetem új kutatásából, amelyet az Európa Tanács számára készített. E tendencia ellenére a tanulmány azt mutatja, hogy január 1-jétől szeptember 15-ig a szabadságvesztések átlagos aránya 4,6% -kal – 121,4-ről 115,8 rabra esett 100 000 lakosra vetítve – 35 tagállam büntetés-végrehajtását vizsgálva, amelyek adatokat szolgáltattak a tanulmányban vizsgált négy időpontban. A csökkenés több okra vezethető vissza, többek között a fogvatartottak koronavírus terjedésének megakadályozása érdekében történő szabadon bocsátására.

Az Európa Tanács éves büntetőjogi statisztikái (SPACE), „A COVID-19 börtönpopulációkra gyakorolt ​​középtávú hatásának értékelése” címmel elemzi az európai börtönpopuláció 2020-as tendenciáit négy időállapot segítségével: a világjárvány előtt (január 1.), azután a lezárások első hónapjában (április 15.), a lezárások végén (június 15.) és a nyár végén (szeptember 15.). Úgy tűnik, hogy az európai országok által bevezetett lezárások, amelyek április közepétől egy hónapig voltak érvényben, hozzájárultak a stabilitás kialakulásához, illetve a fogvatartottak létszámának csökkenéséhez. Április 15-ig 17 tagállam büntetés-végrehajtásában haladta meg a bebörtönzési arány a 4% -ot, és 29 tagállamban maradt meg a korábbi börtönpopuláció szintje. A korlátozásokat nem alkalmazó Svédország volt az egyetlen olyan ország, ahol a bebörtönzési arány rövid távon nőtt.


A lezárások végén szolgáltatott adatok azt mutatják, hogy a lezárások hozzájárultak a börtönpopuláció csökkenéséhez. Június 15-én az adatokat szolgáltató 43 büntetés-végrehajtási intézmények között 27-re nőtt azok száma, ahol a fogvatartottak száma január óta csökkent, míg 14 stabil tendenciát mutatott, és csak Svédországban és Görögországban volt magasabb az arány júniusban, mint januárban. A nyár folyamán a lezárásokat követően a börtönpopuláció csökkenő tendenciája megfordult 12 tagállam büntetés-végrehajtásában, amelyek szeptember 15-i létszáma magasabb volt, mint június 15-én: Monaco (+ 30%), Andorra (+ 22%), Norvégia ( + 16,8%), Luxemburg (+ 12,1%), Szlovénia (+ 10,9%), Finnország (+ 8,3%), Skócia (+ 7,7%), Ciprus (+ 7,2%), Dánia (+ 6,7%), Belgium (+ 4,8%), Románia (+ 4,7%) és Észak-Írország (+ 4,5%). A börtönpopuláció 22 tagállamban változatlan maradt, míg Bulgária (-13,2%) és Montenegró (-7,7%) volt az a két tagállam – a 36 között, ahol a bebörtönzési ráta júniustól szeptemberig csökkent.

Összességében azonban a börtönök népességi aránya szeptember közepéig általában alacsonyabb volt, mint 2020 elején, ami megerősíti, hogy a világjárvány éve rendkívül sajátos a bűnözés és a bűnözők elleni fellépése szempontjából.

Marcelo Aebi professzor, a kutatás vezetője szerint az európai tendenciák számos tényezővel magyarázhatók, például a büntető igazságszolgáltatási rendszer tevékenységének csökkenése a lezárások miatt, a fogvatartottak szabadon bocsátása, mint megelőző intézkedés a bűnözés terjedésének csökkentése érdekében. A koronavírus, valamint a lezárások okozta bűnözés csökkenése, ami csökkentheti a hagyományos bűncselekmények elkövetésének lehetőségét. Ezt a magyarázatot támasztja alá a Svédországban megfigyelt ellentétes tendencia, valamint az a tény, hogy a börtönpopulációk csökkenése megállt, amint a lezárások véget értek. A tanulmány rámutat arra is, hogy szeptember 15-ig legalább 3300 fogvatartott és 5100 büntetés-végrehajtási alkalmazott fertőződött meg koronavírussal Európában a 38 tagállamban.

(coe.int)




Kapcsolódó cikkek