A koronavírus hatása a szabadságjogokra Koronavírus Veszélyhelyzet

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Majdnem egy éve hogy, a koronavírus világjárvány hatásai sokkolták a világot és hatással volt a polgári szabadságjogokra is.

Adam Wagner emberi jogi ügyvéd arra figyelmeztetett, hogy a járvány az emberi jogok felfüggesztéséhez vezethet. Ez azért lenne tévedés szerinte, mert az emberi jogi rendszert pontosan a fékek és ellensúlyok összességeként fejlesztették ki, mivel a társadalmak válság idején hajlamosak illiberális intézkedéseket hozni.

A kormányok az elmúlt 12 hónapban sok olyan korlátozást fogadtak el, amelyek korábban rendkívülinek és nagyon szigorúnak tűntek, mégis szükség volt rájuk. Adam Wagner kifejtette, hogy a koronavírusra való reagálás a különböző jogok, így különösen az élethez való jog és a többi jog közötti mérlegelést és egyensúlyi helyzet megtalálását jelenti.

Az államok által hozott döntések azonban már nem tekinthetők sürgősségi intézkedéseknek; a vezetők és a közvélemény most már megértette, hogy hosszú távon kell berendezkednünk a járvány elleni védekezésre. Az is nyilvánvaló, hogy egyes kormányok túl messzire mentek. A Németországban működő Polgári Szabadságjogok Európai Uniója által készített jelentés szerint a világjárvány fontos szerepet játszott a demokrácia gyengülésében az egész kontinensen, nemcsak a szabadságjogok korlátozása miatt, hanem az új jogszabályok gyorsított elfogadása révén, amelyek korlátozzák az átláthatóságot.

A rendkívüli helyzet Kelet-Európában – különösen Magyarországon, Lengyelországban és Szlovéniában – lehetőséget biztosított a hatalom centralizálásának fokozására, amelyet ürügyként használtak fel a demokratikus normák további rombolására.

Az Egyesült Királyság kormánya nem vádolható a válság ilyen módon történő kihasználásával. De hiányzott a megfelelő parlamenti ellenőrzés, rossz döntéseket hoztak, amely rossz kormányzást és végső soron korrupciót eredményezett. A koronavírusra tekintettel bevezetett korlátozásokra kétségtelenül szükség van, de a kialakításuk és az alkalmazásuk miatti aggodalmak nem tekinthetők liberális túlbuzgóságnak, vagy koronavírus tagadásnak. A szállodai karantén észszerű, de az erre vonatkozó jogszabályokat nem a 11. órában kellett volna közzétenni.

Jelenleg három fő veszéllyel állunk szemben: Az egyik, hogy a kormányok nagyobb ellenőrzésre tehetnek szert a magánszféránk felett, másodszor az állampolgárok túlságosan zavartak vagy fáradtak ahhoz, hogy érzékeljék, hogy a mindennapi élet ellenőrzése észszerű vagy sem. Ebben az összefüggésben túl kevés figyelmet kapott a portmanteau-i rendőrséggel kapcsolatos tiltakozással, bűnözéssel, ítéletekkel és a bíróságokkal kapcsolatos törvényjavaslattal kapcsolatos aggasztó új rendelkezések. A jogszabály új hatásköröket ad a rendőrségnek az erőszakmentes tüntetések kezelésére, amelyek „jelentősen korlátozzák a lakosságot, illetve a parlamentbe való bejutást” – ideértve a tiltakozások időtartamára, a maximális zajszintre és a tiltakozás helyére vonatkozó feltételek meghatározását. Ahogy a Good Law Project kiemelte: „A tiltakozási jognak az a célja, hogy lehetővé tegye az emberek számára, hogy mélységes boldogtalanságukat vagy érzéseiket úgy fejezzék ki, hogy az államot reagálásra késztessék. Az a jogszabály, amelynek célja, hogy ennek a jognak semmilyen hatása ne legyen, azt jelenti, hogy kiüresítjük ezt a jogot.”

A törvényjavaslat három hónapról 10 évre emeli az emlékművek ellen elkövetett cselekményeket.

A jogszabályok zavaróak, és felesleges rendelkezéseket tartalmaznak, ezért azokat el kell távolítani, mielőtt hatályba lépnének. Eközben a járvány során új kihívásokkal nézünk szembe, például azzal, hogy a beoltásra vonatkozó információkat tárolhatjuk-e, továbbíthatjuk-e, ha, igen, akkor hogyan. A nehéz döntéseket megfelelő időben és társadalmi ellenőrzés mellett kell meghozni. Döntéseinknek hosszabb távon lesz hatása az állam és az egyén közötti viszonyra. A koronavírus által az életünkben okozott kárt nem szabad a szabadságaink szükségtelen korlátozásával tovább növelni.

(theguardian.com)

---