A kötelező iskolai oktatás és a vallásszabadsághoz való jog az EJEB gyakorlatában

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2017. január 23.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A két muszlim diák, kötelező koedukált úszásoktatás alóli felmentésére vonatkozó kérelmének elutasításával a svájci hatóságok precedenst teremtettek a gyermekek kötelező iskolai oktatásának kérdésében, amelynek során a meghatározott tanrendet teljes mértékben teljesíteni kell, ezzel azonban nem sértették meg a diákok szabad vallásgyakorláshoz való jogát.


A diákok szülei elutasították a diákok úszásoktatásban való részvételét, amely az iskolai tanrend alapján kötelező volt. A szülők kérelmet nyújtottak be az illetékes svájci oktatási hatósághoz, azonban a hatóság nem adott felmentést a muszlim diákok számára a koedukált úszásoktatás alól. A szülők ennek ellenére továbbra is megtagadták gyermekeik úszásoktatásban való részvételét. Az oktatási hatóság ezért pénzbírság kiszabását helyezte kilátásba, amelyre a szülőket többször figyelmeztette, azonban a szülők vallási előírásokra hivatkoztak. A svájci oktatási hatóság ezt követően pénzbírságot szabott ki, a döntés ellen a szülők fellebbeztek. A szülők fellebbezését a svájci bíróságok elutasították, ezért a szülők az EJEB-hez fordultak.

A Bíróság megállapította, hogy a svájci hatóság elutasítása a vallásszabadsághoz való jogba történő olyan beavatkozás, amelyet jogszabályok írnak elő és célja, hogy a külföldi diákokat védje a szociális alapú szegregációtól.

A Bíróság szerint azonban az állam kizárólagos hatáskörébe tartozik az állam és az egyház viszonyának meghatározása, annak eldöntése, hogy a vallásnak milyen jelentőséget tulajdonít a társadalomban, és hogy a vallás hogyan jelenik meg az állam által biztosított oktatásban. Amennyiben az állam tartózkodna az általa nyújtott oktatás céljainak meghatározásától, akkor az állam nem tudná az oktatási rendszerét a saját szükségletei és szokásai szerint alakítani.

[multibox]

Az EJEB álláspontja szerint az iskola fontos szerepet játszik a szociális integrációban, azonban a szegregáció a külföldi diákok esetében gyakran mégis előfordul. A Bíróság kifejtette azon véleményét, amely szerint a gyermekek érdeke a mindenre kiterjedő oktatásban való részvétel, amely elősegíti az adott társadalomba való beilleszkedésüket, a helyi szokásokhoz való alkalmazkodásukat, ezért a diákok bizonyos foglalkozások alóli felmentése csak kivételesen indokolt esetben lehetséges, előre meghatározott feltételek szerint, amelyek minden vallás csoport számára azonosak. A svájci hatóság a szülők kérelmének elutasításával amellett foglalt állást, hogy a gyermekeknek részt kell venniük a kötelező úszásoktatásban, nemcsak azért mert érdekük, hogy az oktatás keretében megtanuljanak úszni, hanem azért is, hogy részt vegyenek egy olyan közösségi tevékenységben, amelyben minden más diák is részt vesz, függetlenül a származásuktól, vallási vagy egyéb nézeteiktől. A Bíróság megjegyezte, hogy a hatóság az elutasítás során széleskörűen biztosította a vallásgyakorláshoz való jogot, amikor felajánlotta a szülők számára, hogy gyermekeik a kötelező úszásoktatás során burkinit viselhetnek és átöltözniük sem koedukált öltözőkben kell. A Bíróság kifejtette, hogy a hatóság a döntés meghozatala során figyelemmel volt minden körülményre, amely abból is kitűnik, hogy egészségügyi okokból már engedélyezték bizonyos diákok kötelező úszásoktatás alóli felmentését. Az EJEB szerint a szülőkre kiszabott bírság és annak mértéke arányos volt az elérni kívánt céllal, a gyermekek szociális integrálásával, mivel azt többszöri, előzetes figyelmeztetést követően szabta ki a hatóság.

Tehát a Bíróság álláspontja szerint azzal, hogy a hatóság a szociális integráció és a gyermekek teljes körű oktatásban való részvétele érdekében elutasította a szülők kérelmét az EJEB szerint nem sértette meg a kérelmezőknek az Egyezmény 9. Cikkében biztosított szabad vallásgyakorláshoz való jogát.

Kapcsolódó cikkek:


Hosszú vajúdás – Az EU Alapjogi Chartájának margójára
2019. szeptember 17.

Hosszú vajúdás – Az EU Alapjogi Chartájának margójára

Vajon van-e ok az ünneplésre? – teszi fel a kérdést a szerző annak apropóján, hogy 20 éve kezdődött az EU Alapjogi Chartájának története. Mint írja, a választ az fogja eldönteni, hogy a dokumentumnak közép- és hosszútávon sikerül-e az EJEE-hez és az EJEB-hoz hasonló, a kontinens országainak emberi jogi és jogállami standardjait alapvetően befolyásoló hatást kiváltania.

Kötelező akadálymentesíteni a mozit?
2019. szeptember 4.

Kötelező akadálymentesíteni a mozit?

Egy filmet, amit az egész városban csak egy moziban vetítettek, a mozirajongó kerekesszékes kérelmező nem tudott megnézni, mert a mozi nem akadálymentesített, és a mozi azt sem engedte meg, hogy a kérelmező a vendégektől segítséget kérjen. Az EJEB szerint a magánélethez és a hátrányos megkülönböztetés tilalmához fűződő jog sem sérült az ügyben, mert a kérelmező más mozikban és egyébként más módokon kellően gazdag társasági életet élhet, így az emberi kapcsolatai nem szűkülnek be olyan mértékben, ami az Egyezménybe ütközne. Az ügyben az érdeksérelem nem volt annyira súlyos, hogy az hátrányos megkülönböztetésnek minősüljön.