A kötelező iskolai oktatás és a vallásszabadsághoz való jog az EJEB gyakorlatában


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A két muszlim diák, kötelező koedukált úszásoktatás alóli felmentésére vonatkozó kérelmének elutasításával a svájci hatóságok precedenst teremtettek a gyermekek kötelező iskolai oktatásának kérdésében, amelynek során a meghatározott tanrendet teljes mértékben teljesíteni kell, ezzel azonban nem sértették meg a diákok szabad vallásgyakorláshoz való jogát.


A diákok szülei elutasították a diákok úszásoktatásban való részvételét, amely az iskolai tanrend alapján kötelező volt. A szülők kérelmet nyújtottak be az illetékes svájci oktatási hatósághoz, azonban a hatóság nem adott felmentést a muszlim diákok számára a koedukált úszásoktatás alól. A szülők ennek ellenére továbbra is megtagadták gyermekeik úszásoktatásban való részvételét. Az oktatási hatóság ezért pénzbírság kiszabását helyezte kilátásba, amelyre a szülőket többször figyelmeztette, azonban a szülők vallási előírásokra hivatkoztak. A svájci oktatási hatóság ezt követően pénzbírságot szabott ki, a döntés ellen a szülők fellebbeztek. A szülők fellebbezését a svájci bíróságok elutasították, ezért a szülők az EJEB-hez fordultak.

A Bíróság megállapította, hogy a svájci hatóság elutasítása a vallásszabadsághoz való jogba történő olyan beavatkozás, amelyet jogszabályok írnak elő és célja, hogy a külföldi diákokat védje a szociális alapú szegregációtól.

A Bíróság szerint azonban az állam kizárólagos hatáskörébe tartozik az állam és az egyház viszonyának meghatározása, annak eldöntése, hogy a vallásnak milyen jelentőséget tulajdonít a társadalomban, és hogy a vallás hogyan jelenik meg az állam által biztosított oktatásban. Amennyiben az állam tartózkodna az általa nyújtott oktatás céljainak meghatározásától, akkor az állam nem tudná az oktatási rendszerét a saját szükségletei és szokásai szerint alakítani.

[multibox]

Az EJEB álláspontja szerint az iskola fontos szerepet játszik a szociális integrációban, azonban a szegregáció a külföldi diákok esetében gyakran mégis előfordul. A Bíróság kifejtette azon véleményét, amely szerint a gyermekek érdeke a mindenre kiterjedő oktatásban való részvétel, amely elősegíti az adott társadalomba való beilleszkedésüket, a helyi szokásokhoz való alkalmazkodásukat, ezért a diákok bizonyos foglalkozások alóli felmentése csak kivételesen indokolt esetben lehetséges, előre meghatározott feltételek szerint, amelyek minden vallás csoport számára azonosak. A svájci hatóság a szülők kérelmének elutasításával amellett foglalt állást, hogy a gyermekeknek részt kell venniük a kötelező úszásoktatásban, nemcsak azért mert érdekük, hogy az oktatás keretében megtanuljanak úszni, hanem azért is, hogy részt vegyenek egy olyan közösségi tevékenységben, amelyben minden más diák is részt vesz, függetlenül a származásuktól, vallási vagy egyéb nézeteiktől. A Bíróság megjegyezte, hogy a hatóság az elutasítás során széleskörűen biztosította a vallásgyakorláshoz való jogot, amikor felajánlotta a szülők számára, hogy gyermekeik a kötelező úszásoktatás során burkinit viselhetnek és átöltözniük sem koedukált öltözőkben kell. A Bíróság kifejtette, hogy a hatóság a döntés meghozatala során figyelemmel volt minden körülményre, amely abból is kitűnik, hogy egészségügyi okokból már engedélyezték bizonyos diákok kötelező úszásoktatás alóli felmentését. Az EJEB szerint a szülőkre kiszabott bírság és annak mértéke arányos volt az elérni kívánt céllal, a gyermekek szociális integrálásával, mivel azt többszöri, előzetes figyelmeztetést követően szabta ki a hatóság.

Tehát a Bíróság álláspontja szerint azzal, hogy a hatóság a szociális integráció és a gyermekek teljes körű oktatásban való részvétele érdekében elutasította a szülők kérelmét az EJEB szerint nem sértette meg a kérelmezőknek az Egyezmény 9. Cikkében biztosított szabad vallásgyakorláshoz való jogát.


Kapcsolódó cikkek

2024. február 28.

A gyermekek jogellenes külföldre vitele

Európai előírások és konkrét nemzeti jogszabályok összevetéséről döntött az EU Bírósága egy különösen érzékeny témában, a gyermekek jogellenes külföldre vitelével kapcsolatban. Lényege a visszavitel iránti kérelmek elbírálására vonatkozó, a gyermekek érdekeit szolgáló gyors eljárások biztosítása.