A mesterséges intelligencia szerepe a közigazgatásban

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A ma emberének élete és jóléte szorosan összefügg az adatok és az egymással összekapcsolódó modern technológiák alkalmazásával. A mesterséges intelligencia (MI) már most érezteti hatását, akár a mindennapi életünkben is. Ezért is van óriási jelentősége annak, hogy 2023 júniusában az Európai Parlament elfogadta tárgyalási álláspontját a mesterséges intelligenciára vonatkozó törvénnyel kapcsolatban. Ez lesz a világ első átfogó szabályrendszere a mesterséges intelligencia kockázatainak kezelésére.

Hatékonyság és innováció

E két hívószóról nem feltétlenül, illetve nem elsősorban a közigazgatás jut eszébe az embernek. Pedig igény lenne mindkettőre úgy a közigazgatásban dolgozók, mint az ügyfelek részéről. Lássuk, segíthet ebben a Mesterséges Intelligencia?

Manapság már nem meglepő, hogy egyre több területen merül fel a mesterséges intelligencia[1] (MI) használatának lehetősége, sőt igénye. Ez a rohamos, már-már szinte követhetetlen iramban történő fejlődés, az elismerő, méltató hangok mellett, érthető okokból gyarapítja a szkeptikusok, mi több a vészharangokat kongatók, apokaliptikus végkimenetelt emlegetők népes táborát is.

Ennek ellenére, sőt inkább éppen ezért történelmi lépésnek is nevezhetjük az Európai Unió azon törekvését, hogy a „világ első átfogó szabályzatrendszerét készítse elő a mesterséges intelligencia lehetőségeinek és veszélyeinek kezelésére. A cél az, hogy az EU-t a mesterséges intelligencia megbízható, globális központjává alakítsák.

2023. június 14-én az Európai Parlament elfogadta tárgyalási álláspontját az MI-törvénnyel kapcsolatban. A Parlament számára prioritást jelent, hogy az EU-ban használt mesterséges intelligenciarendszerek biztonságosak, átláthatóak, nyomon követhetőek, megkülönböztetéstől mentesek és környezetbarátok legyenek. A Parlament emellett technológiasemleges, egységes definíciót kíván létrehozni a mesterséges intelligencia számára, amelyet a jövőbeli mesterséges intelligenciarendszerekre is alkalmazni lehetne.”[2]

Tagadhatatlan, hogy a mesterséges intelligencia olyan technológia, amelynek hatalmas potenciálja van a különböző ágazatokban, többek közt a közigazgatásban is. Az MI-technológiák alkalmazása izgalmas lehetőségeket kínál a közigazgatás hatékonyságának növelése, a szolgáltatások javítása és az innováció előmozdítása terén.

Jelen írásommal, értelemszerűen a teljesség igénye nélkül, igyekszem elsősorban a saját lehetőségeink bővítése érdekében eljátszani azzal a gondolattal, hogy a legújabb kollégánk a mesterséges intelligencia. Barátok leszünk vagy ellenségek? Lényegesen segítheti a munkámat, vagy inkább fölösleges macera? Konkurenciát jelent számomra? Veszélyezteti az állásomat?

Elismerem, valószínűleg jóval gyorsabban és többet tud dolgozni, mint én vagy te, de mennyire megbízható, innovatív, empatikus vagy etikus? Egyáltalán szükség van ilyen típusú, mindeddig embernek tulajdonított jellemvonásokra vagy ezek fölösleges sallangok, melyeknek nincs helye egy szigorúan szabályozott környezetben? Meg tud oldani egy váratlan helyzetet? Elvárhatjuk tőle a minőségi munkát, vagy csak a mennyiséggel tudja humanoid kollégáit lekörözni? Egyébként, köztünk legyen mondva, a munkamennyiség egyáltalán nem olyan jelentéktelen aspektus.

Gondolatébresztőnek talán ennyi kérdés elég is. Valószínűleg az ilyen és ehhez hasonló kérdésekre a jövő fogja megadni a választ, így most inkább a végső, és főként egyetlen igaz válasz keresésének és pláne megtalálásának igénye nélkül az alábbiakban igyekszem felvázolni a mesterséges intelligencia közigazgatásban betölthető szerepének néhány lehetséges variációját, szemezgetve elsősorban külföldi példák közül, ütköztetve a pro és kontra érveket.

I. Az MI előnyei a közigazgatásban

1. Hatékonyság növelése

Az MI automatizálhatja a rutinszerű közigazgatási feladatokat, lehetővé téve a közigazgatási szakembereknek, hogy elsősorban a komplex, stratégiai tevékenységekre összpontosítsanak. Az automatizálás értelemszerűen egyszerűsítheti a folyamatokat, csökkentheti a bürokratikus terheket és javíthatja a közigazgatás működésének hatékonyságát.

A mesterséges intelligencia nagy mennyiségű adat feldolgozására képes, és ez komoly előnyt jelenthet a közigazgatás számára. Az állami intézményeknek és közigazgatási szerveknek gyakran kell kezelniük hatalmas adatállományokat, amelyek manuális elemzése időigényes és nehézkes, vagy éppenséggel kivitelezhetetlen. Az MI-technológiák segítségével azonban az adatokat hatékonyan és gyorsan lehet feldolgozni, könnyen ki lehet nyerni belőlük fontos információkat, és kiszűrni a releváns összefüggéseket.

Egy amerikai példát hozva: Georgia állam Kormányzati Átláthatósági és Kampányfinanszírozási Bizottsága havonta körülbelül 40 000 oldalnyi kampányfinanszírozási nyilatkozatot dolgoz fel, amelyek közül sokat kézzel írnak. Más alternatívák értékelése után a bizottság egy kézírás-felismerő szoftvert vetett be, melyet emberi felügyelettel erősített meg.[3]

2. Adatalapú döntéshozatal

Az MI-rendszerek azáltal, hogy képesek nagy mennyiségű adatot feldolgozni, értékes információkat nyújthatnak az adatokon (bizonyítékokon) alapuló döntéshozatal támogatására, lásd az Ákr.[4] szerinti hatósági eljárásokban[5] a tényállás tisztázása és a bizonyítás során.

Köztudott a pontos, teljes körű és naprakész adatokat tartalmazó nyilvántartások kialakításának, karbantartásának fontossága, különös tekintettel a közhiteles nyilvántartásokra,[6] amelyek „hitelesen tanúsítják (deklaratív hatály) az abban bejegyzett jogok és tények fennállását, azaz a bejegyzett adatok, jogok és tények helyességét és a valósággal való egyezőségét az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell”.

A kormányok világszerte nehézségekkel szembesülnek, amikor ingatlan-nyilvántartásról esik szó. Egy francia cég, a Google-lal együttműködve olyan mesterségesintelligencia-szoftvert fejlesztett ki, amely képes elemezni a légi felvételeket és beazonosítani a be nem jelentett ingatlanokat, építményeket. A szoftver a 2021 októberében tartott próbaüzemében 20 000 be nem jelentett fürdőmedencét észlelt Franciaország néhány vizsgált régiójában. Tekintettel arra, hogy az úszómedencével rendelkező ingatlanok magasabb adózási sávba esnek, a francia adóhatóság, a mesterséges intelligencia bevetésével további 10 millió euró adóbevétellel gyarapította a költségvetést. Az állami büdzsére gyakorolt jótékony hatása mellett a hatóságok kiemelték, hogy elsődleges cél a hatékony vízgazdálkodásra való törekvés volt.[7]

A kormányzati szervezetek és a biztosítótársaságok összefogásával valósultak meg hasonló kezdeményezések az Egyesült Államokban is, ahol szintén az infrastruktúrában és az ingatlanokban bekövetkezett változások azonosítására fejlesztettek ki mesterséges intelligencia által támogatott szoftvereket. Egy ausztrál cég mesterséges intelligencia eszköze légi felvételek alapján végzi a földterületek beazonosítását. A fejlesztő cég a szoftver felhasználási területei közül az alábbi területeket emelte ki:[8] automatizált ingatlan-elemzés biztosítás és követeléskezelés tárgykörben, kockázati modellezés, ingatlanbecslés, ingatlanban bekövetkezett változások észlelése, építési engedélyek gyorsított elbírálása, közbiztonság, tervezés stb.

A fenti példákon túlmenően érdekesek lehetnek azon MI-algoritmusok, melyek képesek értelmes mintázatok azonosítására, trendek felismerésére, tényszerű információkon alapuló döntések meghozatalának elősegítésére a rohamosan változó társadalmi kihívások hatékony kezelése érdekében. Így például szerepet kaphatnak a gazdasági fejlődés elősegítése és a beruházások ütemezése terén, mivel az MI-algoritmusok képesek azonosítani a gazdasági trendeket, például a gazdasági növekedést, az ipari fejlődést és a munkaerőpiaci tendenciákat, segítve ezáltal az önkormányzatokat, a gazdaságfejlesztési szervezeteket a társadalmi-gazdasági környezet értékelésében, a beruházások célzott tervezésében és a gazdasági stratégiák kidolgozásában.

Mivel az MI-algoritmusok képesek elemző adatok alapján azonosítani a közlekedési mintázatokat, segítségükkel megelőzhető a forgalmi dugók kialakulása, illetve növelhető a közlekedési folyamatok hatékonysága. Mindez hozzájárul a közlekedési infrastruktúra fejlesztéséhez, a közlekedési szolgáltatások optimalizálásához, valamint a közlekedés fluidizálásához.[9] Az AI által támogatott rendszerek nagy hatékonysággal működnek már jó néhány világvárosban, mint például Los Angeles, Stockholm, Szingapúr, Peking.

Az MI-algoritmusok úgyszintén segíthetnek a környezeti adatok elemzésében, például a légszennyezettség, a vízminőség vagy a természeti erőforrások felhasználásának monitorozásában. Ez lehetővé teszi a környezetvédelmi szervezetek számára a fenntarthatósági intézkedések tervezését, a környezeti hatások felismerését és a gyors beavatkozás lehetőségét. Barcelonában MI-algoritmusokat alkalmaznak a légszennyezettség monitorozására. Az algoritmusok elemzik a légszennyezési adatokat, így a levegő minőségét és a szennyező anyagok koncentrációját, hogy segítsenek a megfelelő intézkedések kidolgozásában és az egészségügyi hatások kezelésében. Szingapúr az MI-technológiát a vízminőség monitorozására használja. Algoritmusok elemzik a vízminőségi adatokat, például a pH-szintet, a víz hőmérsékletét és a kémiai összetételt, hogy időben azonosítsák a szennyező forrásokat és hatékony intézkedéseket tegyenek a vízminőség javítása érdekében. New York MI-algoritmusokat használ a szemétkezelés optimalizálására, mely elemzi a hulladékgyűjtési adatokat, például a hulladéktermelési mintázatokat és a hulladékgyűjtési igényeket, hogy hatékonyabban megtervezhessék a szemétgyűjtési útvonalakat és minimalizálják a szemét illegális lerakását.

Szintén az MI-algoritmusmintázat felismerő képességének köszönhetően az adóhatóságok jobban megérthetik az adózók viselkedését, feltárhatják az adócsalásokra utaló jeleket, és célzott intézkedéseket hozhatnak az adóelkerülés ellen. Az MI segítségével a közigazgatás sokkal hatékonyabban tudja feldolgozni az adatokat, átlátni az összefüggéseket, előrejelzéseket készíteni, ezáltal is növelve az közapparátus hatékonyságát és eredményességét.

És ez még csak a kezdet.

3. Szolgáltatások minőségének javítása

Az MI által vezérelt csetbotok és virtuális asszisztensek személyre szabott és időbeni információkat nyújthatnak az állampolgároknak, ezáltal javítva a közszolgáltatások általános minőségét és hozzáférhetőségét, megteremtve a gyors reagálás és a személyre szabott szolgáltatások nyújtásának lehetőségét.

Most hadd jöjjön néhány konkrét példa, ahol az ilyen intelligens rendszerek hatékonyan működhetnek:

a) Ügyfélszolgálat és információszolgáltatás: Az MI csetbotok és virtuális asszisztensek[10] kiváló eszközök az állampolgárok kérdéseinek és problémáinak kezelésére. Az ilyen rendszerek képesek automatikusan válaszolni a leggyakoribb kérdésekre, biztosítva a gyors és pontos információszolgáltatást. Például egy chatbot segíthet az adóbevallás kitöltésében, vagy az okmányirodai ügyintézés során felmerülő kérdések megválaszolásában.

b) Támogatás jogi és szabályozási kérdésekben: Az MI-alapú rendszerek képesek feldolgozni és értelmezni a jogi szabályozás terjedelmes dokumentumait. Ez segítheti a jogalkalmazókat például egy új jogszabály értelmezésében vagy a jogi eljárásokkal kapcsolatos információk nyújtásában.

c) Engedélyezési és engedélykezelési folyamatok: Az MI csetbotok bevethetők különböző engedélyezési és engedélykezelési folyamatokban, támogatva az állampolgárokat és a gazdasági szervezeteket napi ügyeik intézésében.

d) Bejelentések és panaszok kezelése: Az AI chatbotok és virtuális asszisztensek lehetővé tehetik az állampolgárok számára, hogy bejelentéseket vagy panaszokat tegyenek, és nyomon kövessék azok feldolgozását. Az ilyen rendszerek képesek a beérkező üzeneteket elemző algoritmusok segítségével csoportosítani, prioritási sorrendet felállítani és az illetékes szervezetekhez továbbítani. Itt említem meg, hogy elfogadta az országgyűlés, és a Magyar Közlönyben 2023. május 25-én közzétették az úgynevezett Panasztörvényt,[11] amely a közszférára és a magyar vállalkozások jelentős részére is kiterjed. A törvényhez kapcsolódó visszaélés-bejelentő rendszer egyik hatékony működtetési formája éppen a mesterséges intelligencián[12]

e) Adatlekérdezés és statisztikák: Az MI-alapú rendszerek képesek gyorsan és hatékonyan adatokat szolgáltatni a közigazgatási szerveknek nagyban hozzájárulva ahhoz, hogy a döntéshozók naprakész információkra és a pontos statisztikákra alapozva dolgozzanak ki célirányos szakpolitikákat.

Az MI által vezérelt csetbotok és virtuális asszisztensek széles körű alkalmazásának hosszú sora tovább folytatódhat és fog is, hisz ezek a technológiák lehetővé teszik egyrészről az állampolgárok által nyilvánvalóan preferált gyors és kényelmes ügyintézést úgy, hogy mindeközben csökkentik a közigazgatás adminisztratív terheit is.

4. Hatékony erőforrás-allokáció

Az MI előrejelző analitikai képességei jól hasznosíthatók az erőforrások hatékonyabb elosztásában is. Az adatok elemzésével, mint például a népességdemográfia, az igények és a keresleti mintázatok egybevetésével az MI-rendszerek segíthetik az erőforrások hatékonyabb elosztását, biztosítva ezáltal, hogy a közszolgáltatások a leginkább rászorulókhoz jussanak el.

Az alábbiakban hoztam néhány példát, amikor az MI hozzájárulhat a hatékonyabb erőforrás-felhasználásban:

a) Személyzeti és munkaerő-gazdálkodás: Az MI-algoritmusok képesek elemző adatok alapján előrejelzéseket készíteni a munkavállaló igényről, meghatározni az optimális munkavállalói szerkezetet egy adott osztályon, ügycsoportban vagy projektben, megtervezni a munkaidő-beosztást a fokozott igények időszakaiban.

b) Pénzügyi források kezelése: Az MI-alapú analitikai eszközök képesek előrejelzéseket készíteni a közigazgatási költségvetésről és a pénzügyi forrásokról, lehetővé téve az erőforrások hatékonyabb tervezését és felhasználását bizonyos kiemelt területeken, vagy éppenséggel a gazdaságosabb költségvetési döntések meghozatalát.

c) Infrastruktúra és fejlesztések tervezése: Mivel az MI-algoritmusok képesek elemző adatok alapján előrejelzéseket készíteni a közigazgatási infrastruktúra és fejlesztések területén is, az erőforrások hatékony elosztása az útépítéseknél, beruházási projekteknél vagy fejlesztéseknél egyaránt érvényesíthető.

d) Választások és közvélemény-kutatások: Az talán már nem is jelent újdonságot, hogy az MI-algoritmusok képesek elemezni a közvélemény-kutatásokat és előrejelzéseket készíteni a választási eredményekről. Ez segítheti a politikai döntéshozókat a hatékonyabb, célzottabb kampánystratégiák kidolgozásában, a közvélemény figyelembevételével történő politikai döntések meghozatalában.

e) Környezeti hatások elemzése: Az MI környezeti hatásokról és az éghajlatváltozásról készített előrejelzései már jó ideje támogatást jelentenek a hatékonyabb környezetvédelmi politikák kidolgozásában és a fenntartható fejlődés előmozdításában.

Szinte lehetetlen már most felsorakoztatni azon területeket, amelyek méltán tarthatnak számot a mesterséges intelligencia kifogyhatatlan és egyre csak bővülő képességei által nyújtott lehetőségekre, és ez alól az állami és helyi közigazgatás sem kivétel. Tagadhatatlan, hogy az MI alkalmazása nagyon sok előnnyel járhat a hatékonyság növelése, az erőforrás-ütemezés-optimizálás vagy éppenséggel a szolgáltatások minőségének javítása terén, azonban – szintén a teljesség igénye nélkül – szót kell ejtenünk az MI nem megfelelő alkalmazásának esetleges hátárnyairól, illetve veszélyéről.

II. Az MI közigazgatásban történő használatával kapcsolatban felmerülő aggályok[13]

Etikai kérdések: Az MI felelősségteljes használata során óhatatlanul felmerülnek etikai kérdések,[14] mint például a magánélet védelme, az adatbiztonság, az algoritmusok tisztességessége, elfogultság, diszkrimináció. Nagy elvárásokat támasztunk az Európai Unió Mesterséges Intelligencia szabályozási kezdeményezésével[15] szemben, mely keretrendszer megteremtheti a magyar jogszabályi környezet alapjait a transzparencia, a felelősség és az egyén jogainak védelmében.
Diszkrimináció és igazságosság: Az MI-algoritmusok hajlamosak reprodukálni és erősíteni a társadalmi előítéleteket,[16] ha nem megfelelően vannak tervezve és képezve. Például egy automatizált döntéshozatali rendszer, amely MI-t használ a munkaerő kiválasztására, lehet, hogy torzított döntéseket hoz, amelyek diszkriminálnak bizonyos csoportokat, például a nőket vagy a kisebbségeket.
Digitális készségek fejlesztése: Az MI-technológiák sikeres integrációja a digitális készségek[17] megerősítését követeli meg a közigazgatás szakembereitől. Képzési programok és speciális felkészülési kezdeményezések bevezetése szükséges a közszolgák körében annak érdekében, hogy magabiztosan, hatékonyan használják és kezeljék az MI-rendszereket.
Adatminőség és interoperabilitás: Az adatminőség és az interoperabilitás biztosítása alapvető fontosságú az MI-kezdeményezések sikeréhez. A közszolgálati adminisztráció feladata, hogy kezelje az adatszigeteket, kialakítson adatmegosztási mechanizmusokat és fenntartsa az adatok integritását annak érdekében, hogy az MI-rendszerek megbízható és pontos eredményeket generáljanak.
Munkahelyek elvesztése és társadalmi hatások: Elképzelhető, hogy az MI és az automatizáció bevezetése a közigazgatásban is potenciálisan munkahelyek elvesztését eredményezheti. Ez nemkívánatos társadalmi és gazdasági hatásokat generálhat, például a munkanélküliség növekedését, ami azonban ellensúlyozható lehet szakmai továbbképzésekkel vagy átképzésekkel.
Bizalom és elfogadás: A bizalom elnyerése kulcsfontosságú az MI közigazgatásban történő sikeres bevezetéséhez. A nyílt és közérthető kommunikáció az MI céljáról, előnyeiről és korlátairól, valamint a használatával kapcsolatos aggályok kezelése elengedhetetlen ahhoz, hogy széles körben elfogadásra és támogatásra találjon az MI által támogatott közigazgatási ügyintézés. Az adatvédelem és a magánszféra védelme kritikus kérdés a közigazgatásban, különösen akkor, ha nagy mennyiségű személyes adatot kell kezelni. A jogalkotónak gondoskodnia kell arról, hogy megfelelő adatvédelmi szabályozás és intézkedések legyenek érvényben annak érdekében, hogy az állampolgárok adatai biztonságban legyenek, és ne történhessen meg jogosulatlan adathozzáférés, vagy éppenséggel adatvesztés.

III. Az MI jövője a magyar közigazgatásban

Okos ügyintézés: Az MI-technológiák meghatározó szerepet fognak játszani az okos ügyintézés fejlődésében Magyarországon is. Az elmúlt években már megtapasztalhattuk az online ügyintézésben rejlő lehetőségeket, főként a Covid-járvány által okozott kényszerhelyzetben. Jelen pillanatban minden jel afelé mutat, hogy az MI képességeivel soha nem látott távlatok nyílhatnak meg a magyar közigazgatás előtt.

Ügyfélközpontú szolgáltatások: Az MI által vezérelt virtuális asszisztensek és chatbotok személyre szabott közszolgáltatásokat nyújthatnak a természetes és jogi személyek számára, figyelembe véve az egyéni preferenciákat és igényeket. A közigazgatás az MI segítségével közvetlenebb kapcsolatot tarthat fenn az ügyfelekkel célzott információk és hatékony, felhasználó-központú szolgáltatások nyújtásával.

Együttműködés és partnerségek: A közigazgatás és a versenyszféra közötti együttműködés alapvető fontosságú az MI teljes potenciáljának kiaknázásához. Partnerségek létrehozása és az innovációs ökoszisztéma támogatása megkönnyíti a tudáscserét, az erőforrások megosztását és az MI-alapú megoldások együttműködéses kidolgozását.

Etikus és inkluzív MI: A magyar közigazgatásnak prioritásként kell kezelnie az etikus MI-rendszerek fejlesztését és bevezetését. A tisztesség, a transzparencia és a felelősség biztosítása az MI-algoritmusokban, valamint az inkluzivitás és a sokszínűség alapértelmezetté tétele a modellek fejlesztése során hozzájárul a közszféra bizalmának építéséhez és a döntéshozatali torzítások elkerüléséhez.

Összegzés

Az MI lenyűgöző képességei óriási potenciált jelenthetnek a magyar közigazgatás számára is a hatékonyság, a döntéshozatal és a szolgáltatásnyújtás terén. Az etikai aggályok kezelése, a digitális készségek fejlesztése, az adatbiztonság garantálása és a közvélemény bizalmának elnyerése kulcsfontosságú kihívások, amelyeket kezelni kell. Az MI-technológiák felelős bevezetése, az ügyfelek igényeinek középpontba állítása és a partnerségek kialakítása révén megvalósulhat a magyar közigazgatás megújulása. Az MI és a magyar közigazgatás szereplői együttesen formálhatják a jövő közigazgatási rendszerét, amelyben az innováció, a hatékonyság és az ügyfélközpontúság kiemelt szerepet kapnak.”

(hirlevel.egov.hu)

(jegyzo.hu)

---