A Schengeni Végrehajtási Egyezmény aktuális kérdései

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Cikksorozatunkban – valós jogesetek alapján – a schengeni határt érintő kérdéseket fogjuk körbe járni a jogszabályok helyes értelmezésével. Leginkább arra vagyunk kíváncsiak, a legálisan Európába érkező harmadik országbeliek esetében milyen szabályok az irányadók, ha a legálisan itt tölthető időt túllépve illegális migránsokká válnak.

Cikksorozatot indítunk a schengeni határt érintő kérdésekről, ennek kapcsán a legális és az illegális migrációról, bár most nem érintve az Európát érintő népvándorlással kapcsolatos problémákat. Leginkább arra vagyunk kíváncsiak, vajon a legálisan Európába érkező harmadik országbeli állampolgárok esetében milyen szabályok érvényesülnek akkor, ha a legálisan itt tölthető időt túllépve itt maradnak, és illegális migránsokká válnak. Milyen következményei vannak ennek, és vajon ez a szabályszegésük hogyan befolyásolja majd a későbbi visszatérésüket?

Valós jogesetek kapcsán fogjuk körbe járni ezt a témát, a felmerült kérdésekre pedig a jogszabályok helyes értelmezésével igyekszünk választ adni. A jogesetek ismertetése előtt azonban egy kis kitérőt teszünk a Schengen előtti időkre, hogy könnyebben megérthessük a napjainkban felmerülő nehézségeket.

Schengen előtt

A Schengeni Végrehajtási Egyezmény megkötése előtt öt, akkor még közösségi tagállam, Németország, Franciaország és a Benelux államok – már a belső határok eltörlése után – aláírták a Schengeni Megállapodást, melynek kimondott célja a bűnözés elleni hatékonyabb és egységesebb fellépés volt. A megállapodás kiterjedt a menekültügyre, a vízumpolitikára és a határellenőrzésre, továbbá a bűnügyi együttműködésre is. A szerteágazó rendelkezések könnyebb érthetősége érdekében a megállapodás aláírói elhatározták, hogy szignálnak egy végrehajtási egyezményt is, ez a Schengeni Végrehajtási Egyezmény (SVE.)

Schengen után

Az Amszterdami Szerződés óta az SVE az EU Szerződés része, és ez azt is jelenti, hogy a tagállamoknak kötelező az SVE-t végrehajtani. Az SVE nagy előnye, hogy a Schengeni Zónán belüli tagállamok polgárai a térségen belül szabadon utazhatnak, az ezen kívül esők itt tartózkodása viszont megnehezedett. Bár legálisan 90 napig a Schengeni Zónán belül tartózkodhatnak, ezt követően viszont szigorú szabályok érvényesülnek.

Az első kérdés éppen az, hogy a Schengenen belüli 90 napos tartózkodás után a korábbi kétoldalú megállapodásoknak megfelelően tartózkodhatnak-e a harmadik országbeliek tovább? A korábbi kétoldalú megállapodások két adott, egy schengeni tagállam és egy azon kívül eső ország között jöttek létre, még az SVE aláírása előtt.

Egyszerűbben feltéve a kérdést, vajon az SVE felülírja-e a korábbi kétoldalú megállapodásokat? Ha igen, akkor ez nemcsak a hozzánk érkezőket érinti, hanem hátrányos helyzetbe kerülhetnek azok a magyarok is, akik harmadik országba kívánnak beutazni.

Jogeset 1.

A magyar-osztrák határ a schengeni zónán belül. Harmadik országbeli állampolgár itt-tartózkodása esetében alapkérdés: az SVE után vajon érvényesek-e még a korábbi kétoldalú megállapodások?

Anthony Hobbes 54 éves informatikus, egyetemi oktató, ausztrál állampolgárként Spanyolországnál lépett be a Schengeni Zónába, és a schengeni 90 napjából 85 napot töltött el ott. A 86. napon érkezett Magyarországra, ahol a 88. napon a Parlament előtt igazoltatták, és arra figyelmeztették, hogy hamarosan lejár az itt tartózkodására legálisan biztosított idő, és legkésőbb két nap múlva, a 90. napon el kell hagynia a Schengeni Zónát. Kérték, hogy mutassa meg a repülőjegyét, mellyel igazolhatja, hogy szándékában áll elhagyni a térséget. Hobbes repülőjegyet felmutatni nem tudott, de arra hivatkozott, hogy hazája és Magyarország között olyan kétoldalú megállapodás van, melynek értelmében ő a schengeni 90 napon túl további 90 napot maradhat hazánkban. Az őt igazoltató hivatalos személy szerint ez nincs így, mivel az SVE felülírta a korábbi megállapodásokat, ezért két nap múlva el kell hagynia nemcsak Magyarországot, hanem az egész Schengeni Zónát, mert ha nem így tesz, akkor illegális migránssá válik.

Kérdések:

–    Az SVE után vajon érvényesek-e még a korábbi kétoldalú megállapodások?
–    Ha igen, akkor ezt hogyan tudja igazolni?
–    Kell-e jelentkeznie a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnál?
–    Ha az SVE felülírta a korábbi kétoldalú megállapodásokat, akkor a 90. nap előtt milyen kérelmet kell beadnia, hogy legálisan maradhasson Magyarországon?

Jogeset 2.

Thomas Moore 29 éves építész, az USA állampolgára Ausztriánál lépett be a Schengeni Zónába, de a 90. napot követően még Bécsben tartózkodott, és egy igazoltatás során így kiderült, hogy túllépte a legális tartózkodásra nyitva álló időt. Mint illegális migránst előállították, és idegenrendészeti eljárás indult ellene. Az előállítást követő egy hónapon belül, még a határozat meghozatala előtt Moore Belgrádba váltott repülőjeggyel elhagyta az Európai Uniót. A kilépéskor az idegenrendészeti előadótól kapott igazolást leadta a bécsi repülőtéren szolgálatot teljesítő osztrák határőrnek.

Kérdések:

–    Ha egy hónapon belül önkéntesen elhagyja az EU-t, akkor kap-e jogot a visszatéréshez?
–    Mikortól számít az egy hónap? (A 91. naptól, vagyis az első túllépett naptól?) Az előállítástól? Az idegenrendészeti eljárás első napjától? (Vagyis, amikor ellenőrizték, és nem találták rendben a vízumát?) Az idegenrendészeti eljárásban hozott határozat meghozatalától? Az idegenrendészeti eljárásban hozott határozat kézhezvételétől?
–    Mit jelent pontosan az EU elhagyása? (Norvégiába vagy Svájcba elég elutaznia? Mindkét említett ország nem EU-s tagállam, de a schengeni zónán belül van.)
–    Szerbiába való beutazással eleget tesz az EU elhagyásának?
–    Ha elhagyta az EU-t, akkor angol vízummal legálisan belép az Egyesült Királyságba, és ezzel ismét az EU-ba?
–    Mikor térhet vissza legálisan a Schengeni Zónába?

Polgári Jog: havonta megjelenő online folyóirat
Az új folyóirat célja, hogy tudományos igénnyel, de a gyakorlat számára is hasznosítható módon, a gyakorlatban felmerülő problémákra fókuszálva mutassa be a Polgári Törvénykönyvet. Főszerkesztő: dr. Vékás Lajos További részletek, megjelenés >>

Cikksorozatunkban, a két jogesetet felhasználva, az SVE-t, annak mellékletét, valamint az európai irányelveket (2004/38/EK, 2004/114/EK, 2008/115/EK)), továbbá az ezekhez kapcsolódó belső jogot is értelmezzük.

---