A termékekre és a mesterséges intelligenciára vonatkozó új felelősségi szabályok

A Bizottság a mai napon két javaslatot fogadott el annak érdekében, hogy a felelősségi szabályok megfeleljenek a digitális kor és a körforgásos gazdaság kívánalmainak, és figyelembe vegyék a globális értékláncok hatását.

A Bizottság egyfelől kezdeményezi a gyártók hibás termékekkel kapcsolatos objektív felelősségére vonatkozó szabályok korszerűsítését (az intelligens technológiától a gyógyszerekig). A felülvizsgált szabályok jogbiztonságot teremtenek a vállalkozások számára, megkönnyítve ezzel, hogy új és innovatív termékekbe fektessenek be, továbbá gondoskodni fognak a méltányos kártérítésről hibás termék – többek között digitális vagy felújított termék – okozta kár esetén. Másfelől a Bizottság most első alkalommal javaslatot nyújt be a mesterséges intelligenciára vonatkozó nemzeti felelősségi szabályok célzott összehangolására. Az egységes szabályozás megkönnyítené a mesterséges intelligencia okozta károk károsultjai számára, hogy kártérítést kapjanak. A mesterséges intelligenciáról szóló fehér könyv célkitűzéseivel és a mesterséges intelligenciáról szóló, e terület kiválóságát és az abba vetett bizalmat megalapozó jogszabályra irányuló 2021. évi bizottsági javaslattal összhangban az új szabályok biztosítani fogják, hogy a károsultak ugyanolyan szintű védelemben részesüljenek mesterségesintelligencia-termékek vagy -szolgáltatások által okozott kár esetében, mint bármely más típusú kár esetében.

1. Felülvizsgált termékfelelősségi irányelv, amely megfelel a zöld és a digitális átállás, valamint a globális értékláncok támasztotta kihívásoknak

A felülvizsgált irányelv korszerűsíti és megerősíti a nem biztonságos termékek által okozott személyi sérülés, vagyoni kár vagy adatveszteség megtérítésére vonatkozó, a gyártók objektív felelősségén alapuló jelenlegi szabályokat, a kerti székektől a csúcstechnológiás készülékekig. Méltányos és kiszámítható szabályokat fektet le mind a vállalkozások, mind a fogyasztók számára. A felülvizsgált irányelv:

• korszerűsíti a körforgásos gazdaság üzleti modelljeire vonatkozó felelősségi szabályokat: biztosítja, hogy a felelősségi szabályok egyértelműek és méltányosak legyenek a termékeket jelentősen módosító vállalatok számára;
• a digitális kor kívánalmainak megfelelően korszerűsíti a termékekre vonatkozó felelősségi szabályokat: lehetővé teszi a kártérítést abban az esetben, ha egy robot, drón, okosotthonrendszer vagy hasonló termék biztonsága a működéséhez szükséges szoftverfrissítések, mesterséges intelligencia vagy digitális szolgáltatások folytán sérül, illetve ha a gyártó nem küszöböli ki a termék kiberbiztonság szempontjából sebezhető pontjait;
• egyenlőbb versenyfeltételeket teremt az uniós és nem uniós gyártók között: ha egy fogyasztó nem uniós országból importált nem biztonságos termék miatt szenved sérülést, kártérítésért fordulhat az importőrhöz vagy a gyártó Unión belüli képviselőjéhez
• biztosítja az egyenlőséget a fogyasztók és a gyártók között: előírja a gyártóknak a bizonyítékok nyilvánosságra hozatalát, nagyobb rugalmasságot vezet be az igények benyújtására vonatkozó határidők tekintetében, és összetett ügyekben – például gyógyszerekkel vagy a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jogvitában – enyhíti a károsultakra háruló bizonyítási terhet.

2. MI-felelősségi irányelv: a károsultak könnyebben fordulhatnak jogorvoslatért

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos felelősségről szóló irányelv célja, hogy egységes szabályokat állapítson meg az információkhoz való hozzáférésre és a bizonyítási teher enyhítésére vonatkozóan a MI-rendszerek által okozott károk esetében, kiterjessze a károsultak (mind a magánszemélyek, mind a vállalkozások) védelmét és a biztosítékok növelésével előmozdítsa a mesterségesintelligencia-ágazat fejlődését. Az irányelv harmonizálni fog egyes, a termékfelelősségről szóló irányelv hatályán kívül eső követelésekre vonatkozó szabályokat, mégpedig azokban az esetekben, amikor a kárt jogellenes magatartás okozta. Ez magában foglalja például a magánélet megsértését vagy a biztonsági problémák által okozott károkat. Az új szabályok megkönnyítik például, hogy valaki kártérítést kapjon abban az esetben, ha hátrányos megkülönböztetés érte egy MI-technológiát felhasználó munkaerő-felvételi eljárás során.

Az irányelv két fontos rendelkezése egyszerűsíti a jogi eljárást a károsultak számára, ami a kár okának bizonyítását illeti. Egyrészt abban az esetben, ha megállapítható, hogy a kárt milyen hiba okozta, és a mesterséges intelligencia teljesítményével való ok-okozati összefüggés észszerűen valószínűsíthető, az ok-okozati összefüggés vélelme alapján a károsult nem köteles kifejteni, hogy a kárt milyen konkrét hiba vagy mulasztás okozta. Ez ugyanis különösen nehéznek bizonyulhat az MI-rendszerek terén kevésbé jártas károsultak számára. Másrészt a károsultak több eszközzel rendelkeznek majd ahhoz, hogy jogi jóvátételért folyamodjanak. Az irányelv bevezeti a vállalatok és beszállítók által szolgáltatandó bizonyítékokhoz való hozzáférés jogát a magas kockázatú MI-rendszerekkel kapcsolatos esetekben.

Az új szabályok kiegyensúlyozottak: védelmezik a fogyasztókat, miközben elősegítik az innovációt, megszüntetnek több, a kártérítés útjában álló akadályt, és biztosítékokról gondoskodnak a mesterségesintelligencia-ágazat szereplői számára: lehetővé teszik nekik, hogy megtámadják az ok-okozati összefüggés vélelmén alapuló kártérítési igényeket.

A biztosi testület tagjainak nyilatkozatai

Věra Jourová, az értékekért és az átláthatóságért felelős alelnök a következőket mondta: „El szeretnénk érni, hogy a mesterségesintelligencia-technológiák szárnyra kapjanak az EU-ban. Ennek előfeltétele, hogy az emberek bizalmat tápláljanak a digitális innovációk iránt. A mesterséges intelligenciával kapcsolatos polgári jogi felelősségre vonatkozó mai javaslatunkkal jogorvoslati eszközöket adunk a mesterségesintelligencia-rendszerek folytán károsult fogyasztók kezébe, hogy ugyanolyan szintű védelemben részesüljenek, mint a hagyományos technológiák esetében, és garantáljuk a jogbiztonságot belső piacunkon.”

Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos így nyilatkozott: „A termékfelelősségről szóló irányelv már négy évtizede a belső piac sarokköve. A mai javaslat alkalmassá teszi a jogszabályt arra, hogy választ adjon az elkövetkező évtizedek kihívásaira. Az új szabályok figyelembe fogják venni a globális értékláncokat, ösztönözni fogják az innovációt, erősítik majd a fogyasztói bizalmat, és növelni fogják a jogbiztonságot a zöld és digitális átállásban részt vevő vállalkozások számára.”

A jogérvényesülésért felelős biztos, Didier Reynders a következőket mondta: „A új technológiákban rejlő óriási lehetőségek mérlegelése során szem előtt kell tartanunk a fogyasztók biztonságát. Az uniós polgárok védelmének megfelelő normái képezik a fogyasztói bizalom és ezáltal a sikeres innováció alapját. Az olyan új technológiák, mint a drónok vagy a mesterséges intelligencián alapuló kézbesítési szolgáltatások, csak akkor működhetnek, ha a fogyasztók biztonságban és védve érzik magukat. A mai napon ezeknek a követelményeknek megfelelő modern felelősségi szabályokra teszünk javaslatot. Meglévő jogi keretünket hozzáigazítjuk a digitális átalakulás realitásaihoz.”

A következő lépések

A Bizottság javaslata most az Európai Parlament és a Tanács elé kerül. E két intézménynek el kell fogadnia a javaslatot ahhoz, hogy az életbe léphessen.

A javaslat értelmében a Bizottság a mesterséges intelligenciával kapcsolatos felelősségről szóló irányelv hatálybalépése után öt évvel indokolt esetben értékelni fogja, hogy szükség van-e mesterséges intelligenciával kapcsolatos követelésekre vonatkozó objektív felelősségi szabályokra.

(hirlevel.egov.hu)

(ec.europa.eu)

---