Állatkísérletről és botoxról döntött az EJEB

A svájci médiahatóság megállapította, hogy a botoxos plasztikai kezeléssel foglalkozó, egészségügyi tájékoztató műsorban meg kellett volna említeni, hogy a készítmények előállítása során állatokon tesztelik az erős idegmérget. A Bíróság szerint a médiahatóság javaslata annak érdekében született, hogy a nézők megalapozott véleményt alkothassanak a kezelésről. Szankciók hiányában ez nem tekinthető a véleménynyilvánítás szabadságába való beavatkozásnak.

Az alapügy

Az ügy négy kérelmezője az SRG SSR svájci közszolgálati műsorszolgáltató, valamint a Puls című, egészséggel kapcsolatos témákkal foglalkozó műsor három szerkesztője. 2012-ben a műsor egy adását a plasztikai sebészetben használt botulinum toxin (botox) témájának szentelték. A műsorral kapcsolatban egy állatkísérletek ellen küzdő svájci szervezet panaszt tett a svájci független médiahatóságnál (AIEP). A szervezet kifogásolta, hogy a közszolgálati, ismeretterjesztő jellegű műsor azt állította magáról, hogy részletesen körüljárja a botox témáját, a műsorban nem említette meg, hogy a vegyszer előállításához és adagolásának beállításához kegyetlen állatkísérleteket kell végezni. A szervezet szerint a műsor ezzel megsértette a svájci jog megbízható tájékoztatással kapcsolatos előírását.

A médiahatóság megalapozottnak találta a panaszt. Döntése szerint annak érdekében, hogy a közvélemény szabadon kialakíthassa saját meggyőződését a botoxszal kapcsolatban, a műsorban az állatkísérletekről is kellett volna tájékoztatást nyújtani. A hatóság bírságot nem szabott ki, a műsorszolgáltatónak eljárási költséget sem kellett fizetnie. Az AIEP csupán felhívta a műsorszolgáltatót, hogy tájékoztassa, milyen lépéseket tett a szabálytalanság megállapítását követően.

A műsorszolgáltató a hatóság döntését megtámadta, a svájci szövetségi bíróság azonban jóváhagyta a jogsértés megállapító döntést. A svájci bíróság kiemelte, hogy az a tény, hogy a botox, mint erős méreganyag biztonságos adagolását állatkísérletek útján állapítják meg, olyan fontos információ, amelynek közlése elengedhetetlen ahhoz, hogy a nézők – mint a klinikai beavatkozás potenciális fogyasztói – a kezeléssel kapcsolatban megalapozott véleményt alkothassanak. (A botox rendkívül potens idegméreg, emberre halálos dózisa kb. 0,000001 milligramm.)

2013-ban a műsorszolgáltató megküldte jelentését a médiahatóságnak, amelyben tájékoztatta, hogy az érintett műsort eltávolították az internetes archívumból. A hatóság visszajelzésében hangsúlyozta, hogy az eltávolítás egyrészt nem lett volna elengedhetetlen, másrészt viszont önmagában nem szolgálja megfelelően a teljeskörű tájékoztatást. A hatóság utalt rá, hogy már az is önmagában elegendő lenne, ha a jogsértést megállapító döntését a szolgáltató közölné. A hatóság e hiányosságok ellenére az eljárást e ponton lezárta.

A kérelmezők ezt követően fordultak a strasbourgi bírósághoz arra hivatkozva, hogy a svájci médiahatóság döntése dermesztő hatást (chilling effect) gyakorol a véleménynyilvánítás szabadságára, mert bizonytalan jogi környezetet teremt, amelyben a műsorszolgáltató nem lehet biztos benne, mely információkat kell egy műsorban megjelenítenie, hogy elkerülje az elmarasztalást. Erre tekintettel álláspontjuk szerint a döntés megsértette az Egyezmény 10. cikkében garantált véleménynyilvánításhoz való jogot.

A panaszt követően, 2015-ben az SRG SSR újabb műsorral jelentkezett “A botox jót akar nekünk” címmel. Az állatkísérleteket e műsorban sem említették meg.

Az EJEB döntése

Az EJEB megállapította, hogy a kérelmezőként fellépő műsorvezetők a svájci eljárásban nem szerepeltek, így ők nem merítették ki a hazai jogorvoslatokat. Ennek fényében a kérelmet a Bíróság csak a SRG SSR műsorszolgáltató mint kérelmező tekintetében bírálta el érdemben.

A svájci kormány vitatta, hogy az ügyben egyáltalán érdemi beavatkozás történt volna a műsorszolgáltató véleménynyilvánítási jogába, így az SRG SSR panasza megalapozatlan.

Az EJEB a Metis-ügyre utalva rámutatott, hogy az intézkedés súlyossága, és az állítólagos dermesztő hatás szorosan összefügg azzal a kérdéssel, hogy a kérelmezők jogába egyáltalán történt-e érdemi beavatkozás.

A dermesztő hatású bizonytalansággal kapcsolatban úgy értékelték, hogy a kérelmező csak absztrakt szinten hivatkozott erre a lehetőségre – azonban sem azt nem támasztotta alá, hogy ilyen hatást a médiahatóság döntése ténylegesen kifejtett, sem azt, hogy ennek veszélye fenyegetne. Ezzel kapcsolatban figyelembe vették, hogy a svájci hatóságok nem tiltották be a műsort, sőt, a videóarchívumból eltávolításra sem kötelezték a kérelmezőt. A hatóságok csupán felhívták az SRG SSR-t mint közszolgálati műsorszolgáltatót arra, hogy a jövőbeli jogsértések kiküszöbölése érdekében milyen lépéseket tegyen.

A médiahatóság ráadásul nem volt elégedett a megoldási javaslattal, az eljárás ennek ellenére mindenfajta joghátrány nélkül lezárult. Az elrettentő hatás vizsgálata során figyelemmel voltak arra is, hogy 2015-ös, botoxszal kapcsolatos, a kezelés pozitívumát sugalló című újabb műsorában a szolgáltató szintén elmulasztotta a gyártási folyamatban nélkülözhetetlen állatkísérletek megemlítését.

Azt is relevánsnak ítélték, hogy a médiahatóság egyértelművé tette, hogy saját, vagy a bíróság döntésének említését önmagában is megfelelő lépésnek tekintené. Ez a (ki nem kényszerített) intézkedés a teljeskörű információszerzéshez fűződő közérdeket szolgálta: elősegítette, hogy a nézők megalapozott véleményt alkothassanak a közszolgálati műsorban tárgyalt egészségügyi beavatkozásról. A médiahatóság a tájékoztatás módjával kapcsolatban semmi további utasítást nem adott, a műsorszolgáltató szabadon dönthette el, milyen formában jeleníti meg a bíróság döntésével kapcsolatos tájékoztatást.

Minderre tekintettel az EJEB arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedésnek nem volt elrettentő hatása. Erre tekintettel a véleménynyilvánítás szabadságába sem történt olyan súlyú beavatkozás, ami az EJEB vizsgálatának tárgyát képezhetné.

Következésképpen a kérelmet nyilvánvalóan megalapozatlannak minősítette és elutasította. A döntést a hét fős kamara többségi döntéssel hozta meg, a nyilvánvaló megalapozatlanság esetén hozott döntés esetén azonban a szavazati arányok nem nyilvánosak. (Az ilyen döntés neve a strasbourgi zsargonban decision, míg az érdemi ítéleté judgment.)

(ejeb.atlatszo.hu)

Kapcsolódó cikkek:


A Facebooknak még hosszú utat kell megtennie
2020. július 9.

A Facebooknak még hosszú utat kell megtennie

A nyilvánosságra hozott jelentés szerint a Facebook polgári szabadságjogokkal kapcsolatos politikájával sok aktivistát haragított magára. Válaszul megkezdődnek az átalakítások a közösségi médiavállalatnál.

LMBT jogok a lengyel választási kampányban
2020. július 7.

Andrzej Duda, Lengyelország jelenlegi elnöke hétfőn alkotmány módosítási javaslatot fogalmazott meg annak érdekében, hogy az LGBT közösséghez tartozó párok ne fogadhassanak örökbe.