Áttekintés az európai hosszú távú befektetési alapokról

Szerző: Dr. Bakos-Kovács Kitti
Dátum: 2016. január 20.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2015. december 9-től kezdve alkalmazandó a tagállamokban az Európai Parlament és a Tanács 2015. április 29-i 2015/760/EU rendelete, amely az európai hosszú távú befektetési alapok szervezeti, engedélyezési, befektetési, átláthatósági követelményeit, valamint a hatósági felügyelet és együttműködés szabályait rendezi. Jelen cikkben az európai hosszú távú befektetési alapok (rövidítve: EHTBA, angol elnevezéssel: European Long-Term Investment Funds, röviden: ELTIFs), mint a befektetési alapok új fajtájának és európai szintű szerveződésének áttekintő jellegű bemutatását kívánjuk adni elsődlegesen az európai jogszabályok alapján, de ahol szükséges, utalunk a magyar törvény megfelelő rendelkezéseire is.
 


1.Az EHTBA szabályozási struktúrája

Az európai hosszú távú befektetési alapokra vonatkozó szabályozás többrétegű. Jelen cikkben csak a legfontosabb európai és hazai szabályanyagra utalnánk, nem térnénk ki a törvénynél alacsonyabb szintű végrehajtási szabályokra vagy az ESMA standardtervezetek megalkotására vonatkozó jogosultságaira.

Uniós szinten rendeleti szintű szabályozás, a fentiekben említett 2015/760/EU rendelet határozza meg az alapvető szabályokat. A rendelet a tagállamokban közvetlenül alkalmazandó és közvetlenül hatályosul.

A tagállamok a rendelet keretei között szabályozott kérdések tekintetében további rendelkezéseket nem állapíthatnak meg, viszont egyes kiegészítő végrehajtó előírásokat beépíthetnek a nemzeti szabályozásba. Ennek megfelelően a kollektív befektetési formákról és kezelőikről szóló 2014. évi XVI. törvény az értelmező rendelkezések között a rendeletre hivatkozással adja meg az EHTBA fogalmát és vezeti be a magyar jogrendszerbe.

Az EHTBA alapkezelőjére vonatkozó szabályok uniós szinten az ABAK-irányelvben találhatóak (2011/61/EU irányelv). Ez a jogforrás az alternatív befektetési alapok alapkezelőire vonatkozó szervezeti, engedélyezési, működési, befektetési és hatósági felügyeleti előírásokat adja meg oly módon, hogy minden tagállam köteles valamely nemzeti jogszabályban történő implementálásra. A magyar jogrendszerben a vonatkozó szabályokat a 2014. évi XVI. törvény tartalmazza, de e tekintetben mindig az adott tagállam belső nemzeti jogában foglaltakat kell figyelembe venni.
Az EHTBA-ra vonatkozóan a tőke szabad mozgásával összefüggésben alkalmazni kell a szabályozott piacok, a multilateriális kereskedési rendszerek, a befektetők minősítése tekintetében a 2014/65/EU irányelv vonatkozó rendelkezéseit is a kapcsolódó tagállami implementáló szabályokat figyelembe véve. E tekintetben a hazai szabályozásban a Tpt. tartalmazza a vonatkozó előírásokat.

Attól függően, hogy az alapkezelő milyen tevékenységet végez, illetve milyen befektetői kör részére kerül sor a befektetési jegyek értékesítésére, valamint milyen különös szabályok vonatkoznak a letétkezelőre, az európai pénzpiaci szabályozás további aktusai is számításba jöhetnek. Itt a a pénzügyi eszközök piacairól szóló MiFID- irányelv (2004/39/EK irányelv), valamint az ÁÉKBV-t szabályozó 2009/65/EK irányelvet kell elsődlegesen megemlíteni. Mivel ezek is irányelvi szintű szabályok, így az adott tagállam jogában foglaltak szerint kell eljárni.
Fontos még megemlíteni, hogy az EHTBA szervezeti formájától függően a jogi személyiség vonatkozásában a tagállamok polgári jogi szabályai, valamint a befektetési jegyek értékpapír jellegét tekintve az értékpapír- és tőkepiaci jog általános szabályai is érvényesülnek.

2.Az EHTBA célja, fogalma

Az EHTBA jogintézménye az európai tőkepiaci szabályozás része, melynek célja, hogy hosszú lejáratú kollektív befektetési forma révén, elsődlegesen a magánszektorból történő finanszírozással lehetőséget biztosítson főleg kis- és középvállalkozások részére infrastrukturális, közlekedési, energetikai projektek megvalósítására, valamint befektethet adósságinstrumentumokba, szellemi termékbe vagy illikvid eszközökbe (például ingatlanba, hajóba, repülőbe) vagy más európai hosszú távú befektetési alapok befektetési jegyeibe is.

II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia

2016. május 11-12. között kerül megrendezés a II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia, melynek fő témái között az új Ptk. gyakorlata, valamint az új polgári perrendtartás szerepel.

Előjelentkezési akciónk keretében 2015. december 31-ig 149 990 Ft (+ áfa) helyett 128 990 Ft-ért (+ áfa) jelenkezhet.

Részletes program és jelentkezés >>

A magyar törvény a rendeletre utalással adja meg az EHTBA fogalmát. A rendelet 3. cikkének (2) bekezdésének értelmében EHTBA kizárólag olyan uniós ABA lehet, amelyet – a rendelet 5. cikk (2) bekezdésével összevetve –az ABAK-irányelv szerint engedélyezett uniós ABAK kezel. E fogalom-meghatározásból fakadóan az EHTBA-t az alábbiak jellemzik:

Az EHTBA alternatív befektetési alapként (ABA), nem pedig ÁÉKBV-ként működik. Az ABA több befektetőtől gyűjt tőkét azért, hogy meghatározott befektetési politikának megfelelően befektesse azt a befektetők javára, de – a rendeletben meghatározott társasági részesedések kivételekkel – nem fektethet be nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírba, pénzpiaci eszközbe, nem bonyolíthat short ügyleteket, nem vehet részt származtatott ügyletekben, valamint meghatározott százalékos értéket meghaladóan nem köthet értékpapír-kölcsönzési- vagy repoügyletet.
EHTBA csak uniós ABA (vagy annak részalapja) lehet. Ennek értelmében bármely olyan ABA ide sorolható, amely egy tagállamban engedéllyel rendelkezik, vagy amelyet ilyenként valamely tagállamban bejegyeztek, vagy ezen feltételek hiányában székhelye és/vagy központi irodája valamely tagállam területén található. Nem lehet tehát EHTBA az a befektetési alap, amely a fentiek alapján nem uniós ABA-ként működik, azaz egyik tagállamban sem rendelkezik engedéllyel, nincs bejegyezve és székhelye/központi irodája sem valamely tagállam területére esik.
Az EHTBA kezelését csak uniós ABAK végezheti. A rendelet a kapcsolódó irányelvre hivatkozva utalással határozza meg azt, hogy mely alapkelezők tekinthetők uniós ABAK-oknak. E minőséget az irányelv a létesítő okirat szerinti székhelyhez köti, melynek fényében minden olyan alapkezelő ide sorolható, amelynek létesítő okirat szerinti székhelye valamely tagállam területén található. Az ABAK szervezeti formáját tekintve csak jogi személy lehet (ugyanakkor más tagállamban fióktelep útján is nyújthat szolgáltatást), amely rendszeres gazdasági tevékenységként egy vagy több ABA kezelését látja el az irányelvben és az annak implementálását szolgáló tagállami jogszabályokban foglalt feltételek alapján.

3.Az EHTBA befektetési jegyei

Az EHTBA, mint a befektetési alapok, ezen belül is az alternatív befektetési alapok speciális formája, kollektív befektetési forma, amely tőkéjét értékpapírok kibocsátásával gyűjti össze. Az EHTBA jogi szervezeti formájától függően befektetési jegyet bocsát ki abban az esetben, ha befektetési alapként, mint önálló jogi személy típus formájában működik, illetve részvények révén valósul meg a tőkegyűjtés akkor, ha társasági forma keretei között részvénytársaságként végzi tevékenységét. (A továbbiakban a befektetési alapok hazai szabályozását alapul véve befektetési jegyekről kívánunk beszélni.)

A befektetések irányultságát tekintve az EHTBA kockázati tőkealap alfajaként kategorizálható abban az esetben, ha tőzsdén nem jegyzett vállalkozások vagy a rendeletben meghatározott küszöbérték alatti tőkével és a szabályozott piacra bevezetett részvényekkel rendelkező vállalkozások társasági részesedésébe fektet be. Ugyanakkor a szabályozásban tapasztalhatóak eltérések a befektetési jegyek forgalomba hozatalát és forgalomképességét tekintve, amelyet a következőkben kívánunk bemutatni.

A befektetési jegyek forgalomba hozatalára nyilvánosan kerülhet sor, hiszen a rendelet 19. cikkének (1) bekezdése szerint az EHTBA szabályzata vagy létesítő okirata nem zárhatja ki az EHTBA befektetési jegyeinek vagy részvényeinek bevezetését valamely szabályozott piacon vagy multilaterális kereskedési rendszerbe. Ez két lényeges következménnyel jár: egyrészt az EHTBA befektetési jegyei dematerializált formában állíthatóak elő, másrészt pedig átruházható, forgalomképes értékpapírok.

Nemzetközi jog

A műben számos szemléltető ábra és táblázat segíti a szakembereket abban, hogy kérdéseikre egyértelmű, lényegre törő és közérthető választ kaphajanak nemzetközi jogi kérdéseikkel összefüggésben.

További információ és megrendelés >>

Az EHTBA befektetési jegyei – annak céljait is tekintve – hosszú lejáratúak. Zártvégű befektetési alapként működik, amely azt jelenti, hogy a befektetők – a rendeletben meghatározott kivételekkel – a futamidő vége előtt nem kérhetik befektetési jegyeik visszaváltását.  Ennek ellentételezéseképpen – mint a befektetési jegy által megtestesített jogosultságként – az EHTBA a portfóliójában szereplő eszközök által termelt jövedelmeket köteles rendszeresen felosztani a befektetők között így biztosítva hozamot a részükre.

Speciális szabályok vonatkoznak az alapkezelőre attól függően, hogy az EHTBA befektetési jegyei milyen befektetői kör számára kerülnek felajánlásra, amelyet már az EHTBA szabályzataiban is rögzíteni kell. Amennyiben a befektetési jegyeket lakossági befektetők részére (is) szándékozzák forgalmazni, akkor az alapkezelő köteles erre vonatkozó eszközöket biztosítani (ezek típusait ESMA standardtervezet fogja meghatározni), valamint belső értékelési folyamatot kialakítani. Az alapkelező emellett befektetési tanácsadás nyújtására vonatkozó engedély keretében láthatja el a befektetési jegyek lakossági befektetők részére történő forgalmazását, és irányadóak az alkalmassági és megfelelőségi tesztre vonatkozó rendelkezések is.

A befektetési jegy egyebekben jogszabályban meghatározott értékpapírtípus, amelyre a Ptk. értékpapírokra vonatkozó szabályait, a Tpt. forgalomba hozatalra irányadó rendelkezéseit, valamint a 2014. évi XVI. törvény speciális előírásait is alkalmazni kell a rendeletben nem szabályozott kérdésekben.

 

Felhasznált szakirodalom:

Európai Bizottság Sajtóközlemény

(http://europa.eu/rapid/press-release_IP-13-605_hu.htm)

Új befektetési alapokat hozna létre az EU

(http://www.investmenthouse.hu/hirek/%C3%9Aj-befektetesi-alapokat-hozna-letre-az-eu)

Az európai tőkepiaci szektor szabályozása

(http://www.vg.hu/penzugy/penzugyi-szolgaltatok/az-europai-tokepiaci-szabalyozas-alakulasa-453973)

The European Long-Term Investment Funds (ELTIF)

(http://www.alfi.lu/sites/alfi.lu/files/ELTIF-guidelines-final.pdf)

The European Long-Term Investment Fund Regulation

(https://onlineservices.cliffordchance.com)

Kapcsolódó cikkek:


Magánügy-e a munkahelyi zaklatás?
2019. június 18.

Magánügy-e a munkahelyi zaklatás?

A brit Nemzeti Egészségügyi Szolgálat kötelékébe tartozó kérelmező kéretlen emailekkel zaklatta kolléganőjét. A hölgy jelzésére a felettes tájékoztatta a kérelmezőt, hogy viselkedése elfogadhatatlan. A levelek ezt követően név nélkül érkeztek, a hölgy pedig végül feljelentést tett. A rendőrség a férfi telefonjáról származó inkrimináló fotókat átadta a munkáltatónak. A fegyelmi eljárás nyomán e bizonyítékok és a kérelmező által a fegyelmi bizottságnak átadott WhatsApp-üzenetek és emailek értékelését követően a kérelmezőt rendkívüli felmondással elbocsátották. A Bíróság úgy ítélte meg, hogy a magánélet és személyes levelezés védelme az ügyben nem illette meg a kérelmezőt.

Joghatóság egyedi munkaszerződések esetében
2019. június 18.

Joghatóság egyedi munkaszerződések esetében

A szerző a joghatóság kérdéseit elemzi az egyedi munkaszerződésekkel kapcsolatos esetek vonatkozásában, az EUB-nak a Peter Bosworth, Colin Hurley, valamint az Arcadia Petroleum Limited és társai-ügyben[1] született ítélete alapján.

Egyezménysértő jogszabállyal kizárni a már elbirtokolt földek tulajdonjogának bejegyzését
2019. június 7.

Egyezménysértő jogszabállyal kizárni a már elbirtokolt földek tulajdonjogának bejegyzését

A három török kérelmező egy törökországi természetvédelmi területen vásárolt az ingatlan-nyilvántartásban ekkor még nem szereplő földeket. Ezt követően egy kataszteri felülvizsgálat során az államkincstár bejegyeztette tulajdonjogát a földekre, amivel szemben a kérelmezők – a saját és és az eladók megszakítatlan használatán alapuló elbirtoklásra hivatkozva – pereket indítottak. A török parlament azonban ezután nyolc évvel, de még a perek jogerős lezárása előtt úgy módosította a természetvédelmi törvényt, hogy természetvédelmi területek ne legyenek elbirtokolhatóak, így a kereseteket a bíróság elutasította, kártalanítást pedig a kérelmezők nem kaptak. Az Emberi Jogok Európai Bírósága most megállapította, hogy az ügyben a török állam a három földvásárló tulajdonhoz való jogát és a bírósági jogvita ésszerű időben való elbírálásához való jogát is megsértette.