Az áthivatkozás új nyilvánossághoz közvetítésnek minősülhet


Nyilvánossághoz közvetítésnek minősül a szerzői jogi védelem alatt álló, a nyilvánosság számára valamely internetes honlapon a szerzői jogok jogosultjának engedélyével szabadon hozzáférhetővé tett műveknek valamely harmadik fél internetes oldalába az áthivatkozás technikája útján történő beágyazása, ha arra az e jogosult által az áthivatkozás ellen hozott vagy kezdeményezett védelmi intézkedések megkerülésével kerül sor.


Az alapügy

Az SPK a Deutsche Digitale Bibliothek (a továbbiakban: DDB) üzemeltetője, a DDB a német kulturális és tudományos intézményeket hálózatba szervező, kulturális és tudományos digitális könyvtár.

A DDB honlapja a részt vevő intézmények weboldalain tárolt digitalizált tartalmakra mutató linkeket tartalmaz. Maga a DDB mint „digitális kirakat” azonban csak miniatűröket (thumbnails) tárol, azaz a képeknek az eredeti méretüknél kisebb változatait. Amennyiben a felhasználó e miniatűrök valamelyikére kattint, átirányítják az adott tárgyra vonatkozó, a DDB webhelyén található oldalra, amely a szóban forgó miniatűr nagyított, 440 × 330 pixel felbontású változatát tartalmazza. E kinagyított miniatűrre kattintva vagy a „nagyító” funkciót használva a miniatűr még nagyobb, legfeljebb 800 × 600 pixel felbontású változata jelenik meg egy felugró képnézegető ablakban (lightbox). A „Tárgy megjelenítése az eredeti lapon” gombra kattintva az adott tartalmat szolgáltató intézmény honlapjára, kezdőlapjára vagy magára a tartalomoldalra mutató közvetlen linket tartalmaz.

A VG Bild‑Kunst a katalógusában található művek miniatűr formájában történő felhasználására vonatkozó felhasználási szerződésnek az SPK‑val történő megkötését egy olyan rendelkezés beillesztésétől teszi függővé, amely szerint az engedélyes kötelezettséget vállal arra, hogy a szerződésben említett művek és védelem alatt álló teljesítmények felhasználása során azokat hatásos műszaki intézkedésekkel védi a harmadik személyek általi áthivatkozással szemben.

Az SPK, úgy ítélte meg, hogy egy ilyen szerződéses feltétel a hatályos szerzői jogi szabályozás szempontjából nem észszerű, ezért keresetet indított a Landgericht Berlin (berlini regionális bíróság, Németország) előtt azt állítva, hogy a VG Bild‑Kunst a szóban forgó engedélyt köteles megadni az SPK‑nak anélkül, hogy ez az engedély az említett műszaki intézkedések végrehajtásától függene.

Az ügy a Bundesgerichtshofig (szövetségi legfelsőbb bíróság, Németország) jutott, amely egyrészt kiemeli, hogy a német jognak a 2014/26 irányelv 16. cikkét átültető 34. §‑a (1) bekezdésének első mondata értelmében azon jogok vonatkozásában, amelyek kezelését rájuk bízták, a közös jogkezelő szervezetek kötelesek észszerű feltételek mellett felhasználási engedélyt adni minden olyan személynek, aki azt kéri.

A felülvizsgálati kérelem kimenetele attól függ, hogy a fellebbviteli bíróság által kimondottakkal ellentétben a harmadik személy honlapjába a jogosult – a jelen esetben a VG Bild‑Kunst – hozzájárulásával a honlapon hozzáférhető mű framing útján történő beágyazása a műnek a 2001/29 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében vett nyilvánossághoz közvetítésének minősül‑e abban az esetben, ha az megkerüli a jogosult által az áthivatkozással szemben meghozott vagy valamely engedélyes számára előírt védelmi intézkedéseket. Ha ez így lenne, az érinthetné a VG Bild‑Kunst tagjainak jogait, és a VG Bild‑Kunst érvényesen ahhoz a feltételhez köthetné valamely engedélynek SPK részére történő megadását, hogy ez utóbbi a felhasználási szerződésben kötelezettséget vállal ilyen védelmi intézkedések meghozatalára.

A kérdést előterjesztő bíróság úgy véli, hogy amennyiben a jogosult által elfogadott vagy előírt műszaki védelmi intézkedések megkerülésével egy harmadik személy honlapjába áthivatkozás útján miniatűröket ágyaznak be, az ilyen beágyazás új nyilvánossághoz közvetítésnek minősül.

A Bundesgerichtshof a fentiekre tekintettel felfüggesztette az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából az EUB-hoz fordult.

A szerződések hatásai harmadik személyekre

Az EUB döntése

Az EUB azt vizsgálta, hogy a 2001/29 irányelv 3. cikkének (1) bekezdését úgy kell‑e értelmezni, hogy az e rendelkezés értelmében vett nyilvánossághoz közvetítésnek minősül a szerzői jogi védelem alatt álló, a nyilvánosság számára valamely honlapon a szerzői jogok jogosultjának engedélyével szabadon hozzáférhető művek valamely harmadik fél internetes oldalába az áthivatkozás technikája útján történő beágyazása, ha e beágyazás a jogosult által az áthivatkozás ellen hozott vagy kezdeményezett védelmi intézkedések megkerülésével történik.

Az EUB korábban már megállapította, a 2001/29 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében vett „nyilvánossághoz közvetítés” fogalmát olyan tágan kell értelmezni, hogy lefedjen minden olyan nyilvánossághoz való közvetítést, amely nyilvánosság nincs jelen a közvetítés kiindulópontjául szolgáló helyszínen, és ily módon valamely műnek bármilyen ilyen jellegű vezetékes vagy vezeték nélküli közvetítését, illetve továbbközvetítését, ideértve a sugárzást is.

Az irányelv fő célja, hogy a szerzők számára olyan magas szintű oltalmat hozzon létre, amely számukra megfelelő díjazást biztosít műveik felhasználása után, többek között a nyilvánossághoz közvetítés esetén (lásd ebben az értelemben: 2018. augusztus 7‑i Renckhoff ítélet, C‑161/17, EU:C:2018:634, 18. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

Az irányelv 3. cikkének (3) bekezdéséből az következik, hogy annak engedélyezése, hogy a nyilvánossághoz való közvetítésbe védelem alatt álló műveket foglaljanak bele nem meríti ki azt a jogot, hogy e művek egyéb nyilvánossághoz való közvetítését engedélyezzék vagy megtiltsák.

Amint azt az EUB már többször kimondta, a 2001/29 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében vett „nyilvánossághoz közvetítés” fogalma két együttes elemet ötvöz, nevezetesen valamely mű közvetítésének cselekményét és annak nyilvánossághoz.

Az EUB ítélkezési gyakorlatából az következik, hogy az áthivatkozás technikája, amely abban áll, hogy valamely internetes honlap egyik oldalát több keretre osztják, és azok egyikében kattintható link vagy beágyazott internetes link (inline linking) útján egy másik honlapról származó elemet jelenítenek meg, annak érdekében, hogy az előbbi honlap felhasználói elől elrejtsék azon eredeti környezetet, amelynek az említett elem részét képezi, a jelen ítélet 30. és 31. pontjában hivatkozott ítélkezési gyakorlat értelmében nyilvánossághoz közvetítésnek minősül, mivel e technika azt eredményezi, hogy a megjelenített elemet az említett internetes honlap valamennyi felhasználója számára hozzáférhetővé teszik.

Ugyanakkor az EUB ítélkezési gyakorlatából az következik, hogy mivel az áthivatkozás technikája ugyanazt a technikai módszert alkalmazza, mint amelyet a védelem alatt álló műnek az eredeti internetes honlapon történő nyilvánossághoz közvetítésére, azaz az internet nyilvánosságához való közvetítésére már használtak, e közvetítés nem felel meg az új nyilvánosság feltételének, és mivel az említett közvetítés nem tartozik a 2001/29 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében vett „nyilvánossághoz” közvetítés körébe, a szerzői jog jogosultak engedélye ilyen közvetítés vonatkozásában nem szükséges.

Amikor egy szerző előzetesen, explicit formában, jogfenntartó nyilatkozatok nélkül engedélyezte cikkeinek valamely kiadó honlapján történő közzétételét, anélkül hogy egyébként az e művekhez más internetes oldalakról való hozzáférést korlátozó műszaki intézkedéseket alkalmazott volna, lényegében úgy tekinthető, mintha e szerző az említett művek nyilvánossághoz közvetítését az internethasználók összessége számára engedélyezte volna.

Az alapügy azonban olyan helyzetre vonatkozik, amelyben a szerzői jog jogosultja a felhasználási engedély megadását az áthivatkozással szembeni korlátozó intézkedések alkalmazásától kívánja függővé tenni annak érdekében, hogy korlátozza a műveihez az engedélyeseiétől eltérő internetes honlapokról történő hozzáférést. Ilyen körülmények között e jogosult nem tekinthető úgy, mint aki hozzájárult ahhoz, hogy műveit harmadik személyek szabadon nyilvánossághoz közvetíthessék.

A szerzői jog jogosultja azáltal, hogy olyan műszaki intézkedéseket fogadott el vagy az engedélyesei számára olyan műszaki intézkedéseket kezdeményezett, amelyek korlátozzák a műveihez az attól eltérő honlapokról való hozzáférést, mint amelyen azok nyilvánossághoz közvetítését engedélyezte, úgy tekinthető, mint aki kifejezte azon szándékát, hogy az e művek internetes nyilvánossághoz közvetítésére vonatkozó engedélyét feltételektől kívánja függővé tenni annak érdekében, hogy az említett művek nyilvánosságát kizárólag egy adott internetes honlap felhasználóira korlátozza.

Következésképpen, amennyiben a szerzői jog jogosultja korlátozó intézkedéseket hozott, vagy az engedélyesei számára korlátozó intézkedések meghozatalát kezdeményezte az áthivatkozással szemben, annak érdekében, hogy korlátozza a műveihez az engedélyeseiétől eltérő honlapokról való hozzáférést, az eredeti internetes oldalon való eredeti hozzáférhetővé tétel és az áthivatkozás technikája útján történő másodlagos hozzáférhetővé tétel egymástól eltérő nyilvánossághoz közvetítésnek minősül, és ennélfogva mindegyikhez az érintett jogok jogosultjainak engedélye szükséges.

Amint arra a főtanácsnok az indítványának 100. és 101. pontjában rámutatott, a szerzői jog jogosultja nem állítható választás elé a tekintetben, hogy vagy tűrje művének más általi jogosulatlan felhasználását, vagy adott esetben hasznosítási szerződés útján lemondjon annak felhasználásáról.

Azonfelül, hogy ellentétes lenne a 2001/29 irányelv 3. cikkének (3) bekezdésében foglalt rendelkezéssel, az ilyen szabály megfosztaná az említett jogosultat attól a lehetőségtől, hogy méltányos díjazást követeljen művének felhasználásáért.

(curia.europa.eu)




Kapcsolódó cikkek

2021. szeptember 17.

Minden olasz munkavállalónak védettnek kell lennie

Az olasz kormány csütörtökön fogadta el a világ legszigorúbb koronavírus-elleni intézkedéseit, amely minden munkavállaló számára kötelezővé teszi a koronavírus elleni védettség igazolását, a negatív tesztet vagy a fertőzésből való gyógyulást.