Az EUB-hoz fordul a Bizottság a lengyel bírák függetlensége miatt


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Bizottság az EUB előtt perli be Lengyelországot az igazságszolgáltatás függetlenségének és a jogállamiság sérelme miatt.


Az Európai Bizottság az EUB-nál perli be Lengyelországot azon jogszabályok miatt, amelyek veszélyeztetik a bírák függetlenségét és akadályozza őket az uniós jog alkalmazásában. A lengyel kormány dühös válaszára nem kellett sokat várni.

A jogállamiság tiszteletben tartásáról folytatott vita legújabb fordulójában Brüsszel bejelentette, hogy felkéri az Európai Unió Bíróságát, hogy hozzon ideiglenes végzést a lengyel jogszabály alkalmazásának felfüggesztéséről a jogerős ítélet meghozataláig.

“A Bizottság úgy véli, hogy a törvény sérti az igazságszolgáltatás függetlenségét Lengyelországban, és összeegyeztethetetlen az unió jogának elsőbbségével” – jelentette be sajtótájékoztatóján Didier Reynders, az Bizottság igazságügyi biztosa. A lengyel kormány szerint az Európai Bizottság keresetének sem jogi, sem ténybeli alapja nincs. A kormányszóvivő szerint az igazságszolgáltatás „kizárólag tagállami hatáskör”, és a lengyel szabályozás „nem tér el az uniós normáktól”.

A 2020 februárjában hatályba lépett igazságügyi törvény akadályozza a lengyel bírákat abban, hogy jogi kérdéseket terjesszenek az EUB elé, és létrehoztak egy nemzeti testületet, amely az uniós jog figyelmen kívül hagyásával dönt a bírák függetlenségéről. A jogszabály alapján felállítottak egy „fegyelmi kamarát” is, amely az ország legfelsőbb bíróságának bíráit felügyeli, és jogosult felfüggeszteni a bírák büntetőeljárás alóli mentelmi jogát, ideiglenes felfüggeszthetik őket és csökkenthetik a fizetésüket.

A többségében kormányközeli tagokból álló kamara eddig három legfelsőbb bírósági bírót függesztett fel, miután bírálták a változásokat és az igazságügyi minisztérium politikáját. A Bizottság, amely 2017-ben kötelezettségszegési eljárást indított Lengyelország ellen, beadványában kijelentette, hogy a 2019-es törvény összeegyeztethetetlen az uniós jog elsőbbségével, és fegyelmi eljárással hatékonyan akadályozta a bíróságokat abban, hogy közvetlenül alkalmazzák az uniós jogot.

„A lengyel bírák európai bírák is” – jelentette ki Věra Jourová, a Bizottság alelnöke. „Az uniós jogszabályokat alkalmazzák, és hozzájárulnak a kölcsönös bizalom kialakításához, amelyre Európa épül. A nemzeti kormányok szabadon alakíthatják az igazságszolgáltatást, de tiszteletben kell tartaniuk az EU-szerződéseket. „A Bizottság bejelentette, hogy ideiglenes intézkedéseket kér „az igazságszolgáltatás függetlenségét és az uniós jogrendet súlyos és helyrehozhatatlan további károk megakadályozása érdekében”.

A jogszabály hatálybalépése „az eljárás megindításának döntő lépése volt” – mondta Reynders. A kereset a Bizottság régóta tartó kampányának része amely szerint Lengyelország és Magyarország populista nacionalista kormányait rászorítsák az európai demokratikus normák betartására.

Az Európai Parlament főbb frakcióinak vezetői a múlt héten levelet küldtek Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek, amelyben a Lengyelországban a jogállamiság eróziója miatti aggodalmuknak adtak hangot, amely szerintük „végül az unió összeomlásával végződhet”.

(theguardian.com)




Kapcsolódó cikkek

2023. február 1.

Az Európai Unió Tanácsa az elektronikus bizonyítékokhoz való határokon átnyúló hozzáférés javításáról

Az uniós tagállamok állandó képviselői a mai napon megerősítették a Tanács elnöksége és az Európai Parlament között az elektronikus bizonyítékokhoz való határokon átnyúló hozzáférésről szóló rendelettervezetről és irányelvtervezetről létrejött megállapodást. Az elfogadott szövegek lehetővé fogják tenni, hogy az illetékes hatóságok közvetlenül címezhessenek az elektronikus bizonyítékokra vonatkozó bírósági határozatokat másik tagállambeli szolgáltatóknak.

2023. február 1.

Adatvédelem vagy a közúti büntetőpontok nyilvánossága

Az unió luxembourgi bírósága által hozott ítélet egy szinte klasszikusnak nevezhető adatvédelmi ügyben született, és azt vette górcső alá, milyen mértékben avatkozhat be egy tagállam valakinek a személyes jogaiba a közúti közlekedésbiztonság előmozdítására irányuló céljának követése során.