Az Európa Tanács a romló sajtószabadságra figyelmeztet


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európa Tanács aggodalmának adott hangot a sajtószabadság helyzetének romlása miatt és felszólította a tagállamokat, hogy lépjenek fel politikai eszközökkel e tendencia ellen.

A sajtószabadság világnapja előtt kiadott nyilatkozatában Marija Pejčinović Burić, az Európa Tanács főtitkára felszólította az európai kormányokat, hogy mutassanak erősebb politikai elkötelezettséget az újságírók és a független újságírás védelme érdekében annak érdekében, hogy megállítsák a sajtószabadság romlását a kontinens országaiban.

„A sajtószabadság demokráciáink alapvető pillére, amelyet túl gyakran vesznek természetesnek. A média szabadságának tiszteletben tartása számos országban csökken. Az elmúlt években tanúi lehettünk az újságírók elleni erőszak és megfélemlítés növekedésének.

A koronavírus járvány idején erőteljesen megnőtt az újságírók elleni erőszak, valamint a kormányzati politika megkérdőjelezésére irányuló cenzúra és megtorlások száma. Ugyanakkor a minőségi média komoly gazdasági kihívásokkal néz szembe, és a világjárvány miatt sok újságíró elvesztette az állását.

Ezeket az aggasztó tendenciákat emeli ki az Európa Tanács a következő napokban közzétett éves jelentésében. Itt az ideje emlékeztetni a tagállamokat, hogy kötelességük biztosítani, hogy az újságírók erőszaktól és megfélemlítéstől mentesen végezhessék munkájukat, és teljesítsék nyilvános ellenőrző szerepüket, amely magában foglalja az állami hatóságok felelősségre vonását döntéseikért és cselekedeteikért.

Az Újságírás Védelme és az Újságírók Biztonsága Platformon belül 14 nemzetközi sajtószabadsággal foglalkozó szervezet által ma közzétett éves jelentése 201 súlyos esetet sorol fel a sajtószabadság veszélyeztetésével az Európa Tanács 47 tagállamában 2020-ban, ami 40% -os növekedést jelent. Rekordszámú fizikai támadás történt (52 eset) és az újságírók zaklatása vagy megfélemlítése (70 eset) is jelentősen nőtt.

(coe.int)




Kapcsolódó cikkek

2024. október 9.

Luxembourgi ítélet a kutatásfejlesztési és innovációs támogatások újabb kérdéseiről

A szerző alábbi írásában az EU luxembourgi bíróságának egy lett jogvita, a kutatástámogatások értelmezése kapcsán született döntését[1] ismerteti. Eszerint az entitás tagjainak és részvényeseinek jogi formája, tevékenységeik és céljaik esetleges haszonszerzési jellege nem meghatározó kritérium, így kutató-tudásközvetítő szervezetnek minősíthetők a felsőoktatási magánintézmények is.

2024. október 3.

Munkavállalók az egyenlő bánásmód elvének európai mérlegén

A német szövetségi munkaügyi bíróság az EU luxembourgi bíróságától kért választ arra, milyen feltételekkel térhetnek el a szociális partnerek által kötött kollektív szerződések a munkavállalókkal való egyenlő bánásmód alapelvétől?