Az Európai Bizottság javaslata a méltányos és innovatív adatgazdaságért


Az adatmegosztási jogszabály alkotja a Bizottság adatstratégiájának utolsó horizontális elemét, és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó digitális célkitűzésekkel összhangban kulcsszerepet fog játszani a digitális átállásban.


„A Bizottság ma valamennyi gazdasági ágazatra kiterjedően új szabályokat javasolt arra vonatkozóan, hogy az EU-ban előállított adatokat ki használhatja fel és ki férhet hozzá azokhoz. Az adatmegosztási jogszabály biztosítja a digitális környezet méltányosságát, ösztönzi az adatok versenypiacának kialakulását, új utat nyit az adatvezérelt innováció előtt, és általánosságban hozzáférhetőbbé teszi az adatokat. Mindez új, innovatív szolgáltatásokat, és az értékesítés utáni szolgáltatások terén versenyképesebb árakat fog eredményezni, továbbá hatékonyabbá teszi az összekapcsolt tárgyak javítását is. Az adatmegosztási jogszabály alkotja a Bizottság adatstratégiájának utolsó horizontális elemét, és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó digitális célkitűzésekkel összhangban kulcsszerepet fog játszani a digitális átállásban.

Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „Célunk, hogy a fogyasztók és a vállalkozások még nagyobb ellenőrzéssel rendelkezzenek az adataik felett, ezért pontosan meghatározzuk, hogy ki és milyen feltételekkel férhet hozzá az adatokhoz. Ez egy kulcsfontosságú digitális elv, mely hozzá fog járulni a szilárd és méltányos adatközpontú gazdaság megteremtéséhez, és iránymutatásul szolgál a 2030-ra kitűzött digitális átálláshoz.”

Thierry Breton, a belső piacért felelős uniós biztos a következőket tette hozzá: „A mai napon fontos lépés teszünk Európában az ipari adatok tárházának rendelkezésre bocsátása felé, ezáltal a vállalkozások, a fogyasztók, a közszolgáltatások és a társadalom egészének javát szolgálva. Az eddig csak kismértékben hasznosított ipari adatokban hatalmas növekedési és innovációs potenciál rejlik. Az adatmegosztási jogszabály biztosítani fogja, hogy az ipari adatok megosztása, tárolása és feldolgozása az európai szabályok teljes körű tiszteletben tartásával történjen. A jogszabály ily módon az erős, innovatív és szuverén európai digitális gazdaság egyik építőköve lesz.”

Az adatok az utcai világításhoz vagy egy festői panorámához hasonlóan nem számítanak versengő terméknek: az adatokhoz egyidejűleg többen is hozzáférhetnek, és több alkalommal, kockázatmentesen is felhasználhatók anélkül, hogy az befolyásolná minőségüket, vagy veszélyeztetné a kínálatot. Az adatok mennyisége folyamatosan nő: 2018-ban 33 zetabájt állt rendelkezésre, 2025-re pedig már 175 zetabájtnyi adattal számolhatunk. Ez egy kiaknázatlan lehetőség, mivel az ipari adatok 80%-át soha nem használják fel. Az adatmegosztási jogszabály azokkal a jogi, gazdasági és technikai kérdésekkel foglalkozik, amelyek az adatok kihasználatlanságához vezetnek. Az új szabályok több adatot tesznek majd elérhetővé újrafelhasználás céljából, ami 2028-ig várhatóan 270 milliárd euróval növeli a GDP-t.

EU Jog online

Az adatmegosztási jogszabályra tett javaslat a következőket tartalmazza:

  • Olyan intézkedések, amelyek lehetővé teszik az összekapcsolt eszközök felhasználói számára, hogy hozzáférjenek a saját maguk által előállított adatokhoz, melyeket jelenleg gyakran kizárólag a gyártók gyűjtenek, valamint hogy megosszák az ilyen adatokat harmadik felekkel, értékesítés utáni vagy más adatközpontú innovatív szolgáltatások nyújtása céljából. A javaslat emellett arra ösztönzi a gyártókat, hogy továbbra is fektessenek be a jó minőségű adatok előállításába azáltal, hogy fedezi a gyártók adattovábbítással kapcsolatos költségeit, és megtiltja a megosztott adatok versenyelőnyhöz jutás céljából való felhasználását.
  • A kkv-k kiegyensúlyozott tárgyalási pozícióját célzó intézkedések, melyek megelőzik, hogy az adatmegosztási szerződések keretében a szerződő felek valamelyike visszaélhessen erőfölényével. Az adatmegosztási jogszabály védelmet nyújt a kkv-knak a lényegesen erősebb alkupozícióval rendelkező fél által előírt tisztességtelen szerződési feltételekkel szemben. A Bizottság mintaszerű szerződési feltételeket is ki fog dolgozni annak érdekében, hogy segítse az ilyen vállalkozásokat a tisztességes adatmegosztási szerződések kidolgozásában és megtárgyalásában.
  • A javaslat ezenfelül eszközöket biztosít a közszféra szervezeteinek ahhoz, hogy hozzáférjenek a magánszektor birtokában lévő, ám kivételes körülmények, különösen veszélyhelyzet, például árvizek és erdőtüzek esetén szükséges, vagy a jogszabályban foglalt feladataik ellátásához elengedhetetlen és más módon nem elérhető adatokhoz, és ezeket felhasználhassák. Az adatok ismerete elengedhetetlen a gyors és biztonságos reagáláshoz, ugyanakkor minimálisra kell csökkenteni a vállalkozásokra nehezedő terheket.
  • Olyan új szabályok, amelyek lehetővé teszik a fogyasztók számára, hogy akadályok nélkül váltsanak a felhőalapú adatfeldolgozási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók között, és amelyek biztosítékokat vezetnek be a jogtalan adattovábbítás ellen.

Emellett az adatmegosztási jogszabály felülvizsgálja az adatbázisokról szóló irányelv egyes vonatkozásait, melyet az 1990-es években fogadtak el az adatok strukturált előállítására irányuló beruházások védelme érdekében. A javaslat egyértelművé teszi, hogy a dolgok internetéhez használt eszközökből és tárgyakból származó adatokat tartalmazó adatbázisok nem képezhetik külön jogi védelem tárgyát. Ez biztosítja a széles körű hozzáférést és felhasználást.

A fogyasztók és a vállalkozások hozzáférhetnek eszközeik adataihoz, és felhasználhatják azokat értékesítés utáni és hozzáadott értéket képviselő szolgáltatásokhoz, például prediktív karbantartáshoz. Több információ birtokában a fogyasztók és a felhasználók, így például a mezőgazdasági termelők, a légitársaságok vagy az építőipari vállalatok megalapozottabb döntéseket hozhatnak, például jobb minőségű vagy fenntarthatóbb termékeket és szolgáltatásokat vásárolhatnak, hozzájárulva a zöld megállapodás célkitűzéseihez.

Az üzleti és ipari szereplők több adattal fognak rendelkezni, és élvezhetik az adatok versenypiaca nyújtotta előnyöket. Az értékesítés utáni utópiaci szolgáltatók személyre szabottabb szolgáltatásokat tudnak majd kínálni, és a gyártók által kínált hasonló szolgáltatásokkal azonos feltételek mellett versenyezhetnek, sőt, az adatok kombinálása révén akár teljesen új digitális szolgáltatásokat is kifejleszthetnek.

Az európai adatstratégia egyik intézkedéseként a Bizottság ma közzétette a különböző ágazatokban és területeken fejlesztés alatt álló közös európai adatterek áttekintését is.

Háttér-információk

A 2020. februári európai adatstratégia nyomán a Bizottság már javaslatot tett az adatkormányzási rendeletre. Második fő jogalkotási kezdeményezésként ezt követi a ma előterjesztett javaslat, melynek célja, hogy adatközpontú társadalmunkban megalapozza az EU vezető szerepét.

E kezdeményezések – az uniós szabályokkal és értékekkel összhangban – együttesen felszabadítják az adatok és technológiák gazdasági és társadalmi potenciálját. Olyan egységes piacot hoznak létre, mely Unió-szerte lehetővé teszi az adatok szabad, ágazatok közötti áramlását, ami a vállalkozások, a kutatók, a közigazgatás és a társadalom egészének javát szolgálja.

Míg a 2020 novemberében előterjesztett és a társjogalkotók által 2021 novemberében elfogadott adatkormányzási rendelet létrehozza azokat a folyamatokat és struktúrákat, amelyek megkönnyítik a vállalatok, az egyének és a közszféra közötti adatmegosztást, az adatmegosztási jogszabály egyértelművé teszi, hogy ki és milyen feltételek mellett teremthet értéket az adatokból.

Az adatmegosztási jogszabályról 2021. június 3. és szeptember 3. között nyilvános konzultációt tartottak, melynek keretében összegyűjtötték a méltányos adatmegosztás megteremtésére irányuló intézkedésekkel, valamint a fogyasztóknál és a vállalkozásoknál jelentkező értékekkel kapcsolatos véleményeket. Az eredményeket 2021. december 6-án tették közzé.

(hirlevel.egov.hu)

(ec.europa.eu)




Kapcsolódó cikkek

2022. június 24.

Nem könnyű ukrán menekültként állást találni az EU-ban

Az ukránok három évre kaphatnak munkavállalási engedélyt az Európai Unióban. De milyen nehéz itt állást találni? Ausztriában követtük két álláskereső ukrán nő történetét a Real Economy-ban, és szakembereket is kérdeztünk a témában.

2022. június 23.

Sorra kerülnek bíróságra azok az oroszok, akik kritizálni merik a „különleges katonai műveletet”

Keményen lecsap az orosz állam mindazokra, akik kritizálni merik hazájuk háborús erőfeszítéseit – vagyis a különleges katonai műveletet, ahogy erre Oroszországban hivatkozni lehet. Moszkvában nemrég egy önkormányzati képviselőnek is bíróság elé kellett állnia, mert a vád szerint le akarta járatni az orosz hadsereget. Egy jogvédő szervezet szerint már kétszáz ember ellen indítottak koncepciós büntetőeljárást.