Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap finanszírozási kérdései


Az alábbi cikk egy konkrét mezőgazdasági támogatási kérelem ügyében született uniós bírósági ítéletet mutat be.

A szerző az Európai Unió Bíróságának (EUB, Luxembourg) a DELID EOOD-ügyben hozott ítéletét[1] mutatja be. A luxembourgi taláros testülethez a bolgár legfelsőbb közigazgatási bíróság fordult előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel egy, a bolgár jog szerinti egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság és a bolgár állami mezőgazdasági alap ügyvezető igazgatója közötti jogvita keretében. Ennek alapjaként az utóbbi megtagadta, hogy finanszírozást nyújtsanak a cégnek egy baromfitelephez szükséges felszerelés megvásárlására irányuló beruházáshoz. Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó rendelet vonatkozó cikkének értelmezésére vonatkozott

I. Bevezetés

Az Európai Unió a mezőgazdasági termelőknek nyújtandó vidékfejlesztési támogatási szabályaival meghatározta a közös agrárpolitika (KAP) lehetséges kihívásait, célkitűzéseit és irányait. A mezőgazdasági termékekre és az élelmiszerekre vonatkozó uniós és nemzeti minőségrendszerek – a mezőgazdaságiüzem-tanúsítási rendszereket is ideértve – garanciát nyújtanak a fogyasztók számára a termék, illetve a mezőgazdasági termelőknek az ilyen rendszerekben való részvétele eredményeként alkalmazott termelési folyamat minősége és jellemzői tekintetében, növelik az érintett termékek értékét, és javítják azok értékesítési lehetőségeit.

Az Európai Unió a vidéki térségek fenntartható fejlődésének biztosítása érdekében kiemelt kezeli a mezőgazdasággal és a vidéki térségek valamennyi mezőgazdasági termelési típusának innovatív üzemi technológiáira. Ennek során figyelembe veszi a különböző jellemzőkkel vagy a potenciális kedvezményezettek különböző kategóriáival rendelkező vidéki régiókra hatást gyakorló helyzetek sokféleségét, valamint az innovációval és az ahhoz való alkalmazkodással kapcsolatos átfogó célkitűzéseket is.

Intézkedéseinek célja, hogy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) tevékenységei és azok a műveletek, amelyekhez az EMVA hozzájárul, összhangban álljanak és összeegyeztethetők legyenek a KAP más eszközei révén nyújtott támogatásokkal. Az EMVA keretében biztosított források hatékony felhasználása érdekében kizárólag az aktív mezőgazdasági termelőknek nyújtható támogatás.

Az alábbi ügyben a bolgár legfelsőbb közigazgatási bíróság (Varhoven administrativen sad) előzetes döntéshozatal iránti kérelmét az Európai Unió Bíróságához egy, a bolgár jog szerinti egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság, a DELID EOOD (Delid) és a bolgár állami mezőgazdasági alap ügyvezető igazgatója (Izpalnitelen direktor na Darzhaven fond „Zemedelie) (ÁMA ügyvezető igazgatója) közötti jogvita keretében terjesztette elő.

Ennek alapjaként az ÁMA ügyvezető igazgatója megtagadta, hogy finanszírozást nyújtsanak a DELID EOOD számára egy baromfitelephez szükséges felszerelés megvásárlására irányuló beruházáshoz.

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1305/2013/EU rendelet[2] 17. cikkének értelmezésére vonatkozott.

II. Az eset tényállása[3]

A Delid egy, a bolgár jog szerinti egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság. Miután 2015. április 17-én mezőgazdasági termelőként nyilvántartásba vették a plovdivi regionális mezőgazdasági igazgatóságnál (Oblastna direktsia „Zemedelie), 2015. május 28-án támogatási kérelmet nyújtott be a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó vidékfejlesztési program „Beruházások tárgyi eszközökbe” elnevezésű, a „Mezőgazdasági üzemekben végrehajtott beruházások” elnevezésű 4.1. számú részintézkedése keretében. Ennek tárgyát pedig a „baromfigazdaság céljára szolgáló felszerelés megszerzése” elnevezésű, 2.933.745 BGN (hozzávetőleg 1,5 millió euró) értékű beruházás képezte.

Kérelmének azzal támasztotta alá, hogy a bulgáriai Manoléban található, 2014. május 15-én a Businesspark Manole OOD-tól bérbe vett állattartó telepen kacsákat tenyészt 20.451,68 euró standard termelési értékben.

A támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában a vállalkozás 500 kacsát tenyésztett a 4137–0362. számú, Manole faluban, Plovdiv járásban található állattartó telepen, amelyet a telep tulajdonosának, a Businesspark Manole OOD-nek a nevére vettek nyilvántartásba. Az ingatlant a Delid EOOD és a Businesspark Manole között 2014. május 15-én létrejött bérleti szerződés alapján használták.

A 2013. július 3-ai 1203. sz. igazolás szerint a Businesspark Manole OOD által nyilvántartásba vett 4137–0362. számú állattartó telepet 20 ezer mulard kacsa tenyésztésére tervezték.

A Delid EOOD nem rendelkezett nyilvántartásba vett saját állattartó teleppel, tevékenységét a bérelt telepen végzi, amivel kapcsolatban egy 500 kacsa értékesítéséről szóló, 2015. július 29-ei számlát nyújtott be 20.451,68 euró ellenértékű standard termelési érték igazolása céljából.

Az állami mezőgazdasági alap kifizető ügynökségéhez (DFZ‑Razplashtatelna agentsia) tartozó „csalás elleni” igazgatóság (direktsia „Protivodeystvie na izmamite) 2006 áprilisában és májusában az állattartó telepen ellenőrzést tartott. Ennek során megállapította, hogy annak időpontjában e telep nem üzemelt és a Delid nevében nem volt nyilvántartásba véve, és ott egy madár sem volt található, mivel az utolsókat 2016. március 7-én adták el. Az ellenőrzés többek között azt tette nyilvánvalóvá, hogy a Deliden kívül két másik támogatás iránti kérelmet benyújtó társaság is azt nyilatkozta, hogy ugyanazon az állattartó telepen tenyésztenek kacsákat bérleti szerződések értelmében.

Az ellenőrzések során arra is fény derült, hogy a Delid EOOD mellett két másik társaság, nevezetesen a Nik Food BG EOOD és a Promulard EOOD is kérelmet nyújtott be a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó vidékfejlesztési program „Beruházások tárgyi eszközökbe” elnevezésű 4. sz. intézkedésének „Mezőgazdasági üzemekben végrehajtott beruházások” elnevezésű 4.1. sz. részintézkedése keretében.

E társaságok sem rendelkeztek a nevükre bejegyzett állattartó telepekkel, és azok minimális standard termelési értékének igazolása érdekében arra hivatkoztak, hogy bérleti szerződések alapján ugyanazon, 4137–0362. sz. állattartó telepen kacsákat tenyésztenek.

A támogatást kérő vállalkozások által megvalósított beruházási projektek hasonlóak, és a mulard kacsák tenyésztéséhez szükséges felszerelés megszerzésével kapcsolatos kiadásokat foglalnak magukban. Az e vállalkozások, mint mezőgazdasági termelők részére készített vállalkozási tervek hasonlóak, ugyanazon általános információkat, a késztermékekre vonatkozó ugyanazon értékesítési árat, a termelési költségek meghatározására vonatkozó ugyanazon típusú költségeket stb. tartalmaztak.

A Businesspark Manole OOD a hízókacsák és a takarmány szállítója mindhárom kérelmező esetében. A Businesspark Manole OOD egyik tagja az Enikak EOOD, amely 99,3 százalékos részesedéssel rendelkezett. E társaság tulajdonosa P. M., aki a Delid EOOD ügyvezetője volt.

Ezekre tekintettel az állami mezőgazdasági alap, az ÁMA ügyvezető igazgatója 2018. július 10-ei határozatával a Delid által benyújtott kérelmet amiatt utasította el, hogy az a 9/2015 rendelet 8. cikkében előírt támogathatósági követelményeknek nem felelt meg.

A Delid e határozattal szemben a plovdivi közigazgatási bírósághoz (Administrativen sad Plovdiv) keresetet nyújtott be, melyet az a 2020. március 10‑i ítéletével elutasított. Megítélése szerint ugyanis az ügyben alapvető akadályt jelent, hogy a kérelmező a kérelem benyújtásának időpontjában a telepére vonatkozó minimális standard termelési értéket egy nyilvántartásba vett állattartó telep tekintetében igazolja, miközben az ugyanezen tevékenységgel kapcsolatos jövőbeli beruházása egy másik állattartó telepre vonatkozik. Véleménye szerint az azzal kapcsolatos egyértelműség hiánya, miszerint melyik az állattartó telep, e telepet nyilvántartásba vették-e, és ki a tulajdonosa, nem teszi lehetővé a kérelmezőnek a benyújtott vállalkozási tervben megjelölt gazdasági tevékenységének ellenőrzését.

A Delid felülvizsgálati kérelmet nyújtott be az ítélettel szemben a végül az EUB-hoz forduló bolgár legfelsőbb közigazgatási bírósághoz. Utóbbinak a keresetek megalapozatlanként történő elutasítására vonatkozó nemzeti ítélkezési gyakorlat ellenére kétségei voltak a mezőgazdasági gazdaságok közösségi tipológiájának létrehozásáról szóló 2008. december 8-ai 1242/2008/EK bizottsági rendelet 5. cikkének, az 1307/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának és a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról szóló 2013. december 17-ei 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 60. cikkének értelmezését illetően.

Megítélése szerint e rendelkezések értelmezése szükséges a hozzá benyújtott felülvizsgálati kérelem elbírálásához, mivel az Európai Unió másodlagos jogának rendelkezései az alkalmazandó rendelkezések egységes és azonos értelmezését követelik meg, és e tekintetben az Európai Unió Bírósága rendelkezik hatáskörrel. Ezért eljárását felfüggesztette, és előzetes döntéshozatal céljából kérdéseket terjesztett az EUB elé.

III. A felek főbb érvei

III.1

A Delid EOOD plovdivi közigazgatási bíróság előtti keresetében kifogásként arra hivatkozott, hogy:

a) Az állami mezőgazdasági alap ügyvezető igazgatója nem tett különbséget a standard termelési érték, mint a kérelmet igazoló tevékenység – mint a 4. 1. részintézkedés keretében nyújtott támogatás feltétele – és azon tevékenység között, amelyre vonatkozóan a támogatást kérik. A kérelmező egy létező telepen folytatott kacsatenyésztési tevékenységével igazolta a standard termelési értéket, miközben egy másik tevékenységre, nevezetesen egy másik ingatlanon működő kacsahizlaló gazdaságra vonatkozó beruházást kért.

b) A társaság a beruházás végrehajtását követően a saját nevére szóló engedélyt fog kapni az állattartó telepre vonatkozóan, és ez nem ellentétes a 4.1. sz. részintézkedés tagállami alkalmazásáról szóló 9/2015 sz. rendelet, 26. cikkével.

c) A Delid EOOD valamennyi szükséges dokumentumot benyújtotta, amelyekkel a kérelmezőre vonatkozó támogatási feltételeket igazolta. A kérelmezőt mezőgazdasági termelőként nyilvántartásba vették, benyújtották a mezőgazdasági termelőkre vonatkozó szabályszerű adatszolgáltatási lapot és szabályszerű adatszolgáltatási formanyomtatványt, és a kérelem benyújtásának időpontjában folyó gazdasági év tekintetében igazolták a telepre vonatkozó minimális standard termelési értéket.

d) Az állattenyésztési ágazatban folytatott tevékenységet a kacsáknak egy bérelt állattartó telepen történő tenyésztésével és értékesítésével igazolta, és rendelkezésre állnak a Businesspark Manole nevére kiállított megfelelő állatorvosi igazolások is, amelyek a kacsák telepre vitelét és a telepről történő elvitelét engedélyezték.

III.2

Az állami mezőgazdasági alap hivatkozása szerint:

1) A elülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél nem teljesítette a 9/2015. sz. rendelet 8. cikk (1) bekezdésének 2. pontjában és 3. pontjának a) alpontjában előírt támogatási feltételeket, mivel nem rendelkezett olyan, a saját nevére nyilvántartásba vett állattartó teleppel, amelyen 2014-ben kacsákat tenyészthetett volna.

2) A Delid EOOD mesterségesen teremtette meg a pénzügyi támogatáshoz szükséges feltételeket, mivel az azonos tevékenységre vonatkozóan – nevezetesen egy kacsatenyésztő gazdaság felszerelésére vonatkozó támogatás iránti kérelmek egyidejű benyújtása során – szándékosan összehangolta a cselekvéseit a Nik Food BG EOOD és a Promulard EOOD vállalkozással. Emellett a három vállalkozás – a 9. sz. Naredba 15. cikkének (2) bekezdésében megállapított, a 4.1. részintézkedés keretében nyújtott pénzügyi eszközökre vonatkozó felső határra tekintettel, amelyet nem lehet túllépni – megkísérelte egy projekt három olyan, látszólag kisebb projektre való felosztását, amelyek egyenként nem lépik túl a támogatható kiadásoknak a pénzügyi támogatással kapcsolatos korlátait.

3) A közigazgatási aktust eljárásjogi szempontból szabályszerűen és az anyagi joggal összhangban fogadták el. A legfelsőbb közigazgatási bíróság előtt megtámadott ítélettel az Administrativen plovdivi közigazgatási bíróság elutasította a Delid EOOD által az állami mezőgazdasági alap ügyvezető igazgatójának 2018. július 10-ei határozata ellen indított keresetet.

Eljárása során e bíróság abból indult ki, hogy a megtámadott közigazgatási aktust a határkörrel és illetékességgel rendelkező hatóság a törvényben előírt írásbeli formában, lényeges eljárási szabálysértés nélkül, valamint az anyagi jogi rendelkezésekkel és a törvény céljával összhangban fogadta el.

Továbbá azon projektnek a tárgyát, amelynek finanszírozását a felperes vállalkozás kérte, egy olyan állattartó telepen folytatott kacsa tenyésztés képezte, amelyet nem a felperes nevére vettek nyilvántartásba. A tevékenységet a 4137–0362. sz. állattartó telep bérelt helyiségeiben tervezték folytatni, amely telepet a Businesspark Manole nevére vették nyilvántartásba.

Összehasonlítva a Businesspark Manole OOD-vel 2014. május 15-én és az Avispal OOD-vel 2015. április 14-én kötött, benyújtott bérleti szerződések tartalmát, a plovdivi közigazgatási bíróság megállapította, hogy e két szerződés szerint a kérelmező Delid EOOD a Manole sertéstenyésztő telepen bérelt helyiségeket, amely telep a 47086.608.1. sz. ingatlanon található.

A fentieknek megfelelően az ingatlanon található 4137–0362. sz. állattartó telepet a Businesspark Manole nevére vették nyilvántartásba, amely egyúttal a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél tevékenységéhez szükséges kacsák szállítója is. Továbbá az Avispal OOD vállalkozást illetően nem álltak rendelkezésre az állattartó telep nyilvántartásba vételére vonatkozó bizonyítékok.

Megállapítása szerint a megtekintett könyvvizsgálói szakértői vélemény szerint a kérelmező igazolta a megjelölt és törvényben előírt minimális standard termelési értéket.

Az engedélyezett és megtekintett állatorvosi szakvélemények azonban cáfolták a megjelölt gazdasági tevékenység megbízhatóságát. A szakértőként meghallgatott állatorvosok véleménye szerint a jelen ügyben a termelési folyamatra nem jellemző állatpusztulásról van szó, és a vásárolt takarmány mennyisége az állatok takarmányozásához nem elegendő.

A kifejtett okokból a kérelmező által megjelölt minimális standard termelési érték (a kérelem benyújtásának időpontjában 500 kacsa tenyésztése) objektív módon lehetségesnek tűnik, a telepnek a 2014 és 2015 közötti időszakban történt időbeli alakulása azonban vitathatatlanul nem állapítható meg.

Azáltal, hogy a plovdivi közigazgatási bíróság nem vitatottként megállapította, hogy egymással jogi és tényleges kapcsolatban álló vállalkozások is támogatás iránti kérelmet nyújtottak be a szóban forgó állattartó telepen történő kacsa tenyésztésre vonatkozóan, a bíróság abból indult ki, hogy a versenypiacra nem jellemző kapcsolat áll fenn a kérelmezők között.

IV. Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem elfogadhatóságáról

Az eljárásban az ÁMA ügyvezető igazgatója és a bolgár kormány is vitatta az előzetes döntéshozatal iránti kérelem elfogadhatóságát, először is mivel az nem tartalmazta azon indokok ismertetését, amelyek miatt a kérdést előterjesztő bíróságban kétség merült fel az uniós jogi rendelkezések értelmezésére vagy érvényességére vonatkozóan, sem pedig azon kapcsolat ismertetését, amelyet e bíróság e rendelkezések és az ügybeni nemzeti jogszabály között megállapít. Másodsorban azért, mert az előzetes döntéshozatalra utaló határozat olyan új ténybeli megállapításokon alapult, amelyeket a hatáskörrel rendelkező hatóság nem vizsgálhatott meg. Harmadszor pedig azért, mert a kérdést előterjesztő bíróságnak azt a megközelítést kellett volna követnie, amelyet már más ügyekben alkalmazott, és el kellett volna döntenie érdemben a jogvitát ahelyett, hogy az EUB-hoz fordult volna.

E tekintetben az EUB emlékeztetett arra, hogy – amint az állandó ítélkezési gyakorlatából következik – kizárólag az ügyben eljáró és a meghozandó döntésért felelős nemzeti bíróság feladata annak értékelése, hogy az ügy sajátos jellemzőit tekintve az ítélet meghozatalához szükség van-e az előzetes döntéshozatalra, és hogy az elé terjesztett kérdések relevánsak-e, és azok relevanciáját vélelmezni kell.

Ennél fogva amikor az előterjesztett kérdés az uniós jog valamely szabályának értelmezésére vagy érvényességére vonatkozik, az EUB főszabály szerint köteles a kérelmet elbírálni kivéve, ha a kért értelmezés nyilvánvalóan semmilyen összefüggésben nincs az alapeljárás tényállásával vagy tárgyával, ha a probléma hipotetikus jellegű, vagy ha nem állnak a Bíróság rendelkezésére azok a ténybeli és jogi elemek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az említett kérdésre hasznos választ adhasson[4].

Az EUB megállapítása szerint, a jelen ügyben – mivel az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések uniós jogi rendelkezések, közelebbről az 1305/2013 rendelet rendelkezéseinek értelmezésére vonatkoznak – nem tűnik nyilvánvalónak, hogy a kérdéseket együttesen tekintve a kért értelmezése nem függ össze az eljárással, vagy hogy a felvetett probléma hipotetikus jellegű lenne. Erre tekintettel az előzetes döntéshozatal iránti kérelemet elfogadhatónak tartotta.

V. Az eset értékelése

V.1

Első kérdésével a bolgár bíróság arra kereste a választ, hogy úgy kell-e értelmezni az 1305/2013 rendelet 17. cikkét, miszerint azzal nem ellentétes az a nemzeti szabályozás, amely az e rendelkezésben szereplő támogatást annak a feltételnek rendeli alá, hogy a kérelmezőnek igazolnia kell, hogy a nevére állattartó telepet jegyeztek be.

Az EUB e tekintetben emlékeztetett arra, a tagállamok az 1305/2013 rendeletet a vidékfejlesztési támogatási programjuk útján hajtják végre[5] és e rendelet biztosítja számukra azt a lehetőséget, hogy olyan intézkedéseket fogadjanak el, amelyek célja az Unió vidékfejlesztési prioritásainak való megfelelés[6].

Az egyes tagállamoknak tehát a területük egészére vonatkozó nemzeti vidékfejlesztési programot, több regionális programot, vagy egyidejűleg nemzeti programot és több regionális programot kell kidolgozniuk, amely programok az uniós vidékfejlesztési prioritások megvalósítására irányuló stratégiát hajtják végre[7]. E cikk előírása szerint:

„(1)      Az ezen intézkedés szerinti támogatás olyan tárgyi és/vagy immateriális beruházásokhoz nyújtható, amelyek:

  1. a)      javítják a mezőgazdasági üzem összteljesítményét és fenntarthatóságát;

(2)      Az (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatás mezőgazdasági termelőknek vagy mezőgazdasági termelők csoportjainak ítélhető oda.

(3)      Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti támogatás mértéke nem haladhatja meg a II. mellékletben megállapított maximális támogatási mértékeket

(6)      Az (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatás maximális összegét a II. melléklet rögzíti. A tagállamok az (1) bekezdés a) pontjának i. és ii. alpontja szerinti támogatások összegét a program által lefedett terület társadalmi-gazdasági helyzetét is figyelembe véve határozzák meg.

E rendelet mérlegelési mozgásteret biztosít a tagállamok számára az általa előírt támogatások végrehajtásának módjait illetően[8]. Ez a mozgástér többek között a projektek kiválasztási szempontjaira annak biztosítása érdekében vonatkozhat, hogy a vidékfejlesztési célokra szánt pénzügyi források a lehető legjobb módon kerüljenek felhasználásra, és a vidékfejlesztési programok keretébe tartozó intézkedéseket célzottan az uniós vidékfejlesztési prioritásoknak megfelelően határozzák meg továbbá, hogy a támogatást igénylők egyenlő bánásmódban részesüljenek[9].

E mérlegelési mozgástér kiterjedhet a nemzeti vidékfejlesztési programok kialakítására, valamint az 1305/2013 rendelet előírásainak végrehajtására is, különösen az e rendelet 19. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésében említett, támogatható mezőgazdasági üzemek méretét, vagy a támogatások összegét illetően, amint az e cikk (6) bekezdéséből kitűnik[10].

Az EUB szerint a nemzeti szabályozásban előírt azon követelmény, miszerint az e rendelkezésben szereplő támogatás nyújtásának feltétele az, hogy a kérelmező igazolja, hogy a nevére állattartó telepet jegyeztek be, azon mérlegelési mozgástérbe illeszkedik, amellyel a tagállamok ítélkezési gyakorlata értelmében rendelkeznek. Ezenfelül, e követelmény a 809/2014 végrehajtási rendelet 48. cikkének megfelelően elősegíti az adminisztratív ellenőrzések végrehajtását, és a 2018/1046 rendelet 63. cikke (2) bekezdése a) pontjának megfelelően lehetővé teszi annak biztosítását, hogy az uniós költségvetésből finanszírozott intézkedéseket helyesen és hatékonyan hajtsák végre.

Ebből következően – a nemzeti szabályozás, amely előírja, hogy az e rendelkezésben szereplő támogatás csak azzal a feltétellel nyújtható, hogy a kérelmezőnek igazolnia kell, miszerint a nevére állattartó telepet jegyeztek be – az 1305/2013 rendelet 17. cikkével nem ellentétes.

V.2

Második kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság arra kereste a választ, hogy az 1305/2013 rendelet 17. cikkét úgy kell-e értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely az e rendelkezésben szereplő támogatás nyújtását annak a feltételnek rendeli alá, hogy a kérelmező bizonyítsa, hogy kérelmének benyújtása időpontjában mezőgazdasági üzemének termelési értéke legalább 8000 eurónak felel meg.

E kérdés megválaszolása kapcsán az EUB emlékeztetett, hogy e rendelet mérlegelési mozgásteret biztosít a tagállamok számára az általa előírt támogatások végrehajtásának módjait illetően, mivel e mozgástér többek között a projektek kiválasztási szempontjaira is vonatkozhat annak biztosítása érdekében, hogy a vidékfejlesztésre szánt pénzügyi forrásokat a lehető legjobban használják fel.

Megítélése szerint, egy, olyan feltétel, amely szerint a kérelmezőnek bizonyítania kell, hogy a mezőgazdasági üzemének termelési értéke a kérelme benyújtásának időpontjában legalább 8000 eurónak felel meg, azon mérlegelési mozgástérbe illeszkedik, amellyel a tagállamok az 1305/2013 rendelet 17. cikkének végrehajtása során rendelkeznek[11].

Ebből következően, a nemzeti szabályozásban feltételként előírható, hogy az- e rendelkezésben szereplő- támogatás csak akkor nyújthat, ha a kérelmező bizonyítja, hogy kérelmének benyújtása időpontjában mezőgazdasági üzemének termelési értéke legalább 8000 eurónak felel meg.

V.3

Harmadik kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság arra kereste a választ, hogy úgy kell‑e értelmezni az 1305/2013 rendelet 17. cikkét, hogy azzal nem ellentétes, ha a kérelem benyújtásának időpontjában újonnan nyilvántartásba vett mezőgazdasági termelőket kizárják az e rendelkezésben előírt támogatások nyújtásának lehetőségéből.

Ennek kapcsán az EUB arra emlékeztetett, hogy az előzetes döntéshozatalra utalást nem az általános vagy hipotetikus kérdésekkel kapcsolatos tanácsadó vélemények megfogalmazása indokolja, hanem az uniós jogot érintő jogvita tényleges megoldásának szükségessége[12].

A jelen ügyben azonban az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból nem tűnt ki, hogy a kérelemével megcélzott állami támogatást azért tagadták volna meg a Delidtől, mert kérelme benyújtásának időpontjában e társaság egy újonnan nyilvántartásba vett mezőgazdasági termelőből állt.

E körülményekre figyelemmel megállapította, hogy a harmadik kérdés hipotetikus jellegű, és ezért elfogadhatatlannak ítélte.

VI. Az Európai Unió Bíróságának ítélete

A luxembourgi határozat szerint:

  • A 2017. december 13-ai (EU) 2017/2393 európai parlamenti és tanácsi rendelettel módosított, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2013. december 17-ei 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 17. cikkével nem ellentétes az a nemzeti szabályozás, amely az e rendelkezésben szereplő támogatást annak a feltételnek rendeli alá, hogy a kérelmezőnek igazolnia kell, hogy a nevére állattartó telepet jegyeztek be.
  • A 2017/2393 rendelettel módosított 1305/2013 rendelet 17. cikkével nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely az e rendelkezésben szereplő támogatás nyújtását annak a feltételnek rendeli alá, hogy a kérelmező bizonyítsa, hogy kérelmének benyújtása időpontjában mezőgazdasági üzemének termelési értéke legalább 8000 eurónak felel meg.

Lábjegyzetek:

[1] A 2022. december 1-jei DELID EOOD és az Izpalnitelen direktor na Darzhaven fond „Zemedelie” C‑409/21. sz. ügy, ítélet ECLI:EU:C:2022:946 (Ítélet)

[2] Az Európai Parlament és a Tanács 1305/2013/EU rendelete (2013. december 17. ) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

[3] Ítélet 12-19.pont

[4] A 2022. május 5‑ei Zagrebačka banka-ítélet, C‑567/20, EU:C:2022:352, 43. pont

[5] A 2021. október 6‑ai Lauku atbalsta dienests-ítélet [Mezőgazdasági vállalkozások beindításához nyújtott támogatás], C‑119/20, EU:C:2021:817, 54. pont

[6] A 2022. április 28‑ai Piltenes meži-ítélet, C‑251/21, EU:C:2022:311, 63. pont

[7] Lauku atbalsta-ítélet, 55. pont

[8] Lauku atbalsta-ítélet, 56. pont

[9] Lauku atbalsta-ítélet, 58. pont

[10] Lauku atbalsta-ítélet, 59. pont

[11] Ítélet 34. pont

[12] A 2022. április 7‑ei Autonome Provinz Bozen-ítélet, C‑102/21 és C‑103/21, EU:C:2022:272, 57. pont


Kapcsolódó cikkek

2024. október 3.

Munkavállalók az egyenlő bánásmód elvének európai mérlegén

A német szövetségi munkaügyi bíróság az EU luxembourgi bíróságától kért választ arra, milyen feltételekkel térhetnek el a szociális partnerek által kötött kollektív szerződések a munkavállalókkal való egyenlő bánásmód alapelvétől?