Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A YouTube és más hasonló online platformok nem vonhatók felelősségre, ha a felhasználók szerzői jogvédelem alatt álló művet, jogszerűtlenül töltenek fel ezekre a platformokra, azonban a jogtulajdonosok intézkedéseket kérhetnek a vállalatokkal szemben – mondta ki az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka közzétett indítványában.
Az utóbbi években az online platformok és a közösségi média oldalak működése körül számos vita alakult ki. Ez egyikben arra kellett választ találni, hogy mekkora felelősséget kell vállalniuk az oldalak üzemeltetőinek a platformjukon elhelyezett illegális vagy gyűlöletbeszédnek minősülő tartalmakért.
Az Európai Bizottság törekvése szerint az év végig új szabályokat dolgoz ki a digitális szolgáltatásokra vonatkozó szabályokról.
A jelenlegi európai uniós jogszabályok mentesítik a YouTube-ot és a hasonló oldalak működtetőit az illegális tartalmakért és a gyűlöletbeszédért való felelősség alól, ha a jogsértő tartalmakat eltávolítják, amint értesülnek róla – írja Henrik Saugmandsgaard Øe főtanácsnok a nem kötelező erejű indítványában, amely két bírósági ügyre vonatkozik.
„Az uniós jog jelenlegi állása szerint az olyan online platformszolgáltatók, mint a YouTube és a Uploaded, nem felelősek közvetlenül, ha a felhasználók a szerzői jog által védett alkotásokat jogellenesen feltöltik az oldalukra” – tette hozzá.
A főtanácsnok úgy véli, hogy „ellenkező esetben nagy lenne annak a kockázata, hogy a platformszolgáltatók az online cenzorokká válnak, és a biztonságuk érdekében a platformjaikon tárolt tartalom” túlzott eltávolításába” kezdenének ha a felhasználók jogsértő tartalmat jelentenek azt az esetek többségében el is távolítanák, a tényleges jogsértés vizsgálata nélkül.”
Az első bírósági ügyben Frank Peterson, zenei producer, azért perelte a német YouTube-ot és a Google-t a mert több hangfelvételét is az engedélye nélkül töltötték fel a YouTube-ra még 2008-ban.
A másik ügyben az Elsevier kiadói csoportnak a német Cyando elleni perével kapcsolatos, amely amiatt indult, mert több Elsevier kiadóhoz tartozó művet töltöttek fel jogellenesen, a fájltároló és fájlmegosztó platformra még 2013-ban.
