Bizonyítható ténybeli alap nélkül közismert képviselőt sem lehet korrupcióval vádolni

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2019. március 29.
Címkék: , , , , , ,
Rovat:
A közszereplők, politikusok bírálhatósága az elszámoltathatóság fontos garanciája. Ez a jog ugyanakkor nem korlátlan: a reputáció megsértésére alkalmas kijelentéseknek, így a korrupció vádjának objektív ténybeli alappal kell rendelkeznie. Ennek hiányában az érintett jó hírnévhez való joga elsőbbséget élvez, és az alaptalan vádaskodó büntethető.

Az ügy előzményei
A kérelmező, Marcel Campion francia médiaszemélyiség és vidámparkbefektető. Az ügy még a ’90-es évekre nyúlik vissza, amikor Dominique Strauss-Kahn (becenevén DSK) ismert francia politikussal egy vidámpark eladásáról tárgyalt. Strauss-Kahn 2007 és 2011 között a Nemzetközi Valutaalap [IMF] vezérigazgatója lett, 2011-ben a Sofitel Hotel egyik alkalmazottja szexuális erőszakkal vádolta meg. A New-York-i per kapcsán a francia politikust övező médiafigyelem eredményeképp a VDS magazin egy újságírója Marcel Campion kérelmezővel is interjút készített. A cikk “DSK és a pénz. Mindenre fény derült. DSK 5 millió frankot akart kapni tőlem” címmel és “Marcel Campion segítséget kért a politikustól egy vidámpark megvásárlásához: nem jött össze…”. A cikkben többek között a kérelmező azon elmondása szerepelt, hogy Strauss-Kahn a vidámpark és a dolgozók megmentéséről szóló tárgyaláson “felemelte öt ujját. Mire én azt kérdeztem, »Micsoda? Ötvenezer fontot kér?« Nem, válaszolt, »ötmilliót«”.

2012-ben Strauss-Kahn rágalmazás miatt feljelentést tett a magazin főszerkesztője, a cikket közlő újságíró és Campion ellen. A francia bíróság el is marasztalta mindhárom terheltet és a kártérítési kötelezettség mellett fejenként 2.000 euró pénzbüntetést is kiszabott, amelyet a kérelmező tekintetében felfüggesztett. Campion esetében a bíróság úgy találta, hogy nyilvánosan tett állításait nem tudta megfelelően alátámasztani, egyetlen tanú sem erősítette meg, hogy azok a kijelentések, amelyeket az interjúban Strauss-Kahn-nak tulajdonított, elhangzottak volna. A cikket közlő újságírót azért marasztalta el a francia bíróság, mert az újságírói szakmai-etikai kötelezettségeit megszegve megfelelő forrásellenőrzés nélkül terjesztette a kérelmező kijelentéseit. A francia másodfok helybenhagyta a döntést, kiemelve, hogy maga a kérelmező sem vitatta az állítások jóhírnévsértő jellegét, bizonyítani azonban nem tudta őket. A Semmítőszék hasonlóképpen alaptalannak minősítette a kijelentéseket.

A kérelmező ezt követően fordult a Bírósághoz arra hivatkozva, hogy a büntetés aránytalan beavatkozást jelent a 10. cikk által garantált szabad véleménynyilvánításhoz való jogába.

A Bíróság döntése

A Bíróság megállapította, hogy a lapban megjelent kijelentések egy kiemelt ismertségű, a közügyekben aktívan részt vevő közszereplővel kapcsolatban hangzottak el, és azok közügyre vonatkoztak. Ugyanakkor az ilyen, közügyeket tárgyaló és az elszámoltathatóság körébe tartozó kijelentésekre sem korlátok nélkül vonatkozik a kifejezés szabadsága. A Barata Monteiro da Costa-ügyben már kifejtettek szerint a mások társadalmi megbecsüléshez való jogát veszélyeztető közlések során fokozott figyelemmel kell lenni a jóhiszeműség, a pontos és megalapozott tényeken alapuló tájékoztatás követelményére.

A Bíróság, bár elismeri, hogy az elhatárolás olykor nehéz, különbséget tesz a tényközlés és az értékítélet között. Ugyanakkor még az értékítéletek esetében is követelmény, hogy azok megfelelő ténybeli alapon nyugodjanak. A Pedersen and Baadsgaard-ügyben kimondottak szerint minél súlyosabb az implikált vád, annál magasabb fokú ténybeli megalapozottság várható el. Azzal, hogy a kérelmező egyértelműen azonosítható módon súlyos korrupcióval vádolta a francia politikust, olyan kijelentést tett, amellyel kapcsolatban elvárható, hogy annak megalapozottságát tényekkel alátámassza (vö. a Fleury-üggyel – fontos megjegyezni, hogy ez nem a korrupciós bűncselekmény bizonyításának követelményét jelenti). A vádak súlyosságára és a bizonyítékok hiányára tekintettel a Bíróság értékelése szerint a francia bíróságok megfelelő egyensúlyt teremtettek a véleménynyilvánítás szabadsága és a vádakkal érintett Strauss-Kahn jó hírnevének védelme között.

A Bíróság értékelésében a 2.000 eurós pénzbüntetés és az 1.500 eurós sérelemdíj nem volt eltúlzott mértékű, így a francia bíróságok által a kérelmezővel szemben alkalmazott szankciók szükségesek voltak egy demokratikus társadalomban mások jó hírnevének védelme érdekében. Ebből következően a kérelmet a Bíróság eljáró tanácsa nyilvánvaló megalapozatlanság miatt egyhangúlag elfogadhatatlannak nyilvánította.

(ejeb.atlatszo.hu)

Kapcsolódó cikkek:


A Gmail nem telekommunikációs szolgáltatás
2019. június 19.

A Gmail nem telekommunikációs szolgáltatás

Ez EUB döntése alapján a Gmail és a hasonló szolgáltatások nem minősülnek telekommunikációs szolgáltatásnak, ezért nem kell alkalmazni rá a telekommunikációs szolgáltatásokra a német jog által előírt adatvédelmi és szigorú biztonsági követelményeket.

Magánügy-e a munkahelyi zaklatás?
2019. június 18.

Magánügy-e a munkahelyi zaklatás?

A brit Nemzeti Egészségügyi Szolgálat kötelékébe tartozó kérelmező kéretlen emailekkel zaklatta kolléganőjét. A hölgy jelzésére a felettes tájékoztatta a kérelmezőt, hogy viselkedése elfogadhatatlan. A levelek ezt követően név nélkül érkeztek, a hölgy pedig végül feljelentést tett. A rendőrség a férfi telefonjáról származó inkrimináló fotókat átadta a munkáltatónak. A fegyelmi eljárás nyomán e bizonyítékok és a kérelmező által a fegyelmi bizottságnak átadott WhatsApp-üzenetek és emailek értékelését követően a kérelmezőt rendkívüli felmondással elbocsátották. A Bíróság úgy ítélte meg, hogy a magánélet és személyes levelezés védelme az ügyben nem illette meg a kérelmezőt.

Joghatóság egyedi munkaszerződések esetében
2019. június 18.

Joghatóság egyedi munkaszerződések esetében

A szerző a joghatóság kérdéseit elemzi az egyedi munkaszerződésekkel kapcsolatos esetek vonatkozásában, az EUB-nak a Peter Bosworth, Colin Hurley, valamint az Arcadia Petroleum Limited és társai-ügyben[1] született ítélete alapján.