A Brexit hatása a jogászszakmára

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Brexit egyelőre segíti az üzletet. A multinacionális irodák és az egyéni ügyvédek is növekvő forgalomról számolnak be. A közelgő kilépés új ügyfeleket hoz: Európai központjukat Nagy-Britanniában működtető cégek és a szigetországban élő európaiak is jogi tanácsra szorulnak.

Egy alábecsült szektor

Bankok, befektetési alapok, biztosítók – több ágazat számára London a világ közepe. Számos gazdasági társaságok közötti milliárdos jogvitában döntő választottbíróságnak is az angol főváros ad otthont. Olyan területek, ahol elengedhetetlenek az ügyvédek. Így lett a jogi szolgáltató szektor London számára közel olyan fontos, mint a pénzügyi. A Brit Ügyvédi Kamara becslése szerint az ügyvédi irodák évi 30 milliárd fonttal járulnak hozzá a brit GDP-hez. Sok tízezren dolgoznak ügyvédként, illetve ügyvédi irodák más alkalmazottjaként a Temze partján.

A Brexit egyelőre segíti az üzletet. A multinacionális irodák és az egyéni ügyvédek is növekvő forgalomról számolnak be. A közelgő kilépés új ügyfeleket hoz: Európai központjukat Nagy-Britanniában működtető cégek és a szigetországban élő európaiak is jogi tanácsra szorulnak.

Az ügyvédek mégis aggódnak. A nagyok irodákban dolgozók, mert nem tudják, a jövőben miként nyújthatnak szolgáltatást az EU-tagállamokban. A külföldieket képviselő egyéni ügyvédek, akik a legtöbbször maguk se britek, pedig mert bizonytalan, a jövőben egyáltalán praktizálhatnak-e Nagy-Britanniában.

Az érintettek köre

A Brexit az ügyvédek három csoportját érinti:

(1) Akik nagy irodákban dolgoznak és Európa-szerte tevékenykednek.

(2) Más EU-tagállamokban működő multinacionális irodák ügyvédeit, akik ezek londoni kirendeltségein dolgoznak. Ebben a csoportban a németek messze a legfontosabb szereplők.

(3) Akik egyéni ügyvédként, vagy kisebb irodák tagjaiként elsősorban Nagy-Britanniában élő külföldieknek nyújtanak szolgáltatásokat és maguk is egy EU-tagállamból érkeztek. Magyarok leginkább ebben a csoportban vannak.

Nem szívesen látott vendégek

A kamarák a világ legtöbb országában komoly akadályokat gördítenek a külföldi jogászok felvétele elé. Általában legfeljebb saját jogukról és nemzetközi jogi kérdésekben adhatnak tanácsot. Nem ritkán egyáltalán nem dolgozhatnak ügyvédként. Az uniós tagállamokból érkező kollégák tevékenységét a szakmai képesítések kölcsönös elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelv értelmében jóval kevésbé korlátozhatják a kamarák. Az uniós jog egy speciális, az Európai közösségi jogász státuszát is létrehozta.

Az első csoport tagjainak, akik nagy londoni ügyvédi irodák foglalkoztatottjaként Európa-szerte tevékenykednek elemi érdekük, hogy továbbra is egy EU-tagállam kamarájának tagjai maradjanak. A legtöbben Írországban látják a megoldás. Több érv szól a szomszédos sziget mellett: azonos nyelv, alacsony letelepedési és működései költségek, London közelsége. Két év alatt 2000 brit ügyvéd kérte felvételét az ír kamarába. Immár az 18.500 tag több mint 10%-t teszik ki! A nagyok irodát is nyitnak Dublinban.

Nem jelentenek igazán konkurenciát az ír ügyvédeknek, ezért a kamara nem gördítenek akadályt a letelepedésük elé. 300 euróba kerülő formális felvételi eljárással napokon belül ír ügyvédi engedélyt kapnak az angol, skót és walesi kollégák.

A nemzetközi ügyvédi irodák mellett egyre több multinacionális cég európai jogi osztály is részben, vagy egészben átköltözik a britből az ír fővárosba.

Korlátlan felelősség?

Nehéz helyzetben vannak a brit irodák, amelyek nem csak szolgáltatást nyújtanak a kontinentális Európában, de fiókjuk is van valamelyik tagállamban. Ezek kontinens-szerte LLP-formában (Limited Liability Partnership) működnek. Ez adózási és felelősségvállalási szempontból is sok előnnyel jár: Elsősorban tanácsot adnak és nem képviseletet látnak el, ezért jóval lazább felelősségi és felelősségbiztosítási szabályok vonatkoznak rájuk, mint a klasszikus irodákra. Csak az LLP felel vagyonával, az ügyvédei nem. Németországban az irodák 5%-t kitevő külföldiek 75%-a LLP-ként működik.

Az európai jog egyik tartópillére, a szolgáltatások áramlásának szabadsága (49. cikk EuMSz) értelmében az EU valamelyik tagállamában bejegyzett társaság a regisztráció helye szerinti feltételekkel nyújthat szolgáltatás az egész közösségben, akkor is, ha a többi tagállam nem ismeri a társasági formát. Ez tipikusan fennáll az LLP esetében. Az egyetlen feltétel: A székhelynek és a tevékenység súlypontjának a bejegyzés szerinti tagállamban kell lennie.

Minthogy a legtöbb EU-tagállam joga nem ismer az LLP-hez hasonló jogi formát, a szolgáltatások szabad áramlásának megszűnésével csak a működés helyén ismert társasági formában működhetnek tovább a brit LLP-k. A német Igazságügyi Minisztérium már közölte, hogy korlátlan felelősségű társaságnak fogja tekinteni őket (Personenhandelsgesellschaft). Ez a magyar jogban a közkereseti társaságnak (kkt.) feleltethető meg. Tehát egy olyan társasági forma, amelyben a tagok arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett közösen gazdálkodnak, és az ehhez szükséges vagyont a társaság rendelkezésére bocsátják. Érthető, hogy a brit LLP-k külföldön is tevékenykedő ügyvédei körében nagy az aggodalom. Legyenek akár a másik országba telepedett britek, vagy a brit iroda alkalmazásában álló hazai ügyvédek. A jövőben teljes vagyonukkal kell helytállniuk.

Akinek nem fáj a fejük

A második csoportba tartozók helyzete könnyebb. Ők azok, akik más EU-tagállamokban működő multinacionális irodák londoni kirendeltségein dolgoznak. Általában brit és európai központjukat Londonban helyező multiknak adnak felvilágosítást a hazájuk jogáról. Nem járnak el angol bíróságok előtt. Nem állnak közvetlen konkurenciában a brit ügyvédekkel. Ezért nem tartanak attól, hogy a brit kamara akadályt gördítene a jövőbeli tevékenységük elé, akárhogy is alakuljon a Brexit.

Számukra az is megnyugtató, hogy a harmadik országból érkező, saját jogukban tanácsadást folytató jogászok számára most is létezik státusz a brit jogban. Az remélik, hogy a jövőben ők is ilyen formában dolgozhatnak majd. Így a Brexit legfeljebb adminisztratív nehézségeket fog jelenteni nekik.

Jogász jogi státusz nélkül?

A legnehezebb helyzetben a harmadik csoport tagjai van, akik egyéni ügyvédként, vagy kisebb irodák tagjaiként elsősorban Nagy-Britanniában élő külföldieknek nyújtanak szolgáltatásokat és maguk is egy EU-tagállamból érkeztek. A londoni magyar ügyvédek tipikusan ilyenek.

Ha diplomájukat nem Nagy-Britanniában szerezték, a 98/5/EG irányelv értelmében európai ügyvédként dolgozhatnak, amennyiben valamelyik tagállam kamarájának tagjai. Tehát például a magyar kamara tagjaiként Londonban. A helyi ügyvédekhez hasonló feltételekkel praktizálhatnak az összes tagállamban. Mindössze egy érdemi korlátozás van: büntetőeljárásban, ha a védő közreműködése kötelező, csak egy helyi ügyvéddel közösen járhatnak el.

Az európai ügyvédi státusz szabályozatlan Brexittel azonnal, a Brexit szerződés hatálybalépése esetén pedig a kétéves átmeneti időszak végén, ’21-ben szűnik meg. Így a harmadik országból érkező ügyvéd státuszába süllyednek, ami azt jelenti, hogy csak hazájuk jogában adhatnak felvilágosítást, bíróság előtt pedig minden ügyben csak brit ügyvéddel közösen járhatnak el. Ez nem probléma a második csoport tagjainak, tehát például a nagy német irodák londoni kirendeltségein dolgozóknak, az a szakmai ellehetetlenülést jelenthetni ebben a csoportban, így a magyar ügyvédek számára is.

Az ügyvédekhez hasonló cipőben járnak az uniós tagországokból érkezett építészek, orvosok és tanárok is. Ha a szakmai képesítések kölcsönös elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelv hatályát veszti, megszűnik diplomájuk elismerésének jogalapja. Mindannyian csak a szabályozott Brexitben és abban bízhatnak, hogy a kétéves átmeneti időszakban megnyugtató megoldás születik végzettségük elismerésére és a tevékenységük folytatásának feltételeire.

---