A Brexit hatása a jogászszakmára

Szerző: Dr. Petrus Szabolcs LL.M.
Dátum: 2019. február 27.
Címkék: , , , ,
Rovat:
A Brexit egyelőre segíti az üzletet. A multinacionális irodák és az egyéni ügyvédek is növekvő forgalomról számolnak be. A közelgő kilépés új ügyfeleket hoz: Európai központjukat Nagy-Britanniában működtető cégek és a szigetországban élő európaiak is jogi tanácsra szorulnak.

Egy alábecsült szektor

Bankok, befektetési alapok, biztosítók – több ágazat számára London a világ közepe. Számos gazdasági társaságok közötti milliárdos jogvitában döntő választottbíróságnak is az angol főváros ad otthont. Olyan területek, ahol elengedhetetlenek az ügyvédek. Így lett a jogi szolgáltató szektor London számára közel olyan fontos, mint a pénzügyi. A Brit Ügyvédi Kamara becslése szerint az ügyvédi irodák évi 30 milliárd fonttal járulnak hozzá a brit GDP-hez. Sok tízezren dolgoznak ügyvédként, illetve ügyvédi irodák más alkalmazottjaként a Temze partján.

A Brexit egyelőre segíti az üzletet. A multinacionális irodák és az egyéni ügyvédek is növekvő forgalomról számolnak be. A közelgő kilépés új ügyfeleket hoz: Európai központjukat Nagy-Britanniában működtető cégek és a szigetországban élő európaiak is jogi tanácsra szorulnak.

Az ügyvédek mégis aggódnak. A nagyok irodákban dolgozók, mert nem tudják, a jövőben miként nyújthatnak szolgáltatást az EU-tagállamokban. A külföldieket képviselő egyéni ügyvédek, akik a legtöbbször maguk se britek, pedig mert bizonytalan, a jövőben egyáltalán praktizálhatnak-e Nagy-Britanniában.

Az érintettek köre

A Brexit az ügyvédek három csoportját érinti:

(1) Akik nagy irodákban dolgoznak és Európa-szerte tevékenykednek.

(2) Más EU-tagállamokban működő multinacionális irodák ügyvédeit, akik ezek londoni kirendeltségein dolgoznak. Ebben a csoportban a németek messze a legfontosabb szereplők.

(3) Akik egyéni ügyvédként, vagy kisebb irodák tagjaiként elsősorban Nagy-Britanniában élő külföldieknek nyújtanak szolgáltatásokat és maguk is egy EU-tagállamból érkeztek. Magyarok leginkább ebben a csoportban vannak.

Nem szívesen látott vendégek

A kamarák a világ legtöbb országában komoly akadályokat gördítenek a külföldi jogászok felvétele elé. Általában legfeljebb saját jogukról és nemzetközi jogi kérdésekben adhatnak tanácsot. Nem ritkán egyáltalán nem dolgozhatnak ügyvédként. Az uniós tagállamokból érkező kollégák tevékenységét a szakmai képesítések kölcsönös elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelv értelmében jóval kevésbé korlátozhatják a kamarák. Az uniós jog egy speciális, az Európai közösségi jogász státuszát is létrehozta.

Az első csoport tagjainak, akik nagy londoni ügyvédi irodák foglalkoztatottjaként Európa-szerte tevékenykednek elemi érdekük, hogy továbbra is egy EU-tagállam kamarájának tagjai maradjanak. A legtöbben Írországban látják a megoldás. Több érv szól a szomszédos sziget mellett: azonos nyelv, alacsony letelepedési és működései költségek, London közelsége. Két év alatt 2000 brit ügyvéd kérte felvételét az ír kamarába. Immár az 18.500 tag több mint 10%-t teszik ki! A nagyok irodát is nyitnak Dublinban.

Nem jelentenek igazán konkurenciát az ír ügyvédeknek, ezért a kamara nem gördítenek akadályt a letelepedésük elé. 300 euróba kerülő formális felvételi eljárással napokon belül ír ügyvédi engedélyt kapnak az angol, skót és walesi kollégák.

A nemzetközi ügyvédi irodák mellett egyre több multinacionális cég európai jogi osztály is részben, vagy egészben átköltözik a britből az ír fővárosba.

Korlátlan felelősség?

Nehéz helyzetben vannak a brit irodák, amelyek nem csak szolgáltatást nyújtanak a kontinentális Európában, de fiókjuk is van valamelyik tagállamban. Ezek kontinens-szerte LLP-formában (Limited Liability Partnership) működnek. Ez adózási és felelősségvállalási szempontból is sok előnnyel jár: Elsősorban tanácsot adnak és nem képviseletet látnak el, ezért jóval lazább felelősségi és felelősségbiztosítási szabályok vonatkoznak rájuk, mint a klasszikus irodákra. Csak az LLP felel vagyonával, az ügyvédei nem. Németországban az irodák 5%-t kitevő külföldiek 75%-a LLP-ként működik.

Az európai jog egyik tartópillére, a szolgáltatások áramlásának szabadsága (49. cikk EuMSz) értelmében az EU valamelyik tagállamában bejegyzett társaság a regisztráció helye szerinti feltételekkel nyújthat szolgáltatás az egész közösségben, akkor is, ha a többi tagállam nem ismeri a társasági formát. Ez tipikusan fennáll az LLP esetében. Az egyetlen feltétel: A székhelynek és a tevékenység súlypontjának a bejegyzés szerinti tagállamban kell lennie.

Minthogy a legtöbb EU-tagállam joga nem ismer az LLP-hez hasonló jogi formát, a szolgáltatások szabad áramlásának megszűnésével csak a működés helyén ismert társasági formában működhetnek tovább a brit LLP-k. A német Igazságügyi Minisztérium már közölte, hogy korlátlan felelősségű társaságnak fogja tekinteni őket (Personenhandelsgesellschaft). Ez a magyar jogban a közkereseti társaságnak (kkt.) feleltethető meg. Tehát egy olyan társasági forma, amelyben a tagok arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett közösen gazdálkodnak, és az ehhez szükséges vagyont a társaság rendelkezésére bocsátják. Érthető, hogy a brit LLP-k külföldön is tevékenykedő ügyvédei körében nagy az aggodalom. Legyenek akár a másik országba telepedett britek, vagy a brit iroda alkalmazásában álló hazai ügyvédek. A jövőben teljes vagyonukkal kell helytállniuk.

Akinek nem fáj a fejük

A második csoportba tartozók helyzete könnyebb. Ők azok, akik más EU-tagállamokban működő multinacionális irodák londoni kirendeltségein dolgoznak. Általában brit és európai központjukat Londonban helyező multiknak adnak felvilágosítást a hazájuk jogáról. Nem járnak el angol bíróságok előtt. Nem állnak közvetlen konkurenciában a brit ügyvédekkel. Ezért nem tartanak attól, hogy a brit kamara akadályt gördítene a jövőbeli tevékenységük elé, akárhogy is alakuljon a Brexit.

Számukra az is megnyugtató, hogy a harmadik országból érkező, saját jogukban tanácsadást folytató jogászok számára most is létezik státusz a brit jogban. Az remélik, hogy a jövőben ők is ilyen formában dolgozhatnak majd. Így a Brexit legfeljebb adminisztratív nehézségeket fog jelenteni nekik.

Jogász jogi státusz nélkül?

A legnehezebb helyzetben a harmadik csoport tagjai van, akik egyéni ügyvédként, vagy kisebb irodák tagjaiként elsősorban Nagy-Britanniában élő külföldieknek nyújtanak szolgáltatásokat és maguk is egy EU-tagállamból érkeztek. A londoni magyar ügyvédek tipikusan ilyenek.

Ha diplomájukat nem Nagy-Britanniában szerezték, a 98/5/EG irányelv értelmében európai ügyvédként dolgozhatnak, amennyiben valamelyik tagállam kamarájának tagjai. Tehát például a magyar kamara tagjaiként Londonban. A helyi ügyvédekhez hasonló feltételekkel praktizálhatnak az összes tagállamban. Mindössze egy érdemi korlátozás van: büntetőeljárásban, ha a védő közreműködése kötelező, csak egy helyi ügyvéddel közösen járhatnak el.

Az európai ügyvédi státusz szabályozatlan Brexittel azonnal, a Brexit szerződés hatálybalépése esetén pedig a kétéves átmeneti időszak végén, ’21-ben szűnik meg. Így a harmadik országból érkező ügyvéd státuszába süllyednek, ami azt jelenti, hogy csak hazájuk jogában adhatnak felvilágosítást, bíróság előtt pedig minden ügyben csak brit ügyvéddel közösen járhatnak el. Ez nem probléma a második csoport tagjainak, tehát például a nagy német irodák londoni kirendeltségein dolgozóknak, az a szakmai ellehetetlenülést jelenthetni ebben a csoportban, így a magyar ügyvédek számára is.

Az ügyvédekhez hasonló cipőben járnak az uniós tagországokból érkezett építészek, orvosok és tanárok is. Ha a szakmai képesítések kölcsönös elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelv hatályát veszti, megszűnik diplomájuk elismerésének jogalapja. Mindannyian csak a szabályozott Brexitben és abban bízhatnak, hogy a kétéves átmeneti időszakban megnyugtató megoldás születik végzettségük elismerésére és a tevékenységük folytatásának feltételeire.

Kapcsolódó cikkek:


Az európai elfogatóparancs végrehajtása csak alapos indokkal tagadható meg
2019. július 12.

Az európai elfogatóparancs végrehajtása csak alapos indokkal tagadható meg

Az ETA baszk terrorszervezet által elkövetett gyilkosság gyanúsítottja ellen a spanyol hatóságok európai elfogatóparancsot adtak ki. Bár Belgiumban letartóztatták a feltételezett elkövetőt, a spanyol börtönhelyzetre hivatkozva a belga bíróság megtagadta az elfogatóparancs végrehajtását és a gyanúsított kiadatását. A Bíróság helyeselte, hogy a belga igazságszolgáltatás mérlegelte a kiadatással járó esetleges alapjogsérelem veszélyét, a döntés indokolása azonban nem volt kellően megalapozott.

Az állam felelős a fakivágást ellenző tüntetőket elzavarók tetteiért
2019. július 10.

Az állam felelős a fakivágást ellenző tüntetőket elzavarók tetteiért

Fakivágások ellen tüntettek 2010-ben Ukrajnában, a tüntetést többek között biztonsági őrnek tűnő, de engedéllyel nem rendelkező “kopaszok” oszlatták fel, amit a rendőrség tétlenül nézett. A döntésből az is kiderül, hogy aki a tüntetésen van, tüntetőként viselkedik és ellenáll a rendőri intézkedésnek, az tüntető még akkor is, ha azt mondja, hogy csak nézelődött, és így az Egyezmény védi őt.

Az állam kötelessége biztosítani az orvosi műhibával kapcsolatos panasz hatékony kivizsgálását
2019. július 9.

Az állam kötelessége biztosítani az orvosi műhibával kapcsolatos panasz hatékony kivizsgálását

A várandós török édesanyát a nyolcadik hónapban ájulását követően kórházba szállították, ahonnan állítása szerint az orvosok kivizsgálás helyett a magánrendelésükre igyekeztek átküldeni. Tíz nappal később a megszülető gyermek oxigénhiánnyal küzdött, és újraélesztés, majd inkubátoros kezelés ellenére tartós agykárosodást szenvedett. A szülők három eljárást is indítottak, de egyik sem zárult érdemi eredménnyel, a vizsgálatok során ráadásul az édesanya orvosi kartonjának is nyoma veszett. A Bíróság ítélete szerint a műhibával kapcsolatos panasz hatékony felderítésének elmaradásával a török kormány megsértette az Egyezmény 8. cikkét.