Csak alapos okból késleltethető a védőhöz való jog

Az EUB-nak arról kellett döntenie, hogy joga van-e az ismeretlen helyen tartózkodó terheltnek ügyvédet megbízni, ha vele szemben európai elfogatóparancsot bocsátottak ki, de még nem fogták el.

Az alapügy

A spanyol rendőrség engedély nélküli járművezetés, valamint okirat‑hamisítás bűncselekmény gyanúja miatt jegyzőkönyvet vett fel egy közúti ellenőrzést követően, amelynek során a terhelt albán vezetői engedélyt mutatott be.

A büntetőeljárásban a szakértő megállapította, hogy a bemutatott jogosítvány hamis.

Az ügyben eljáró spanyol bíróság meg kívánta hallgatni a terheltet, de őt többször sikertelenül idézte, mivel ismeretlen helyen tartózkodott, ezért a bíróság elfogatóparancsot bocsátott ki az elfogása és bíróság elé állítása érdekében.

Ezt követően jelentkezett egy ügyvéd, aki faxon levelet küldött, amelyben kijelentette, hogy a terhelt büntetőeljárásban való képviseletére érvényes meghatalmazással rendelkezik, amelyet be is nyújtott. Levelében kérte, hogy vele közöljék a jövőbeli eljárási cselekményeket, és hogy vonják vissza az ügyfelével szemben kibocsátott elfogatóparancsot arra hivatkozva, hogy ügyfelének szándékában áll megjelenni a bíróság előtt.

Mivel a terhelt az első idézést követően nem jelent meg, és elfogatóparancs hatálya alatt áll, a kérdést előterjesztő bíróság arra kereste a választ, hogy a védelemhez való jogra vonatkozó nemzeti szabályozásnak megfelelően késleltethető‑e a terhelt ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogának gyakorlása az elfogatóparancs végrehajtásáig.

európai unió jogrendszere

Az EUB döntése

A 2013/48 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése előírja a tagállamok számára annak biztosítását, hogy a gyanúsítottak és a vádlottak abban az időpontban és olyan módon vehessék igénybe e jogot, hogy a gyakorlatban hatékonyan érvényesíthessék a védelemhez való jogukat.

Az irányelv 3. cikkének (2) bekezdése szerint a gyanúsítottak és a vádlottak számára indokolatlan késedelem nélkül, és minden esetben biztosítani kell az ügyvédi segítség igénybevételének lehetőségét.

Az EUB szerint, ha a terheltet a büntetőügyekben hatáskörrel rendelkező bíróság elé idézték, és bűncselekmények elkövetésével gyanúsítják, akkor főszabály szerint biztosítani kell a vele szemben indult büntetőeljárásban az ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogot.

Az EUB megállapította, hogy az irányelv szerint három körülmény esetén van lehetőség az ügyvédi segítség igénybevételéhez való jog alkalmazásától történő ideiglenes eltérésre.

Az egyik esetben a tagállamok akkor térhetnek el az irányelvtől, ha „a gyanúsított vagy a vádlott nagy földrajzi távolságban található, és ez lehetetlenné teszi azon jogának biztosítását, hogy a szabadságelvonás megkezdését követően indokolatlan késedelem nélkül igénybe vehessen ügyvédi segítséget”.

A másik esetben, akkor térhetnek el a tagállamok ideiglenesen az irányelvben foglalt jogok alkalmazásától, amennyiben „sürgősen meg kell akadályozni a valamely személy életét, szabadságát vagy testi épségét fenyegető, súlyosan hátrányos következmények bekövetkeztét”, vagy, ha „a nyomozó hatóságok azonnali intézkedése elengedhetetlen ahhoz, hogy megakadályozzák a büntetőeljárás érdemi veszélyeztetését”.

Az EUB elé került ügyben az előzetes döntéshozatal iránti kérelem nem hivatkozik egyetlen, említett körülményre sem.

Az irányelv célja többek között a büntetőügyekben hozott határozatok kölcsönös elismerése elvének érvényesítése, amelynek előfeltétele a tagállamok egymás büntető igazságszolgáltatási rendszerébe vetett kölcsönös bizalma.

Az EUB szerint az irányelv 3. cikkének olyan értelmezése, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy az e cikkben kimerítő jelleggel felsoroltakon kívül más eltéréseket is előírjanak az ügyvédi segítség igénybevételéhez való jog alkalmazását illetően, megfosztaná e jogot a hatékony érvényesülésétől.

A fentiekre tekintettel az EUB szerint ellentétes az irányelvvel és az EU Alapjogi Chartájával az olyan nemzeti szabályozás, amely szerint az ügyvédi segítség igénybevételéhez való jog gyakorlása a tárgyalást megelőző szakaszban a terhelttel szemben kiadott nemzeti elfogadóparancs végrehajtásáig késleltethető amiatt, hogy a gyanúsított vagy a vádlott nem jelenik meg a vizsgálóbíróság által kibocsátott idézésre.

(curia.europa.eu)

Kapcsolódó cikkek:


Megsértették a szabad választáshoz való jogot Belgiumban
2020. július 15.

Megsértették a szabad választáshoz való jogot Belgiumban

A kérelmező ugyan panaszt tehetett a választási eredmények újraszámlálása érdekében, de a panasz kivizsgálásának szabályai nem voltak jogszabályban rögzítve, a panaszról olyanok is döntöttek, akiket a döntés személyesen érintett és a kérelmezőnek nem volt további jogorvoslati lehetősége sem.