Elektronikus bizonyítékok digitális cseréjével a kiberbűnözés ellen


A Kiberbűnözés Elleni Egyezmény Bizottságának 24. plenáris ülése, amely a Budapesti Egyezmény részes feleit képviseli, 2021. május 28-án jóváhagyta a Kiberbűnözés Elleni Egyezmény 2. kiegészítő jegyzőkönyvének tervezetét a fokozott együttműködésről és az elektronikus bizonyítékok közzétételéről.


„A bűnözők fokozták tevékenységüket, kihasználva az emberek életmódjának és munkájának változását, a nehézségek és a valódi kiszolgáltatottság pillanatában. Ezeknek a bűncselekményeknek az eszközei, áldozatai és bizonyítékai gyakran több jogrendszerben vannak”- mondta nyitóbeszédében Bjorn Berge, az Európa Tanács főtitkárhelyettese.

“Ez a jegyzőkönyv megkönnyíti a hatékonyabb vizsgálatokat, és biztosítja, hogy a jogállamiság minden eddiginél hangsúlyosabban érvényesüljön a kibertérben.”

A jegyzőkönyv innovatív eszközöket fog biztosítani az elektronikus bizonyítékok megosztásával kapcsolatban, többek között a többi féllel, illetve a szolgáltatókkal való közvetlen együttműködés és a nyilvánosság biztosításának hatékonyabbá tétele révén.

Az Egyezmény két cikke lehetővé teszi az azonnali együttműködést, ha életveszélyes helyzet áll fenn. A jegyzőkönyv-tervezet elősegíti a Felek közös nyomozását is. Ezeket az eszközöket egy sor biztosíték kíséri az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelme érdekében, ideértve különösen a személyes adatok védelméről szóló részletes cikket.

(coe.int)




Kapcsolódó cikkek

2021. szeptember 17.

Minden olasz munkavállalónak védettnek kell lennie

Az olasz kormány csütörtökön fogadta el a világ legszigorúbb koronavírus-elleni intézkedéseit, amely minden munkavállaló számára kötelezővé teszi a koronavírus elleni védettség igazolását, a negatív tesztet vagy a fertőzésből való gyógyulást.

2021. szeptember 16.

Magyarország megsértette a külföldiek kollektív kiutasításának tilalmát

Az ügy középpontjában a magyar államhatárról szóló törvény által bevezetett “feltartóztatás és átkísérés” intézkedés áll, amely felhatalmazást nyújtott a rendőrség számára, hogy a Magyarország területén illegálisan tartózkodó külföldi állampolgárokat határozat nélkül a határkerítés külső oldalára (a szerb határra) szállítsa. Az eljárás során Magyarország megsértette a kollektív kiutasítás tilalmát, mivel egyedi határozat hiányában a kérelmezőt, magatartásától függetlenül, 11 társával együtt kitoloncolta anélkül, hogy valódi és hatékony módot biztosított volna számukra a Magyarországra való beutazásra, illetve a megfelelő jogorvoslatra.