Érkezik az EU-s kollektív fogyasztóvédelmi kereset

Új fegyvert ad az Európai Unió az közösségi fogyasztók kezébe: bevezeti a kollektív fogyasztóvédelmi keresetet.

I. Új jogintézmény

Az Európai Bizottság (Bizottság), az Európai Tanács (Tanács) és az Európai Parlament (EP) egyezségre jutott a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére irányuló képviseleti eljárás bevezetéséről.[1] Miután 2018-ban a Bizottság bemutatta javaslatát, az EP 2019-ben saját koncepcióval állt elő. A kettő jelentős eltéréseket tartalmazott. Két év után sikerült egyezségre jutni.

Az irányelv-tervezet szerint a jövőben minden tagállamnak biztosítania kell egy speciális eljárást a fogyasztók számára, amelyben az érdekképviseletükre specializálódott civil szervezetek eljárást indíthatnak szolgáltatók ellen a fogyasztóvédelmi jogszabályok megszegése esetén. Az eljárásban a jogsértés tényének megállapítását és kártérítés megítélését követelhetik.

A kollektív fogyasztóvédelmi eljárás a pénzügyi, idegenforgalmi, energetikai, egészségügyi és telekommunikációs szolgáltatást nyújtó cégek ellen indítható, valamint bármely területen szolgáltatást nyújtó vállalattal szemben adatvédelemmel összefüggésben.

Az EP már megszavazta az irányelvet. A Tanács jóváhagyása még hiányzik. Ha ez is megtörtént, hat hónapjuk lesz a tagállamoknak az irányelv nemzeti jogukba történő átültetésére.

II. Az erőfölény kompenzálása

A speciális eljárás, ahogy általában a fogyasztóvédelmi jogszabályok, a fogyasztók és szolgáltatók közötti erőegyensúlytalanságot igyekszik kompenzálni. A fogyasztók az eladóhoz, illetve a szolgáltatóhoz képest hátrányos helyzetben vannak. A cégek általában előzetesen meghatározott feltételek elfogadására kényszerítik őket, amelyeket a fogyasztók nem tudnak befolyásolni.

Jogvita esetén az érdekérvényesítéshez, különösen a perindításhoz, pénz és szakértelem, illetve jogi képviselő kell. Emiatt a legtöbb fogyasztó lemond az igényérvényesítésről. A kiegyensúlyozatlan helyzetet az Európai Unió Bíróságának (EUB) ítéletei is leírják.[2]

Akkor sem feltétlenül kielégítő a helyzet, ha egy fogyasztó sikeresen érvényesíti jogait a szolgáltatóval szemben. A bírósági döntés ugyanis csak inter partes hatással bír. Nem segít a többi, ugyan azon szolgáltató megegyező jogsértése miatt kárt szenvedett többi fogyasztón. A közérdekű keresetek, így a most bevezetendő fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére irányuló képviseleti eljárás az egyéni perekkel szemben lehetővé teszi a jogsértés minden fogyasztóra kiterjedő hatállyal történő megállapítását és kártérítés megítélését mindannyiuk számára.

III. Német példa sok uniós sajátossággal

Az EU kollektív fogyasztóvédelmi keresetének szabályai a német próbaper-eljárás (Musterfeststellungklage)[3] mintájára születtek. A 2018 óta létező német és a várhatóan 2021 első felétől alkalmazható európai jogintézmény között vannak azonban különbségek.

   1. Kártérítés is kérhető

Az európai jogalkotó számára mintául szolgáló német eljárás csak a jogsértés tényének kimondására irányul. Ha egy fogyasztó kártérítést is szeretne, a csoportos eljárás után egyénileg kell bírósághoz fordulnia. Ez a processzus azonban már könnyebb és gyorsabb, mert a jogsértés tényét a próbaper-eljárásra való tekintettel adottnak tekinti a bíróság. Csak a konkrét eset körülményeit vizsgálja, hogy meg tudja állapítani az adekvát kártérítés mértékét. Az elfogadás előtt álló európai kollektív fogyasztóvédelmi eljárásban kérhető valamennyi kárt szenvedett fogyasztó individuális kártérítésének megítélése is. A kereset viszont csak a valós anyagi kárra irányulhat.

Az amerikai jogból ismert és hírhedt büntetőkártérítés megítélésére továbbra sem lesz jogalap. Az EU a kezdetektől fogva elvetette ezt. Meg akarta akadályozni, hogy az eljárást megfinanszírozó befektetők, ügyvédek jelentős összegű sikerdíjhoz juthassanak a büntetőkártérítés megítélésén keresztül. Ez az amerikai tapasztalatok szerint megalapozatlan keresetekhez és az alapvetően a fogyasztók érdekeinek védelmére elfogadott jogintézmény teljes kommercializálásához vezet. Ráadásul több tagállam jogrendszere kifejezetten tiltja a büntetőkártérítéseket. A sikerdíjas megbízás pedig néhány tagországban az ügyvédi etikai kódexben ütközik.

   2. Szinte minden NGO eljárhat

További különbség a német és az európai jogintézmény között, hogy másképp határozza meg az eljárás megindítására jogosult szervezetek körét. A német jogszabály több feltételt is rögzít. Az uniós szabályok jóval lazábbak. Az irányelv-tervezet másképp rendelkezik az olyan ügyekről, amelyekbe csak ugyan abban a tagállamban honos fogyasztók, illetve szolgáltatók érintettek, és azokról, amelyekbe több tagállamhoz kötődőek involválódtak. Előbbiek esetében semmilyen feltételt nem rögzít. Utóbbiaknál a szervezetnek nonprofit formában kell működnie és hitelt érdemlően kell bizonyítania, hogy a megelőző legalább 12 hónapban fogyasztóvédelemmel foglalkozott, valamint képes és hajlandó garantálni, hogy független minden olyan harmadik személy jogi vagy gazdasági érdekeitől, amely azon fogyasztó érdekeivel ellentétes tevékenységet folytat, akinek a képviseletét a civil szervezet ellátná. Az uniós irányelv – a német próbaper-eljárástól eltérően – azonban ebben az esetben sem határozza meg a civil szervezet minimális taglétszámát és nem ír elő előzetes regisztrációs kötelezettséget a jogintézménnyel élni tervező civil szervezeteknek.

Az irányelv megengedi az eljárást indító NGO és magának az eljárásnak is a profitorientált finanszírozását. A finanszírozó azonban nem gyakorolhat ’döntő befolyást’ a jogérvényesítési stratégia kidolgozására és érvényesítésére, valamint nem veszélyeztetheti a civil szervezet függetlenségét. Ezért az eljárásban képviselőként eljáró ügyvédi iroda nem nyújthat a kollektív fogyasztóvédelmi keresettel élő NGO-nak célzott anyagi támogatást az eljárás finanszírozásához.

Az irányelv – az eredeti tervekkel ellentétben – nem tiltja az eljáró ügyvéd sikerdíjalapú honorálását. Így a kollektív fogyasztóvédelmi keresetek elkerülhetetlenül el fognak üzletiesedni – figyelmeztetnek a civilek.

   3. Sovány vigasz a szolgáltatóknak

Az új jogintézmény lényegesen rontja a szolgáltatók jogi és gazdasági helyzetét. Ezért csekély vigasz az irányelv kevés, őket védő garanciális szabálya. A legfontosabbikkal az európai jogalkotó elejét próbálja venni az öncélúan, ’próba-szerencse’ alapon beadott kereseteknek. Előírja, hogy az irányelvet olyan módon kell átültetni a nemzeti jogba, hogy az eljárás lehető legkorábbi szakaszában kiderüljön, ha egy kereset nyilvánvalóan megalapozatlan.

   4. Egyéb sajátosságok és nemzeti mozgástér

A német szabályozástól az is eltér, hogy mindkét fél, sőt az eljárásban részt nem vevő jogi és természetes személyek is kötelesek lesznek az eljáró bíróság felhívására az ügy eldöntése szempontjából releváns bizonyítékokat kiadni. Ez az Amerikában nagy múltú, de a kontinentális jogtól idegen diccovery jogintézményre emlékeztet.

A kollektív fogyasztóvédelmi eljárásban a ’vesztes fizet’ elve érvényesül. Az alulmaradt félnek kell állnia a pernyertes költségeit is.

Az irányelv minden olyan eltérést megenged a nemzeti szabályozásban, amely a fogyasztók, illetve az őket képviselő szervezetek jogi helyzetét erősíti.

Munkajog - új visi box (640x360_ujvisi_box)

IV. Országon belüli és határokon átnyúló eljárások

Az irányelv jelentősen eltérő szabályokat tartalmaz attól függően, hogy az eljárás csak ugyan abban a tagállamban honos vagy több ország fogyasztói, illetve szolgáltatói involválódtak.

A legfontosabb különbségről már volt szó: ha minden érdekelt ugyan abban a tagállamban honos, a nemzeti jogalkotó szabadon határozza meg, milyen feltételeket kell teljesíteniük az eljárás indítására jogosult civil szervezetnek. A tagállami jogalkotó akár el is tekinthet feltételek rögzítésétől.

Ha kevesebb előírást tartalmaz a nemzeti jog, a cégek jobban ki vannak téve a kollektív fogyasztóvédelmi kereset által rájuk leselkedő veszélyeknek. Akár egyfajta verseny (race to the bottom) is kialakulhat a tagállamok között, minél kevesebb feltételt támasztanak a civilekkel szemben. Így egy-egy ország perelni akaró NGO-kat tudna magához vonzani, hogy ezzel erősítse a jogi szolgáltatásnyújtás gazdasági szektorát.

Az ellenkező eset, a civilekkel szemben túl sok feltétel támasztása és ezzel az új európai jogintézmény de facto kiürítése is lehetséges. Erre azonban gondolt az uniós jogalkotó: Minden tagállamban ki kell jelölni legalább egy a kollektív fogyasztóvédelmi eljárás megindítására jogosult hatóságot vagy szervezet.

A több tagállami elemet tartalmazó eljárásokat csak az irányelvben meghatározott feltételeket teljesítő civilek indíthatják meg. Ezek részleteiről fentebb már szó volt.

A bírósági eljárás helyét és az alkalmazandó tagállami jogot a keresetet benyújtani kívánó civil szervezet székhelye határozza meg.

V. Mit mondott eddig a magyar jog?

   1. Közérdekű per

A hazai jog a kollektív igényérvényesítés területén eddig elsősorban a fogyasztóvédelmi törvényben (Fgytv.)[4] szabályozott közérdekű pert ismerte. Ennek megindítására az ügyész jogosult (39. § Fgytv.). A kereset benyújtásának feltétele, hogy „a vállalkozás jogszabálysértő tevékenysége (1) a fogyasztók széles, személyében nem ismert, de a jogsértés körülményei alapján meghatározható körét érinti vagy (2) jelentős nagyságú hátrányt okoz és az (3) eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik”.

(1) Az Fgytv. nem határozza meg, mikor áll fenn ’a fogyasztók széles rétegét érintő jogsértés’. Az ítélkezési gyakorlat szerint ebből tipikusan a következő esetekben kell kiindulni: jelentős mennyiségű vagy értékű árukészlet; az üzletek nagy száma; az üzlet frekventált helye vagy nagy vonzáskörzete; rövid időn belül több alkalommal elkövetett jogsértés; széles körű és intenzív reklám; jelentős az online áruház látogatottsága; az internetes böngésző az elsők között emeli ki a kereskedői hirdetést.

(2) Az Fgytv. a ’jelentős nagyságú hátrány’ fogalmát sem definiálja. Az ítélkezési gyakorlat szerint erről tipikusan egészségkárosító termék esetén kell beszélni. Fontos megjegyezni, hogy a ’hátrány’ nem azonos a ’kárral’. Előbbinek nem feltétele az anyagi veszteség. Hátrány minden, ami a fogyasztói érdekét sérti akár erkölcsi, anyagi vagy fizikai értelemben. A ’jelentős nagyság’ kisebb számú károsult esetén is fennállhat, ha az érintett fogyasztók fokozott védelemre szorulnak, például fiatalkorúak, idősek vagy betegek. Az eljárást a potenciális fogyasztók is megindíthatják, ha a vállalkozás ajánlatának címzettjei lettek. Ehhez igazodva a ’jelentős hátrány’ annak bekövetkezése nélkül, reális esélyének fennállta esetén is megállapítható.

(3) Az ’eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik’ megkötés egy 2012-es módosítás óta szerepel a Fgytv.-ben és azt jelenti, hogy a szolgáltató tevékenységének a polgári anyagi jog, tehát a Ptk. és alsóbb szintű kapcsolódó normáit kell sértenie (25. § Fgytv.).

A közérdekű per eljárási szabályait a polgári perrendtartás (Pp.) lex specialisként rögzíti.

   2. Tisztességtelen ászf

A kollektív fogyasztói érdekérvényesítés további eszköze a Ptk. által szabályozott tisztességtelen általános szerződési feltételek (ászf) érvénytelenségének megállapítása iránti eljárás (Ptk. 6:105.§ 1. bek.). A feltételek eltérnek a közérdekű peréitől.

   3. A közérdekű per és a tisztességtelen ászf miatti eljárás összefüggései

Az Fgytv. 39. § a fogyasztó és vállalkozás közötti jogviszony megsértése esetén a polgári bíróság hatáskörébe tartozó bármely esetben lehetővé teszi közérdekű per megindítását. Ezért erre egy vállalkozás által alkalmazott tisztességtelen ászf egyes kikötéseinek érvénytelenségéből eredő igények érvényesítése érdekében is sor kerülhet. Tehát a Ptk. 6:105. § szerinti speciális eljárást helyett is.

A Ptk. szerinti speciális per a tisztességtelen általános szerződési feltételek érvénytelenné nyilvánítása érdekben indul. Ezt a bíróság valamennyi, az alperessel szerződő félre kiterjedő hatállyal mondja ki. Az Fgytv 39. § szerinti eljárás ettől eltérően ’jogszabálysértő tevékenység’ esetén indulhat. A kereseti kérelem tárgya vagyoni igény vagy a szolgáltató kötelezése lehet. Tehát nem egy szerződési kikötések érvénytelenné nyilvánítása az elsődleges cél. A Fgytv. és a Ptk. szerinti eljárás eltérő céljait a Fővárosi Ítélőtábla is megerősítette egy ítéletében.[5]

VI. Nemzetközi kitekintés

A csoportos pereknek amerikai gyökereik vannak (class action). A jogalkotó csekély kár esetén is biztosítani akarta az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést. Továbbá az olyan károsultak számára is lehetővé akarta tenni az igényérvényesítést, akik erre jövedelmi viszonyaik, illetve elesettségük vagy tájékozatlanságuk miatt egymaguk feltehetően nem lettek volna képesek.

Az utóbbi évtizedekben a csoportos perindítás széles körben elterjedt a világban. A jogintézmények, a szabályozások, a joggyakorlat a legtöbbjük esetében hasonló, mert azokat az országok egymástól veszik át.

A common law jogrendszerekben csoportper esetén főszabály szerint a csoport bármely tagja felléphet a károsultak képviselete érdekében. Európában és a kontinentális jogrendet követő országokban a képviseletre a jogszabályi feltételeknek eleget tevő egyesületek, civil szervezetek, alapítványok jogosultak. Néhány jogrendszerben csak állami szerveknek van jogosultságuk a fogyasztóvédelmi kereset benyújtására. Erre példa Finnország, ahol csak az ombudsman járhat el. Sajátos az olasz szabályozás is, amely szerint előzetes eljárás keretében a bíróság dönt a csoportos perlés megengedhetőségről. A lehetséges érdekeltek ezután csatlakozhatnak a keresethez.

Az Európai Bizottság a kollektív fogyasztóvédelmi eljárásról szóló irányelv tervezetének megalkotása előtt megbízását adott a londoni székhelyű Ashurst ügyvédi irodának a különböző nemzeti szabályozásokat összehasonlító tanulmány elkészítésére.[6] Ez öt kategóriába sorolta a csoportos igényérvényesítés (group litigation) fajtáit:

   1. Csoportos kereset (class action)

A képviselő a csoport nevében indít pert. A csoport tagja kiléphet az eljárásból. A kilépőt nem köti az ítélet. A kártérítés a csoport minden tagját megilleti.

   2. Közös igény (colletctive claim)

Egy károsult által fogyasztók azonosítható csoportja nevében indított per. A kártérítés a csoportot, mint egészet illeti meg, nem a csoport egyes tagjait, hisz ők nem személyükben lettek azonosítva, hanem a jogsértéssel összefüggő közös tulajdonságuk által.

   3. Képviseleti kereset (representative action)

Jogsértést elszenvedettek egyesülete által, a tagok nevében benyújtott követelés. Az ítéletből eredő kártérítés az egyesület minden tagját önállóan illeti meg.

   4. Kapcsolt kereset (joint action)

Több fogyasztó által, egymástól függetlenül előterjesztett követelés, vagy olyan kereset, amelyhez utóbb további felperesek csatlakoznak. Az összekapcsolás, illetve a csatlakozás feltétele, hogy a bíró az eljárással összefüggésben kapcsolatot állapít meg (pl.: azonos károkozó vagy ugyanazon tényeken alapul kár). Az igények csak eljárásjogilag kapcsolódnak össze. Ezért bár csak egy, közös ítélet van, de a kártérítés megállapítására felperesenként külön kerül sor benne.

   5. Igényátruházás (assignment of claims)

Egy potenciális felperes igényérvényesítési jogosultságát átruházhatja egy másik személyre, vagy egy csoportra. Kártérítés csak a kedvezményezetteket illeti. Viszont az átruházó anyagi ellenszolgáltatást kérhet az engedményezésért.

VII. Nagy előrelépés a fogyasztóknak

Az új jogintézménnyel a kollektív jogérvényesítés olyan új eszköze jön létre, amely eddig sok tagállam nemzeti joga számára teljesen ismeretlen volt. Ezzel az egész kontinensen érdemben erősödnek a fogyasztói jogok. Várható, hogy különösen az utazási szegmensben, azon belül is a légiutasok jogaival összefüggésben, valamint az adatvédelem területén több civil szervezet specializálódni fog a jogsérelmet, illetve kárt elszenvedett fogyasztók felkutatására és az eljárások megindítására, ügyvédi irodák pedig a peres képviseletükre. Előbbiek ismertségük és reputációjuk növekedését, utóbbiak bevételt remélhetnek a kollektív fogyasztóvédelmi eljárásoktól.

Lábjegyzetek:

[1] A fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére irányuló képviseleti eljárásokról és a 2009/22/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM (2018) 0184 – C8-0149/2018 – 2018/0089 (COD))

https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/TA-8-2019-0222_HU.html

[2] C-240/98 és C-244/98. számú, Océano Grupo Editorial SA kontra Rocío Murciano Quintero és a Salvat Editores egyesített ügyben hozott ítéletéből

[3] Gesetz zur Einführung einer zivilprozessualen Musterfeststellungsklage (MuFKlaG) G. v. 12.07.2018 BGBl. I S. 1151

[4] 1997. évi CLI. tv.

[5] Pf. 21.005/2009/6.

[6] Waelbroeck, Denis, Slater, Donald, Even-Shoshan, Gil: Study on the conditions of claims for damages in case of inringement of EC competition rules. http://ec.europa.eu/competition/antitrust/actionsdamages/comparative_report_clean_en.pdf

Kapcsolódó cikkek:


Sérti az EJEE-t a rendszeres zárkaellenőrzés
2020. október 23.

Sérti az EJEE-t a rendszeres zárkaellenőrzés

Az EJEE nem vagyoni kártérítés fizetésére kötelezte Németországot, mert megsértette a az embertelen bánásmód tilalmát és a kérelmező hatékony jogorvoslathoz való jogát.

Nem diszkrimináció, ha a magyaroknak nehezebb az érettségi
2020. október 22.

Nem diszkrimináció, ha a magyaroknak nehezebb az érettségi

A vizsgaidőpontok tíz hónapra előre való meghirdetése pedig elegendő időt biztosított a diákoknak arra, hogy lélekben és tudásban is felkészülhessenek a vizsgákra. Az, hogy az írásbeli vizsgák között a kérelmezőknek nem volt pihenőnapja, az EJEB szerint nem jelentett az Egyezménysértés megállapításához szükséges súlyú sérelmet.

A harapós utas és a légi utasok kártalanítása
2020. október 21.

A harapós utas és a légi utasok kártalanítása

A szerző az Európai Unió Bíróságának az L. E. kontra Transportes Aéreos Portugueses SA-ügyben hozott ítéletét[1] elemzi, mely a légi járat – egyik utas erőszakos magatartása miatti – késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanításról rendelkezik.