ERSTE Bank-ügy: döntött az EU Bírósága

Szerző: Papp Mónika
Dátum: 2015. november 4.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Köteles-e vizsgálni a közjegyző – az európai uniós jog alapján – a közjegyzői közokiratba foglalt fogyasztói szerződésekben a végrehajtási záradékkal történő ellátás szakaszában is a szerződés tisztességtelen kikötéseit?* Az Európai Bíróság 2015. október 1-én tette közzé a C-32/14-es számú előzetes döntéshoztali eljárásban hozott ítéletét.


A Fővárosi Törvényszék kérdése az Európai Bíróság olvasatában így szólt: „úgy kell e értelmezni a 93/13/EEC irányelvet a tisztességtelen fogyasztói szerződésekről, hogy azzal ellentétes az alapügyben szereplőhöz hasonló olyan nemzeti szabályozás, amely azon közjegyző számára, aki az alaki követelmények tiszteletben tartásával egy eladó vagy szolgáltató és egy fogyasztó között létrejött szerződésre vonatkozó közokiratot állított ki, lehetővé teszi, hogy az említett közokiratot végrehajtási záradékkal lássa el, vagy megtagadja annak törlését, holott egyik szakaszban sem került sor az említett szerződéskikötései tisztességtelen jellegének vizsgálatára?”

A csaknem egy évvel ezelőtt írt, Monika Kušinová-ítéletről szóló bejegyzésemben már előrevetítettem az ERSTE Bank-ügy megoldását.

Az EU-bíróság idén októberben megadott válasza a feltett kérdésre nemleges volt, tehát a magyar jogi megoldást az irányelvvel „összhangban állónak” találta.

A fent említett irányelv a bíróság értelmezésében [lásd: Océano Grupo Editorial és Salvat Editores-ítélet (C 240/98–C 244/98)] a fogyasztói szerződések tisztességtelenségének hivatalbóli vizsgálatát írja elő a nemzeti bíróságok számára, és ez igen komolyan korlátozza a tagállamok eljárásjogi autonómiáját. Az ERSTE Bank-ügy „tétje” tehát elméleti szinten az volt, hogy a tagállamoknak megmarad-e az eljárásjogi autonómiájuk olyan szabályozás hatályban tartására, amely szerint a közokiratok végrehajtási záradékkal történő ellátása során a közjegyzőnek nem kell vizsgálnia a fogyasztói szerződés tisztességtelen jellegét.

Az észrevételt tevő EU Bizottsága amellett érvelt, hogy a hivatalból történő vizsgálat kötelezettségét a közjegyzőkre is alkalmazni kell és a magyar szabályozás a Banif Plus Bank Zrt.-ügyben [C-472/11.] hozott ítélet alapján nem összeegyeztethető az uniós joggal. Ezzel szemben a magyar állam sikerrel védekezett, azzal érvelve, hogy a közjegyzői nemperes eljárás peres eljárássá alakítható, amelyben a bírót már terheli az uniós jog alapján fennálló kötelezettsége a tisztességtelen kikötések vizsgálatára.

Az Európai Unió Bíróságának luxembourgi épülete

Az EU-bíróság ítéletében nem a határozat rendelkező része, hanem inkább az indokolás érdekes. A luxemburgi testület a Főtanácsnok indítványával egyezően az irányelv szöveghű interpretációja alapján arra jutott, hogy az irányelv és a ráépülő ítélkezési gyakorlat a bírósági funkciók gyakorlásának sajátos keretébe illeszkedik, és tekintettel a bírósági és a közjegyzői funkciók közötti alapvető különbségekre, a közjegyzőkre nem vonatkozhat a hivatalból történő vizsgálati kötelezettség egy szerződés végrehajtási záradékkal történő ellátása során. Más szavakkal, az eljárási autonómia elve érvényesül, az uniós jog hatékony érvényesítésének kötelezettsége nem feszíthető túl úgy, hogy hagyományos, nemzeti jogintézmények szerepét Luxembourgból megváltoztatjuk. (Lásd ezzel szemben az EU Bizottságának kötelezettségszegési eljárásait a közjegyzők állampolgársági feltételével kapcsolatban: C-47/08, C-50-54/08, C-61/08. számú ügyben hozott ítéletek és a Magyarországgal szemben folyamatban lévő eljárás: C-392/15.)

A bíróság a tényleges érvényesülés elvének teljesülésénél két aspektust emelt ki: a közjegyzők közokiratkészítés során érvényesülő kötelezettségét (kioktatási kötelezettség, jogszerűség vizsgálata, tanácsaival biztosítja az egyenlő bánásmódot) és azt, hogy a szerződés érvénytelenítésére indítható peres eljárás, a Polgári Perrendtartás (Pp.) alapján pedig a végrehajtás megszüntetésére vagy korlátozására irányuló pert indíthat az adós, amelyben a végrehajtás felfüggesztése is kérhető.

Az érvelés azzal zárul, hogy noha a 93/13/EEC irányelv az eladó és a fogyasztó részvételével zajló jogvitákban előírja az e jogvitákban eljáró nemzeti bíróság pozitív, a szerződő feleken kívüli beavatkozását, a tényleges érvényesülés elvének tiszteletben tartása nem kompenzálhatja teljes mértékben az érintett fogyasztó tétlenségét.

A Fővárosi Törvényszék előzetes döntés iránti kérelmének szükségességét néhányan megkérdőjelezték, borítékolva annak végkimenetelét. Úgy gondolom azonban, hogy a Fővárosi Törvényszék jól döntött, amikor kétségét előzetes döntés iránti kérelembe foglalta. Nemcsak a fogyasztói szerződések tisztességtelenségének Magyarországon található átpolitizáltsága miatt, hanem azért is, mert a bírói tanácsban felmerülő kétely esetén a helyes magatartás – az én álláspontom szerint – az értelmezés kérése. A tisztességtelen fogyasztói szerződésekre vonatkozó európai uniós jogértelmezés (a pénzügyi és gazdasági válságra is tekintettel) rohamos fejlődésnek indult, és nem mindig előreláthatóak az uniós jogértelmező fórum reakciói sem erre a változásra. A jogirodalom is úgy kezeli ezt az irányelvet, mint amely felébredt csipkerózsika-álmából. [Hans-W. Micklitz- Norbert Reich: The Court and SleepingBeauty: The Revival of the Unfair TermsDirective (UCTD), 2014 (51) Common Market Law Review Issue 3, pp.771-808.]

A luxemburgi jogértelmezés ráadásul helyenként nem teljesen konzekvens, az eltérő bírói tanácsok eltérő szemlélete is érvényesülhet. [Lásd Somssich Réka előadását az ELTE ÁJK-n, aki a szerződés elsődleges tárgyának meghatározásával kapcsolatos luxemburgi bizonytalanságra hívta fel a figyelmet.] Jelen ügyben is markánsan megjelent az EU Bizottságának a hivatalból való vizsgálat kötelezettségét kiterjeszteni indítványozó szándéka.

Kluwer International
Külföldi jogi e-könyvek

 

Egy kattintásra Öntől!

 

A magyar bíróságoknak tehát érdemes előzetes döntést kérniük ilyen helyzetekben, természetesen a tényállás felderítése és a kérdés helyes megfogalmazása mellett. A tudomány elméleti képviselői pedig örülnek, ha nemzetközi konferenciák kávészüneteiben Magyarországot olyan országnak tekintik a külföldi kollégák, ahonnan az uniós bírósági jogfejlesztést lehetővé tevő jól feltett kérdések érkeznek.

Forrás:
MTA TK Lendület-HPOPs Kutatócsoport blogoldala
http://www.arsboni.hu/dontott-az-europai-birosag-az-erste-bank-ugyben.html
*Az MTA TK Lendület-HPOPs Kutatócsoportjának az MTA TK Jogtudományi Intézet blogján megjelent írása.

Kapcsolódó cikkek:


A Gmail nem telekommunikációs szolgáltatás
2019. június 19.

A Gmail nem telekommunikációs szolgáltatás

Ez EUB döntése alapján a Gmail és a hasonló szolgáltatások nem minősülnek telekommunikációs szolgáltatásnak, ezért nem kell alkalmazni rá a telekommunikációs szolgáltatásokra a német jog által előírt adatvédelmi és szigorú biztonsági követelményeket.

Magánügy-e a munkahelyi zaklatás?
2019. június 18.

Magánügy-e a munkahelyi zaklatás?

A brit Nemzeti Egészségügyi Szolgálat kötelékébe tartozó kérelmező kéretlen emailekkel zaklatta kolléganőjét. A hölgy jelzésére a felettes tájékoztatta a kérelmezőt, hogy viselkedése elfogadhatatlan. A levelek ezt követően név nélkül érkeztek, a hölgy pedig végül feljelentést tett. A rendőrség a férfi telefonjáról származó inkrimináló fotókat átadta a munkáltatónak. A fegyelmi eljárás nyomán e bizonyítékok és a kérelmező által a fegyelmi bizottságnak átadott WhatsApp-üzenetek és emailek értékelését követően a kérelmezőt rendkívüli felmondással elbocsátották. A Bíróság úgy ítélte meg, hogy a magánélet és személyes levelezés védelme az ügyben nem illette meg a kérelmezőt.

Joghatóság egyedi munkaszerződések esetében
2019. június 18.

Joghatóság egyedi munkaszerződések esetében

A szerző a joghatóság kérdéseit elemzi az egyedi munkaszerződésekkel kapcsolatos esetek vonatkozásában, az EUB-nak a Peter Bosworth, Colin Hurley, valamint az Arcadia Petroleum Limited és társai-ügyben[1] született ítélete alapján.