Hatékonyabban kell védeni az emberkereskedelem áldozatait

A GRETA az áldozatok megfelelő tájékoztatását, a szakemberek hatékonyabb képzését és az áldozatok számára járó kártérítés szabályainak kialakítását sürgette.

Az ET Emberkereskedelem Elleni Bizottsága (GRETA) jelentésében felszólította a magyar hatóságokat, hogy lépjenek fel hatékonyabban a gyerekkereskedelem megakadályozása érdekében.

A GRETA szerint a gyermekekkel foglalkozó szakemberek empátiájának fejlesztésére, a szakemberek képzésére, a gyerekkereskedelemre való figyelemfelhívásra, a gyermekek online biztonságának növelésére és a nevelőintézetekben nevelt gyermekekre való megfelelő odafigyelésre van szükség.

A jelentésben arra kérik Magyarországot, hogy helyezze hatályon kívül a gyermekprostitúció miatt a gyermekekre való bírságkiszabást és börtönbüntetést lehetővé tevő szabályokat., illetve, hogy a rendőrség eljárása során vegye figyelembe, hogy a 14-18 év közötti életkorú prostitúciós tevékenységben részt vevő gyermekek az emberkereskedelem lehetséges áldozatai és nem bűnelkövetők.

A GRETA arra is kitért jelentésében, hogy a tranzitzónákban, illetve a bevándorlási rendszerben kezelt bevándorlók és menedékkérők között is oda kell figyelni az emberkereskedelem potenciális áldozataira.

A GRETA pozitív változásként értékelte, hogy Magyarország megnövelte azon szakértői csoportok számát, köztük az áldozatsegítő szolgálat, a pártfogó felügyelet és a jogsegélyszolgálat létszámát, amelyek hivatalosan képesek azonosítani az emberkereskedelem áldozatait. Ugyanakkor a GRETA további lépéseket vár a magyar hatóságoktól annak érdekében, hogy az emberkereskedelem áldozatai azonosíthatók legyenek, köztük a bevándorlók, a menedékkérők, illetve a kockázatos foglalkozások esetében a munkaügyi vizsgálatokat is hatékonyabban kell elvégezni.

A jelentés felhívja a figyelmet, hogy az áldozatok számára megfelelő támogatást kell nyújtani és ellenőrizni kell, hogy a jog által biztosított támogatás a gyakorlatban is megvalósult-e. A bevándorlás támogatását és elősegítését kriminalizáló jogszabályokat nem lehet úgy alkalmazni, hogy azok az emberkereskedelem áldozatait segítő civil szervezeteket akadályozzák a segítségnyújtásban.

A GRETA kiemelte, hogy az áldozatokat segítő civil szervezeteket nem lehet megakadályozni abban, hogy belépjenek a határmenti területekre, illetve a tranzitzónába, annak érdekében, hogy segítő tevékenységüket ki tudják fejteni.

A GRETA az emberkereskedelmi, köztük a munkacélú kizsákmányolási, ügyek hatékonyabb kivizsgálását várja a magyar hatóságoktól. Ennek érdekében képzést kell biztosítani a rendőröknek és az ügyészeknek, hogy az emberkereskedelmi ügyeket ne minősítsék más bűncselekménnyé, amelyek esetleg alacsonyabb szankciókkal járnak és megfosztják az áldozatokat a védelemhez, a támogatáshoz és a kártérítéshez való joguktól.

A jelentés külön felhívta a magyar jogalkotó figyelmét, hogy tegye lehetővé és építsen ki garanciákat arra vonatkozóan, hogy az áldozatok értesüljenek a jogaikról és megfelelő jogi segítséget kapjanak azok érvényesítéséhez, a nemzetiségüktől, állampolgárságuktól, illetve bevándorló státuszuktól függetlenül.

A GRETA kiemelte, hogy fontos változások történtek a 2015-ös első jelentés kibocsátása óta. Az Igazságügyi Minisztérium olyan áldozatsegítő központokat állított fel, amelyek pszichológiai segítséget nyújtanak és segítenek a büntetőeljárásokra való felkészülésben.

A GRETA üdvözölte a tanúkat és  áldozatokat védő rendelkezések beépítését a büntetőeljárási törvénybe.

A 2017-ben elindított, az emberkereskedelem lehetséges áldozatait tartalmazó nyilvántartás, annak érdekében, hogy megfelelő statisztikai adatokat lehessen szerezni a politikai döntések meghozatalához.

(coe.int)

Kapcsolódó cikkek:


A menetjeggyel nem rendelkező utas
2019. december 3.

A menetjeggyel nem rendelkező utas

Az alábbiakban a szerző az Európai Unió Bíróságának a Nationale Maatschappij der Belgische Spoorwegenkontra Mbutuku Kanyeba- (C‑349/18), a Larissa Nijs- (C‑350/18) és a Jean-Louis Anita Dedroog-féle (C‑351/18 számú) egyesített ügyekben hozott ítéletét[1] elemzi.

Mégsem fogvatartás a röszkei tranzitzónában elhelyezés
2019. december 2.

Mégsem fogvatartás a röszkei tranzitzónában elhelyezés

A Nagykamara, megfordítva a Bíróság korábbi döntését, úgy ítélte meg, hogy a Szerbiából a röszkei tranzitzóna területére belépett bangladesi kérelmezők önként távozhattak volna a zónából Szerbia irányába, így az, hogy e területen korlátozott volt a szabadságuk, nem minősül szabadságelvonásnak, így a vonatkozó garanciák sem érvényesülnek. Azt, hogy Szerbiában an ENSZ jelentések szerint is gyakori a rutinszerű további visszaküldés, és a görög menekülttáborokban a Bíróság szerin is embertelen állapotok uralkodnak, ebből a szempontból a Nagykamara nem ítélte relevánsnak. Egyezményt sértett ugyanakkor a magyar kormány azzal, hogy a hatóságok nem mérték föl megfelelően, milyen veszélyek várnak a visszaküldött kérelmezőkre Szerbiában.

Támogatni kell a minőségi újságírást
2019. december 2.

Támogatni kell a minőségi újságírást

Az Európa Tanács által rendezett nemzetközi konferencia témája az újságírás volt, amelyet a tagállamoknak, a média érdekképviseleti szervezeteinek, az internetes felületközvetítőknek, a szabályozó hatóságoknak és az újságíróknak közösen kell  biztosítaniuk, annak érdekében, hogy a média elnyerje és fenntartsa a közvélemény bizalmát.

Újságírót nem lehet menekülttáborból egyéni mérlegelés nélkül kitiltani
2019. november 26.

Újságírót nem lehet menekülttáborból egyéni mérlegelés nélkül kitiltani

2015-ben a magyar hatóságok nem engedték be az abcug.hu újságíróját a debreceni menekülttáborba, és a döntést részletesen meg sem indokolták. Az EJEB szerint a tagállami hatóságok eldönthetik, hogy mikor és hogyan biztosítják a sajtó menekülttáborokba való belépést, de a közérdek mérlegelése nélkül nem lehet általában kitiltani a sajtót.