Hetven éves az Európai Parlament


Az Európai Parlament elődje, az Európai Szén- és Acélközösség Közgyűlésének hetven évvel ezelőtti, 1952-es megalakítására emlékezett strasbourgi plenáris ülésén kedden.

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke az ünnepségen azt mondta, Európa az emberek által feltett kérdésekre adott válasz, a reményt, a bátorságot és a hitet szimbolizálja. Alexander de Croo belga miniszterelnök azt mondta, Európát ma a jövőképpel rendelkező állampolgárok mozdítják előre. Olyan európaiak, akik uniós választ várnak a migrációs, a koronavírus-járvány okozta válságra, vagy energiaválságra.

Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök beszédében kifejtette, európaiak hét évvel a második világháború után úgy döntöttek, hogy közösséget hoznak létre. Olyan közösséget, amelyben az emberek szabadok lehetnek. “Ez az európai projekt. Lehetsz más, és pont ebben, a változatosságban rejlik a gazdagságunk” – fogalmazott.

Élisabeth Borne francia miniszterelnök Franciaország szerepét emelte ki az Európai Unió felépítésében, és az Európai Parlament egyik székhelyeként működő Strasbourg jelképes fontosságáról beszélt. Hangsúlyozta, hogy Franciaország elkötelezett a közös európai jövő mellett. Strasbourg Európa ideája: egy olyan Európáé, amelynek jövője közös – mondta a francia miniszterelnök, majd hozzátette: nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy mi is Európa, miből jött és merre tart.

Szeptember 10-én volt hetven éve, hogy először összeült az Európai Szén- és Acélközösség Közgyűlése. A testület 1952-ben a nemzeti parlamentekből érkezett 78 képviselőből állt. 1958-ban az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Atomenergia-közösség létrehozásával a közgyűlést kibővítették és átnevezték az Európai Parlament Közgyűlésének. Az intézmény 1962-ben vette fel az Európai Parlament nevet.

A Fidesz európai parlamenti delegációja az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írt írta: az Európai Parlament mára olyan intézménnyé vált, amely azt gondolja magáról, hogy mindenhez ért, mindig hallatnia kell a hangját. Egy ideológiai és politikai nyomásgyakorló szervezet lett, amely a rá vonatkozó rendelkezéseket folyamatosan figyelmen kívül hagyja, a hatásköreit jogellenes módon, a végletekig kívánja bővíteni.

A közlemény Trócsányi Lászlót, a Fidesz EP-képviselőjét idézte, aki kijelentette: az EP-nek érdekegyeztető fórumként kellene működnie, tekintettel arra, hogy az Európai Unióban a szuverenitás letéteményesei a tagállamok. Az EP célja megalapításakor az volt, hogy az európai intézmények működésének demokratikus jellegét előmozdítsa. Ezt sajnos nem érte el, és a jelenlegi működése sem áll összhangban ezzel a célkitűzéssel – hangoztatta. Véleménye szerint az EP előszeretettel fogalmaz meg kritikát ideológiai alapon tagállami kormányok ellen, és büntetéseket követel szuverén országokkal szemben. “Nem tudja betölteni azt az integrációs eszményt, amelyet az “egység a sokszínűségben” jelmondat testesít meg” – húzta alá Trócsányi László, aki szerint az európai intézmények demokratikus működésének erőteljesebb megjelenítéséhez a nemzeti parlamentek hangsúlyosabb szerepvállalása szükséges.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek