Internetes vásárláskor nem véd a fogyasztóvédelmi törvény

Internetes vásárlás során, magánszemélytől vásárolt termékekre nem terjed ki a fogyasztóvédelmi törvény hatálya.

Az Európai Unió Bírósága (EUB) 2018. október 4-én hozott döntésében tisztázta, hogy a „másodlagos adásvételi piacra” nem minden esetben terjed ki a fogyasztóvédelmi törvény hatálya és védelme.

Az alapügyben egy bolgár fogyasztó használt órát vásárolt a www.olx.bg internetes oldalon, mely a magyar jófogás, illetve vatera nevű oldalaknak feleltethető meg leginkább, azaz egy szabályozott online piactéren magánszemélyek általuk megjelölt áron eladásra kínálhatják dolgaikat. A bolgár polgári törvénykönyv szerint, mint minden más online vásárlás, ez is távollévők közötti szerződésnek minősült. Így amikor a vásárló megkapta az órát és kiderült, hogy az nem rendelkezik a weboldalon a hirdetésben megadott tulajdonságokkal, először megpróbált elállni az üzlettől, vagyis a kifizetett összeg ellenében az órát visszaadja. Azonban az eladó a visszavételt megtagadta, ezért a vásárló panaszt tett a bolgár fogyasztóvédelemnél.

Utóbbi a vizsgálatok után megállapította, hogy az értékesítő, E. Kamenova további nyolc terméket is árul a honlapon, és mindegyik esetében elmulasztotta megjelölni az áruk pontos nevét, a kereskedő nevét, postai címét és e-mail-címét, az értékesített áru teljes árát, az adókat és illetékeket, a fizetés, szállítás és teljesítés feltételeit, továbbá a fogyasztó ama jogát, hogy a távollévők között kötött szerződéstől elállhat. Ezen kívül nem tüntette fel e jog gyakorlásának feltételeit, határidejét és módját, valamint az arra vonatkozó szavatosság fennállásáról szóló figyelmeztetést, hogy az áru megfelel az adásvételi szerződésben foglaltaknak. E közigazgatási szabálysértésekre tekintettel, a fogyasztóvédelem több közigazgatási bírságot rótt ki Kamenovára, aki a bolgár körzeti bíróságnál a határozatot megtámadta, mely hatályon kívül is helyezte azt, tekintettel arra, hogy az eladó egyértelműen nem minősül kereskedőnek.

A bolgár fogyasztóvédelem azonban az ítélettel szemben felülvizsgálati kérelmet terjesztett a várnai közigazgatási bíróság elé. Utóbbi az ügy értékelése kapcsán megjegyezte, hogy az interneten nagy mennyiségű áruval kereskednek tömegfogyasztás céljából és ez a 2005/29 irányelv alá tartozik, melyek célja, hogy biztosítsa a fogyasztók magas szintű védelmét. Azonban nyilvánvaló, hogy az adás-vétel az elmúlt években sokat változott az online piacterek megjelenésével, ahol természetes személyek is könnyedén értékesíteni tudják felesleges vagy éppen nem használt dolgaikat. Ám ennek értékelése során elbizonytalanodott, mondván: az irányelv hatálya, így a kereskedő fogalma kiterjed-e ama természetes személyekre, akik viszonylag több dolgot árulnak interneten, azonban mégsem ezzel „foglalkoznak”.

E körülményre tekintettel a várnai közigazgatási bíróság előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjesztette az EUB elé:

„Úgy kell-e értelmezni a 2005/29/EK irányelv 2. cikkének b) és d) pontját, hogy az olyan természetes személy tevékenysége, aki áruk eladására szolgáló internetes oldalon regisztrált, és egyidejűleg összesen nyolc hirdetést tett közzé különböző áruk eladására a weboldalon keresztül, a 2. cikk b) pontja szerinti jogszabályi meghatározás értelmében kereskedői tevékenységnek minősül, és üzleti vállalkozásnak a fogyasztókkal szemben folytatott kereskedelmi gyakorlatát jelenti a 2. cikk d) pontja értelmében, így az irányelv hatálya alá tartozik a 3. cikk (1) bekezdése szerint?”

A kérdés lényege, hogy az olyan természetes személy, aki egy internetes oldalon egyidejűleg bizonyos számú hirdetést tesz közzé, amelyekben új és használt árukat kínál eladásra, a fenti irányelv szerint „kereskedőnek” minősülhet-e, illetve e tevékenysége „kereskedelmi gyakorlatnak” minősül-e?

Az Európai Unió Bíróságának (EUB) épülete

Az EUB épülete

Az EUB értékelésében kifejti, hogy „kereskedő” a fenti irányelv értelmében „az a természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely az eme irányelv szabályozási körébe tartozó kereskedelmi gyakorlatok során kereskedelmi, ipari, kézműipari vagy szakmai tevékenységével összefüggő célok érdekében jár el, valamint aki a kereskedő nevében vagy javára jár el”. Az irányelv szövegezéséből kitűnik, hogy az uniós jogalkotó a „kereskedő” fogalmának rendkívül széles értelmet adott, amely „valamennyi természetes vagy jogi személyt” magában foglal, amennyiben díjazással járó tevékenységet végeznek, és nem zárja ki a hatálya alól sem a közérdekű feladattal megbízott jogalanyokat, sem pedig a közjogi jogállással rendelkezőket sem. Azonban az irányelv kiemeli, hogy a kereskedői minőséghez szükséges, hogy az érintett személy „kereskedelmi, ipari, kézműipari vagy szakmai tevékenységével összefüggő célok érdekében” járjon el, vagy egy kereskedő nevében vagy javára. Ez nem dönthető el azonban általánosságban, minden egyes esetnél külön kell értékelni.

Így különösen ellenőriznie kell, hogy az „online platformon történő értékesítésre szervezett módon került-e sor; hogy az értékesítés jövedelemszerzés céljából történt-e; hogy az eladó rendelkezik-e az általa eladásra kínált árukat illetően olyan információkkal és technikai szakértelemmel, amellyel a fogyasztó nem feltétlenül rendelkezik, és így az eladó előnyösebb helyzetbe kerül-e az említett fogyasztóhoz képest; hogy az eladó rendelkezik-e olyan jogállással, amely lehetővé teszi számára kereskedelmi gyakorlatok megvalósítását, illetve az online értékesítés mennyiben kapcsolódik az eladó kereskedelmi vagy szakmai tevékenységéhez; hogy az eladó héa-alany-e (hozzáadottérték-adóvisszatérítés – a szerk.); hogy a meghatározott kereskedő nevében vagy javára eljáró, illetve az ő nevében vagy javára eljáró más személy útján eljáró eladó részesült-e díjazásban vagy más vagyoni előnyben; hogy az eladó vásárol-e új vagy használt termékeket azok továbbértékesítése céljából, amely így e tevékenység rendszeres jellegét, gyakoriságát és/vagy a kereskedelmi vagy szakmai tevékenységéhez mért egyidejűségét eredményezi; hogy az értékesített termékek ugyanolyan típusúak-e vagy ugyanolyan értékűek-e, különösen, ha az ajánlat korlátozott számú termékre vonatkozik.” Az EUB kiemeli, hogy ezek a szempontok nem kimerítő jellegűek és nem is kizárólagosak, így főszabály szerint egy vagy több szempont megvalósulása önmagában nem határozza meg az online eladónak a „kereskedő” fogalmára tekintettel történő minősítését.

Így az a tény, hogy az eladás jövedelemszerzés céljából történt, vagy az, hogy valamely személy egy online platformon egyidejűleg több olyan hirdetést tesz közzé, amelyben új és használt árukat kínál eladásra, önmagában nem elég ahhoz, hogy e személy az irányelv értelmében „kereskedőnek” minősüljön. Ebből következően a „kereskedelmi gyakorlat” fennállása is csak abban az esetben állapítható meg, ha e gyakorlat a „kereskedőtől” ered.

Bár jelen esetben az eladás jövedelemszerzés céljából történt, nem valósult meg az irányelv által megkövetelt, kereskedelmi, ipari, kézműipari vagy szakmai tevékenységével összefüggő célok így nem lehet sem kereskedőnek, sem pedig „kereskedelmi gyakorlatnak” minősíteni a tevékenységet. Így jelen esetben a magánszemélytől való vásárlás esetén nem illeti meg a vásárlót/fogyasztót a fogyasztóvédelmi törvény által adott plusz védelem, csupán polgár jogi úton tudják rendezni a vitás kérdéseket.

Forrás:

https://curia.europa.eu/jcms/upload/docs/application/pdf/2018-10/cp180143hu.pdf

http://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?text=&docid=206437&pageIndex=0&doclang=hu&mode=lst&dir=&occ=first&part=1&cid=686528

Kapcsolódó cikkek:


EUB-döntés a kiküldött dolgozók szociális biztonságáról
2018. október 9.

EUB-döntés a kiküldött dolgozók szociális biztonságáról

A kiküldött személyekre alkalmazandó szociális biztonsági jogszabályok vonatkozásában az elmúlt rövidebb időszakban az EUB három ‑ az Altun-ügyben[1], az EU Bizottsága kontra Belga Királyság[2]- és az Alpenrind-ügyben[3] hozott ‑ ítélete is kiemelt figyelmet érdemel.

EUB: „Scotch Whisky”, a lajstromozott földrajzi árujelző
2018. szeptember 11.

EUB: „Scotch Whisky”, a lajstromozott földrajzi árujelző

A Whisky Association kontra Michael Klotz-ügyben született uniós bírósági döntés egy olyan szokatlan helyzetre vonatkozik, amelyben a kérdéses megnevezés semmilyen hangzásbeli vagy vizuális hasonlóságot nem mutat az oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel, ám alkalmas lehet vitatható fogyasztói képzettársításra.

EuB: szükség esetén az uniós szabályozás alkalmazandó az útdíjaknál
2018. október 5.

A magyar bíróságoknak szükség esetén a nemzeti szabályozást mellőzniük kell és kötelesek teljes egészében alkalmazni azon uniós jogszabályt, amely szerint a nehéz gépjárművekre kivetett útdíjak megfizetésének elmulasztása miatt kiszabott szankciónak arányosnak kell lennie a jogsértés súlyával - közölte döntését az Európai Unió Bírósága.

EuB: sérti az uniós jogot a magyar mobilfizetési rendszer
2018. november 7.

Magyarország megsértette az európai uniós jogot a mobilfizetési rendszer állami monopóliummá alakításával, a jogszabály ellentétes a szolgáltatásokról szóló közösségi irányelv rendelkezéseivel - mondta ki szerdán az Európai Bíróság.

Szerzői jog: szigorú döntést hozott az EUB
2018. október 18.

Szerzői jog: szigorú döntést hozott az EUB

Felelős a szerzői jogok megsértéséért az a felhasználó, akinek internetkapcsolatával a jogsértést fájlmegosztással elkövették, nem mondhatja azt, hogy egy rokona használta a kapcsolatot - mondta ki ítéletét az Európai Unió bírósága.