Jár a kártérítés az iskolai dolgozathoz letöltött fénykép után?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az EuB szerint oktatási célból fel lehet használni a képeket, azonban azt nem lehet tovább közvetíteni.
A waltropi középiskola egyik diákja házi dolgozatának szemléltetéséhez letöltötte, majd felhasználta az egyik utazásokat népszerűsítő internetes oldalon található fényképet. Az internetes oldalon a fénykép letöltését semmilyen intézkedés nem korlátozta, illetve nem is jelezte, hogy bármilyen jogvédelem alatt állna a kép. Így a dolgozatban a tanuló felhasznált kép mellett még annak forrását is feltüntette. A házi dolgozat azonban annyira jól sikerült, hogy az iskola úgy döntött, hogy kiteszi az iskola honlapjára a művet.
Ezt azonban észlelte a fénykép készítője és haladéktalanul a bírósághoz fordult, hogy kötelezze az Észak‑Rajna‑Vesztfália szövetségi tartományt, mint a fent nevezett iskola fenntartóját és a tanárok munkáltatóját, hogy az iskola honlapjáról a fényképet eltávolítsák és annak további jogosulatlan felhasználást megtiltsa, továbbá 400 euró kártérítés megfizetésére kötelezze a tartományt, tekintettel arra, hogy szerzői jogát megsértették. Ő ugyanis kizárólag a honlapnak adott felhasználási jogot. A bíróság részben helyt adott a kérelemnek és a tartományt a fénykép eltávolítására és további 300 euró késedelmi kamatokkal együtt történő megfizetésére kötelezte.
A döntés ellen mind a fotós, mind a tartomány fellebbezést nyújtott be a hamburgi regionális felsőbírósághoz, amely megállapította, hogy a vitatott fotó szerző jogi védelem alatt áll, melyet sért, hogy az iskola internetes felületén elérhetővé tett. Amelyen az a tény sem változtat, hogy a fényképet korábban, az interneten korlátozás nélkül tették hozzáférhetővé, ugyanis a fényképnek a szerverre történő többszörözése/másolása, majd az iskola internetes oldalán a közönség számára való hozzáférhetővé tétele „szétválasztást” eredményezett az internetes utazási oldalon való eredeti közzétételtől.
A bíróság úgy vélte, hogy a jogorvoslati kérelem elbírálása a 2001/29 irányelv 3. cikke (1) bekezdésének értelmezésétől függ, azaz:
A művek nyilvánossághoz közvetítésének, valamint a védelem alatt álló egyéb teljesítmények nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételének joga
(1) A tagállamok a szerzők számára kizárólagos jogot biztosítanak műveik vezetékes vagy vezeték nélküli nyilvánossághoz közvetítésének engedélyezésére, illetve megtiltására, beleértve az oly módon történő hozzáférhetővé tételt is, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg.
A fenti cikk értelmezése során a bíróságnak azonban kétségei voltak, hogy a korábbi ítélkezési gyakorlat által felállított azon követelmény teljesül‑e, miszerint az érintett nyilvánossághoz közvetítésnek „új” közönség felé kell irányulnia. Azaz, ha a korábban valamely internetes oldalon a szerzői jogi jogosult engedélyével, korlátozó intézkedés nélkül közzétették a fényképet akkor a további megjelenés is a szerző engedélyétől függ-e? Kérdéses, hogy az új közönség kritériumát kimeríti e hiszen, már egyszer közzé lett téve, amely bárki számára hozzáférhető vált, ha jól keresett az interneten. Ezért a bíróság előzetes döntéshozatal céljából az Európai Unió Bíróságához (a továbbiakban: EuB) fordult az alábbi kérdéssel:
„A 2001/29 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése szerinti nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételnek minősül‑e az a tevékenység, amelynek során valamely idegen webhelyen a szerzői jogi jogosult engedélye alapján valamennyi internethasználó számára szabadon hozzáférhetővé tett művet úgy helyezik el a saját, nyilvánosan hozzáférhető webhelyen, hogy a művet először egy szerverre másolják, majd onnan töltik fel a saját webhelyre?”
Az EuB értékelésben általánosságban kifejti, hogy a fényképek szerzői jogi védelem tárgyát képezhetik, amennyiben az a szerző szellemi alkotása és ezen keresztül megnyilvánul a személyisége. Ezt nem befolyásolja, hogy korábban egy internetes oldalon a szerzői jogi jogosult engedélyével közzétették, ugyanis továbbra is fennáll az a joga, hogy a nyilvánossághoz közvetítés bármely módját a szerző megtiltsa, illetve engedélyezze. Ez alól kizárólag az irányelv 5. Cikkében kimerítő jelleggel felsorolt kivételek, melyek nem valósítják meg a szerzői jogok megsértését.
Bár maga az irányelv nem határozza meg a “nyilvánossághoz közvetítés” fogalmát, arra útmutatásul csak az irányelv preambulumbekezdése nyújt segítséget, melyben kifejtésre kerül, hogy a cél egy olyan magas szintű védelem létrehozása, amely a szerzők számára megfelelő díjazást biztosít műveik felhasználása után, többek között a nyilvánossághoz közvetítés esetén. Ezzel összhangban pedig a „nyilvánossághoz közvetítés” fogalmát tágan kell értelmezni, így bele értendő mű „közvetítésének cselekménye” és a mű „nyilvánossághoz” közvetítése is.
A „közvetítés cselekménye” magába foglalja, hogy a művet úgy teszik a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság hozzá tud férni, függetlenül attól, hogy ténylegesen élnek‑e e ezzel a lehetőséggel, vagy sem. Ebből következik, hogy az internetes oldal általi hozzáférhetővé tétel, közvetítési cselekménynek minősül, hiszen bárki szabadon hozzáférhetett és letölthette a képeket.
A „nyilvánossághoz” közvetítés ellenben az EuB ítélkezési gyakorlata szerint meghatározatlan számú lehetséges címzettet jelent, és egyébiránt viszonylag jelentős számú egyént foglal magában. Így az első közzététel internetes oldal lehetséges felhasználóinak összességét célozza, amelyen ez az elérhetővé tétel megtörtént, vagyis meghatározatlan, de viszonylag jelentős számú címzettet. Emellett ahhoz, hogy valami „nyilvánossághoz közvetítésnek” minősülhessen, szükséges, hogy a védelem alatt álló mű közvetítése az addig alkalmazottaktól eltérő, speciális technikai módon történjen, vagy pedig, ennek hiányában, hogy „új közönség”, azaz olyan közönség részére történjen, amelyet a szerzői jog jogosultja nem vett figyelembe, amikor az eredeti nyilvánossághoz közvetítést engedélyezte
Jelen esetben egyértelmű, hogy az internetes oldalon történő eredeti közvetítését, és az iskola internetes oldalán történő későbbi közvetítését azonos technikai módon végezték, így a jogsértés megállapításánál már csak az a kérdéses, hogy új közönség fele irányult e a közvetítés.
Észak‑Rajna‑Vesztfália szövetségi tartomány és az olasz kormány álláspontja szerint, ha egyszer egy internetesen oldalon közzétették a művet, akkor azt nem befolyásolja, hogy ismételten közzétették másik internetes oldalon, így „új közönség” felé közvetítésről sem lehet beszélni. Továbbá a Charta 14. cikkében foglalt oktatáshoz való jog erősebb a szerzői jognál, hiszen a tanuló a fényképet szemléltetés céljából helyezte el az általa a nyelvi szakkör keretében elkészített dolgozat első oldalán, így nem lehet beszélni a szerzői jogok megsértésről.
Az első pontra a fotós, a francia kormány és a Bizottság véleménye szerint, ha nem hiperlinket alkalmaznak, hanem újból elérhető teszik másik internetes felületen, amely eltér attól az oldaltól, amelyen e művet a szerzői jog jogosultjának engedélyével korábban a nyilvánossághoz közvetítették, új közönség felé irányuló közvetítésnek minősül, hiszen itt a szerző nem tudja gyakorolni az ellenőrzési jogát.
Ezzel az érveléssel értett egyet az EuB, ugyanis kifejtette, hogy minden egyes többszörözési vagy nyilvánossághoz közvetítési cselekményhez a mű szerzőjének előzetes hozzájárulása szükséges, amely preventív jellegű jog, amely lehetővé teszi, hogy a nyilvánossághoz közvetítés megtiltása érdekében műveik lehetséges felhasználói és a felhasználók által esetlegesen tervezett nyilvánossághoz közvetítés közé álljanak. Ez a jog pedig nem érvényesülne, ha valamely internetes oldalon a szerzői jog jogosultjának engedélyével korábban már közzétett műnek egy másik internetes oldalon való online elérhetővé tétele nem képezne új közönséghez közvetítést. Ez azért is fontos, hiszen jóval nehezebbé válna, ha a mű nyilvánossághoz közvetítését utóbb meg akarná tiltani vagy a művet eltávolítani. Ugyanis, ha a szerzői jog jogosultja úgy dönt, hogy a továbbiakban nem engedélyezi művének nyilvánossághoz közvetítését azon az internetes oldalon, ahol azt eredetileg az ő engedélyével közvetítették a nyilvánossághoz, akkor a mű a többi internetes oldalon továbbra is elérhető marad ahol azt utóbb közzétették. Ez pedig ellenkezik azzal az elvvel, hogy szerzőnek véget kell tudnia vetni a mű digitális formában való felhasználásának, anélkül hogy előzetesen egyéb alakiságoknak kellene megfelelnie. Ha pedig, valamely internetes oldalon a szerzői jog jogosultjának engedélyével korábban már a nyilvánossághoz közvetített műnek egy másik internetes oldalon való online elérhetővé tétele nem képezné a műnek új közönség számára történő hozzáférhetővé tételét, egyenértékű lenne azzal, mintha a nyilvánossághoz közvetítési jog kimerülésének szabálya kerülne felállításra. Ez pedig ellentétes lenne mind az irányelv céljával, mind pedig azzal a céllal, hogy a szerző méltányos díjazást követeljen a szerző művének felhasználásáért.
Ennek fényében az EuB kimondta, hogy valamely műnek olyan internetes oldalon való online elérhetővé tételét, amely eltér attól az internetes oldaltól, amelyen a művet eredetileg a szerzői jog jogosultjának engedélyével a nyilvánossághoz közvetítették, új közönség számára történő hozzáférhetővé tételének minősül. Ezt pedig nem befolyásolja az a tény sem, hogy a szerzői jog jogosultja nem korlátozta a fénykép felhasználását, ugyanis az kitétellel ismét alakszerűséghez kötné a szerzői jogokat.
A második pontra, azaz az oktatáshoz való jog kontra szerzői jogra, az EuB leszögezte, hogy nem az érintett tanuló eljárása volt problémás, így nem is a tanuló iskolai dolgozatának oktatási vagy szemléltetési jellegén alapul a vita, hanem azon a körülményen, hogy a dolgozatot az iskola internetes oldalán elérhetővé tette. Az oktatáshoz való jog és a szellemi tulajdonjogok védelme közötti egyensúly megtalálását illetően a tagállamok kivételeket és korlátozásokat állapíthatnak meg, amennyiben kizárólag oktatási szemléltetés vagy tudományos kutatás céljából végzett felhasználásról van szó, az elérni kívánt nem kereskedelmi cél által indokolt terjedelemben. Tehát oktatási célból fel lehet használni a képeket, azonban azt nem lehet tovább közvetíteni.
Az EuB ítéletében azt is kifejti, hogy akkor nem lett volna jogsértő a dolgozat közzététele, ha a képet hiperlinként helyezik el, hiszen ebben az esetben ha a szerző eltávolítja a művet arról az internetes oldalról, amelyen azt eredetileg a nyilvánossághoz közvetítették, az a többi odavezető hiperlinket is hatástalanítja. Így viszont hiába kérné az eredeti, engedélyezett helyen való törlést, a többi nem hiperlinkkel közvetített helyen meg marad a kép, amire nincsen ráhatása a szerzőnek, így a szerzői joga sérül.
Forrás: curia.europa.eu