Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap finanszírozási kérdései
Az alábbi cikk egy konkrét mezőgazdasági támogatási kérelem ügyében született uniós bírósági ítéletet mutat be.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A német alkotmánybíróság szerint a berlini kormánynak nem volt hatásköre a bérleti díj plafon bevezetésére, ezért a jogszabály alkotmányellenes.
A német alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy a berlini kormányzat által bevezetett bérletidíj plafon jogellenes. Ezzel a taláros testület kivette az utolsó eszközt is a megfizethető lakhatásért kampányolók kezéből.
A karlsruhei alkotmánybíróság csütörtökön hatályon kívül helyezte a törvényt, arra hivatkozva, hogy a berlini kormányzatnak nincs jogalkotási hatásköre az adott tárgykörben, amely az elmúlt évek egyik legvitatottabb jogszabályához vezetett. A bérleti díj felső határát megállapító jogszabály tavaly februárban lépett hatályba, Berlin 1,5 millió (90%) lakásának bérleti díját öt évre befagyasztották. Az új bérleti díjak nem léphették túl ezt a szintet, és 2020 novemberétől csökkenteni kellett a meglévő bérleti díjakat, amelyek meghaladták az előírt szintet.
A jogszabályt üdvözölték azok, akik a meglévő társadalmi csoportok megtartására törekedtek a városokban, különösen Berlinben, ahol a megfizethető lakhatás volt az egyik legfontosabb vonzerő, de ahol a bérleti díjak évek óta szárnyalnak, amelyet nagyrészt a fedezeti alapok és magánszemélyek által támasztott kereslet generál.
A részvénytársaságok több évtized alatt felvásárolták a városi lakások nagy részét. Egy becslés szerint a bérleti díjak majdnem harmadával emelkedtek 2013 és 2019 között. A bérbeadók és az ingatlanbefektetési lobbisták tiltakoztak, amiért az állam beavatkozott a piaci viszonyokba.
A bérbeadók fordultak bírósághoz, akiket a konzervatív Kereszténydemokrata Unió (CDU) / Keresztényszociális Unió (CSU) szövetség és az piacpárti Szabad Demokrata Párt (FDP) politikusai támogattak, és alkotmányellenességre hivatkoztak azon az alapon, hogy Berlinnek nincs joga beavatkozni a lakáspiaci viszonyokba, mert ez a szövetségi kormány jogalkotási hatásköre.
A karlsruhei alkotmánybíróság azt mondta ki, hogy mivel a szövetségi kormány már alkotott egy jogszabályt 120 évvel ezelőtt a bérleti jogokra vonatkozóan, így a berlini kormány nem alkothat saját jogszabályt, mert az ellentétes lenne a szövetségi joggal.
A törvény bírálói azzal érveltek, hogy a bérleti díj felső határa torzítja a piacot, és végső soron káros hatással van a bérlőkre, mivel eltántorítja az építőipari vállalatokat attól, hogy Berlinben új lakásokat építsenek, ami tovább pörgeti a meglévő lakások iránti keresletet. A bérbeadók a bérleti szerződésekbe egyre gyakrabban foglalják bele a Schattenmietét, vagyis egy titkos bérleti záradékot, amelyben tájékoztatják a bérlőket arról, hogy a különbözetet ki kell fizetniük, ha a bíróság megsemmisíti a bérleti díj plafont. A bérlők jogait védő szervezetek jogellenesnek nevezték a záradékokat, de a bérbeadók szerint joguk van a magasabb bérleti díjakra a bérleti díj plafon bevezetésére visszamenőleges hatállyal.
Az ingatlanjoggal foglalkozók tömeges perekre számítanak az alkotmánybíróság döntése után.
Sebastian Scheel, Berlin városfejlesztésért felelős vezetője csalódottságának adott hangot a döntés miatt. Szerinte a szövetségi kormány feladata, hogy vagy hatékony jogszabályt alkosson a bérleti díjak kontrollálására, annak biztosítása érdekében, hogy a városok megfizethető lakást biztosítsanak, vagy a szövetségi kormánynak át kell ruháznia ezt a hatáskört a tartományokra.
Az alábbi cikk egy konkrét mezőgazdasági támogatási kérelem ügyében született uniós bírósági ítéletet mutat be.
Az EU az eladók termelői láncért viselt felelősségének szigorításáról döntött. Németországban már évek óta az értékesítők felelnek a termelőik emberi jog sértéseiért és környezetszennyezéseiért.
A szerző alábbi írásában az Európai Unió Bíróságának az FGTI vs Victoria Seguros SA-ügyben hozott ítéletét ismerteti, melyben az alkalmazandó jog kérdését vette górcső alá
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!