Kiterjesztik a külföldi ügynökök szabályozását Oroszországban


Oroszország kiterjeszti a külföldi ügynökökre vonatkozó szabályozást a biztonsági szolgálatokat és a katonai szervezeteket érintő eseményekről beszámoló személyekre is.


Mostantól külföldi ügynöknek minősülnek Oroszországban, azok az orosz állampolgárok, akik tanulmányozzák és beszámolnak az ország katonaságát, űrügynökségét és biztonsági szolgálatait, vagy az ott dolgozó több millió embert érintő problémákról, mivel Oroszország kiterjeszti saját állampolgáraira is az ellentmondásos szabályozást.

Oroszország fő biztonsági szolgálata átfogó, 60 tételes listát tett közzé arról, hogy mely magatartások alapján lehet valakit külföldi ügynöknek minősíteni.

Ilyen például a közösségi médiában a hivatalos személyek által elkövetett fizikai bántalmazásról vagy hivatali korrupcióról szóló jelentéseket megosztása. Az ilyen tartalmat megosztók felkerülnek az egyre gyorsabban növekvő „külföldi ügynökök” nyilvántartásába, akiknek kiterjedt pénzügyi jelentéseket kell készíteniük a bevételeikről és más korlátozásokkal is szembesülnek.

Az FSZB orosz hírszerző és bűnüldöző ügynökség által közzétett lista magában foglalja a katonai beszerzésekre vonatkozó információk gyűjtését, a Roscosmos orosz űrügynökség pénzügyi gondjairól való beszámolót, a katonák moráljára és korábbi katonai múltjára vonatkozó információk feltárását, valamint a visszaélések a katonai, biztonsági és hírszerző szolgálatokban.

A listát egyértelműen azért készítik, hogy elfedjék azokat a botrányokat, amelyek az elmúlt években az ország hatalmas katonai-ipari komplexuma körül kirobbantak, és amelyekhez hozzájárult a kamerával rendelkező okostelefonok elterjedése és az illegális feketepiacokon elérhető hatalmas személyes adatokat tartalmazó adatbázis.

Ezek a felfedések tették lehetővé a Salisbury-mérgezés elkövetőjének az orosz katonai hírszerzés tagjaként való azonosítását, az Ukrajnába szállított orosz légvédelmi fegyverek dokumentálásán át, az MH17 számú repülőjárat lelövéséig, valamint az élelmiszerek beszerzésével kapcsolatos korrupciós botrányokig és a kísérleti tengeralattjáró elsüllyedését követő jelentésekig, illetve a Roscosmos hatalmas korrupciójáról is beszámoltak.

Oroszország azt állította, hogy a „külföldi ügynökökre” vonatkozó korlátozások egyszerűen tükrözik a más országokban, főként az Egyesült Államokban érvényes korlátozásokat. A törvény azonban egyértelműen olyan eszköznek bizonyult, amelyet az ellenzéki médiával és más helyi kritikusokkal szemben kell használni, akiknek egyáltalán nincs vagy csak érintőleges kapcsolatuk külföldi kormányokkal.

Az új FSZB -lista megdöbbentő üzenet az orosz újságíróknak és médiaszemélyiségeknek, akik a katonaságra összpontosítanak, és rendszeresen jelentést tesznek közzé a tervezésről, a beszerzésekről, a fegyverfejlesztésről és az orosz védelmi politika egyéb vonatkozásairól. Hasonló megbélyegzéssel fenyegetnék az egyszerű orosz állampolgárokat is, akik személyes beszámolókat vagy fényképeket tesznek közzé, amelyek hatalmas csapatmozgásokat mutatnak be, ahogy ez történt az orosz tavaszi katonai beavatkozás előtt az ukrán határon.

Az információk egyike sem tartalmaz kormányzati titkot, de a külföldi kormány vagy szervezet általi, esetleg az interneten való közzététel útján történő megszerzés miatt „külföldi ügynök” szabályozás alapján jár majd el az FSZB. Eddig csak a listára való felkerülésről adtak hírt, de még nincs bevett módszer egy adott személy listáról való eltávolítására.

(theguardian.com)




Kapcsolódó cikkek

2022. május 11.

Az európai öröklési bizonyítvány joghatásai, a hiteles másolat érvényessége

A szerző az alábbi cikkében az Európai Unió Bíróságának az U. E, H. C., mint két magánszemély és a Vorarlberger Landes‑ und Hypothekenbank ügyben[1] hozott ítéletét ismerteti, ami az európai öröklési bizonyítvány joghatásainak és a dokumentum hiteles másolata érvényességének kérdésében született.

2022. május 4.

Magyarországon a harmadik legrosszabb a sajtószabadság helyzete az uniós tagállamok közül

A média ellenőrzés alatt tartása, erősödő ellenségesség az újságírók irányában, Görögország mélyrepülése – ezek a legaggasztóbb jelenségek Európában a Riporterek Határok Nélkül (RSF) kedden közzétett, a sajtószabadságról szóló, legfrissebb jelentése szerint. A világ 180 országát a sajtószabadság szempontjából rangsoroló index középmezőnyében van Magyarország, a 85. helyen, ez az uniós tagállamok közül a harmadik legrosszabb helyezés.