Mesterséges intelligencia a jogszolgáltatásban
Németországban aggodalmat és ellenállást is kelt a mesterséges intelligencia egyre bővülő igazságügyi alkalmazása.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az orosz parlament kedden elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely felhatalmazza az ügyészeket, hogy bezárják a külföldi médiumokat Moszkvában, ha egy nyugati ország „barátságtalan” lépéseket tett az orosz médiával szemben, miután néhány orosz állami hírügynökség kénytelen volt bezárni a nyugati államokban.
A Duma által első olvasatban elfogadott törvényjavaslat megtiltja az ügyészség által bezárt médiából származó cikkek vagy egyéb anyagok terjesztését is. A javaslatnak még két olvasaton kell átmennie, a parlament felsőházának is felül kell vizsgálnia, és Vlagyimir Putyin elnöknek alá kell írnia, hogy végül törvényi erőre emelkedjen.
A törvényjavaslat szerint az érintett médiumok újságíróinak külügyi akkreditációját is megvonják – vagyis nem dolgozhatnak Oroszországban. Az új törvényjavaslat tovább növeli a külföldi média előtt álló kihívásokat, miután Oroszország márciusban elfogadta azt a törvényt, amely bünteti a hadseregével kapcsolatos „álhírek” terjesztését.
„A jelenlegi geopolitikai helyzetben a tömegtájékoztatás a társadalom információs állapotának befolyásolásának eszközévé vált” – áll a törvényhozók a törvényjavaslat hivatalos indoklásában.
A Reuters által megismert feljegyzésben az is szerepel: „A törvényjavaslat értelmében az újságíró és a külföldi tudósító elveszítheti akkreditációját, ha a barátságtalan fellépés bármely külföldi országban az orosz médiumok korlátozásával függ össze. egy külföldi ország.”
A törvényjavaslatot befolyásos törvényhozók terjesztették elő, köztük Andrej Lugovoj, akit a brit ügyészség távollétében Alekszandr Litvinyenko 2006-os megmérgezésével vádolt meg. Lugovoy, a KGB egykori testőre többször is tagadta a vádakat.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter többször szidta a Nyugatot amiatt, hogy műsorszórási engedélyük megvonásával és a csatornák szankcionálásával akadályozzák meg a Kreml-barát médiumok, például a Szputnyik hírügynökség és az RT televízió működését, a lépések szerinte a sajtószabadság semmibevételét mutatják.
Márciusban Vlagyimir Putyin elnök aláírt egy törvényt, amely akár 15 év börtönbüntetés kiszabását is lehetővé teszi a katonaságról szóló szándékos „álhírek” terjesztéséért, ami arra késztet néhány nyugati médiumot, hogy kivonja újságíróit Oroszországból. Más nyugati szervezetek, köztük a Reuters is az országban maradtak, és továbbra is tudósítanak.
Az orosz tisztviselők nem használják az „invázió” szót, és azt mondják, hogy a nyugati média túlságosan részlegesen meséli el Oroszország által Ukrajnában végrehajtott „különleges műveletet”, amely figyelmen kívül hagyja Oroszország aggodalmát a NATO bővítésével és az orosz ajkúak állítólagos üldözésével kapcsolatban.
Németországban aggodalmat és ellenállást is kelt a mesterséges intelligencia egyre bővülő igazságügyi alkalmazása.
A képviselők a március 13-i zárószavazáson zöld utat adtak az újságírókat és a média függetlenségét a politikai és gazdasági nyomásgyakorlástól védő új szabályoknak – olvasható az Európai Parlament sajtóközleményében.
Egy német, a Covid-járvány idejére bevezetett videóoktatással kapcsolatos adatvédelmi jogvita lehetőséget adott az EU Bíróságának arra, hogy első ízben döntsön a GDPR 88. cikkéről.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!