Magzatvízzel a gyereket

Szerző: Szőnyi Szilárd
Dátum: 2016. január 19.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Illegális szervkereskedelem vádjával illetik életvédők az Egyesült Államok legnagyobb abortuszklinikáját. A Planned Parenthood nevű hálózat szerint csupán arról van szó, hogy költségtérítést fogadnak el a művi vetélés során megmaradt testrészekért. Akár így, akár úgy, az Amerikát megosztó eljárás súlyos bioetikai kérdéseket vet fel.


Az egyik legförtelmesebb tevékenységről: a magzati szervekkel történő illegális kereskedelemről hullott le most a lepel – állítják életvédők, miután néhány hete több rejtett kamerás felvételt tettek közzé az interneten. A nézettségi csúcsokat ostromló első videón az Egyesült Államok legnagyobb abortuszklinika-hálózata, a Planned Parenthood (PP – magyarul: tervezett szülőség) egyik vezetője egy étteremben kedélyes salátacsipegetés és két korty vörösbor közepette arról cseverészik, hány dollárért tudna biztosítani magzati szerveket orvosi célokra. A felvételt életvédő szervezetek megbízásából színészek készítették, akik magukat tudományos intézetek képviselőinek kiadva igyekeztek kiugrasztani a nyulat a bokorból.

Szabályos licit

Arról, hogy ezt mekkora sikerrel tették, megoszlanak a vélemények. Abortuszellenes mozgalmak és republikánus politikusok szerint bebizonyosodott, hogy a Planned Parenthood megsértette az amerikai törvényeket, melyek tíz évig terjedő szabadságvesztéssel és/vagy 500 ezer dolláros pénzbírsággal díjazzák a magzati szervek kereskedelmét. A klinikahálózat, illetve a védelmezői – elsősorban demokrata politikusok, élükön Hillary Clinton elnökjelölt-jelölttel, az abortusz és a PP támogatójával – viszont állítják, csak annyit tesznek, amennyit a jogszabályok is megengednek: költségtérítést fogadnak el a művi vetélés során megmaradt magzati szervek orvosi, tudományos célú fejalánlásának fejében.

Bár a kilátásba helyezett kongresszusi vizsgálat végeredménye előtt nehéz perdöntő ítéletet alkotni, tény: az időközben közzétett további négy felvétel egyre rosszabb színben tünteti fel a klinikahálózatot. Az első videó után a Planned Parenthood vezetése még minden további nélkül magyarázhatta a maga változatát, mondván, az életvédő szervezet tendenciózusan megvágott felvételeket hozott nyilvánosságra, és csak annyit kellett – igaz, sűrű bocsánatkérések közepette – elismerniük, hogy munkatársuk nem méltó hangnemben tárgyalt erről a súlyos kérdésről. A későbbi felvételeken azonban újabb zavarba ejtő állítások hangzanak el, melyeken az abortuszt és a PP-t támogatók közül is többen felhúzták a szemöldöküket.

Noha például a videókon az ügylet anyagi vonzatát rendre a „vásárlók” hozták elő, megütközést keltett, hogy a klinikahálózat egyik munkatársa szabályos licitbe bonyolódik, amikor arról tárgyal, mennyit is kellene fizetni egy-egy szervért. Ez még akkor is kifogásolható – mondják a PP-t amúgy támogató értékelők is –, ha a kezdeti 75 dollárról a színészek srófolják felfelé az árat, mondván, nem akarnak túl keveset fizetni a klinika szolgálataiért. Hiszen, ha ennyire hasraütés alapján dől el a költségtérítés mértéke, akkor az táptalaja lehet a nyerészkedésnek – hangzik sokak véleménye.

A gyilkosság vádja

A videók jóvoltából még ennél is súlyosabb, és az abortusz szabadságát támogatók közül is sokakat megbotránkoztató gyakorlatra derült fény. „Gyakorlottak vagyunk abban, hogy szívet, tüdőt, májat emeljünk ki, mert tudjuk, mit kell tenni ezért, hogy ne nyomjuk össze őket” – magyarázza a PP egyik vezetője, és kollégái is hasonlóképpen nyilatkoznak. Vagyis a klinikán adott esetben nem az abortuszra vállalkozó nő testi épségét tekintik elsőrendűnek, hanem ezt alárendelik a magzati testrészek épen történő megszerzésének, növelve ezzel a műtéti kockázatokat. Amint a Planned Parenthood másik munkatársa ecsetelte, ilyen esetben nem a szokásos kiszívás technikáját alkalmazzák, melynek következtében roncsolódnak a magzati szervek, hanem az aznapi „rendelés” ismeretében megkéri orvosukat, hogy másik módszert alkalmazzon.

Márpedig ez két problémát is felvet. Egyrészt, miként a PP munkatársa is elismerte, ezzel megsértik – igaz, szerinte nem annyira főbenjáró módon – az orvosi protokollt. Holott az Amerikai Orvosi Szövetség nemhiába fektette le etikai irányelveiben, hogy a klinikák csak az után hozhatják szóba a magzati szervek felajánlását, hogy a nők már döntést hoztak a küretről. Emellett a pácienseknek tilos egy meghatározott kutatónak vagy célra adományozni az abortuszmaradványokat – hogy ezzel is csökkentsék a kísértést a haszonelvű „családtervezésre”.

A Planned Parenthood a fenti gyakorlattal emellett könnyen a szervkereskedelemnél is súlyosabb váddal: a gyilkosságéval találhatja szembe magát. Az alternatív technika ugyanis adott esetben azt jelenti, hogy nem a méhben roncsolják össze a magzat szerveit, hanem épen világra segítik, és menet közben, mielőtt a fejének egésze – farfekvés esetén testének nagyobbik hányada – kibújna, méreginjekcióval oltják ki az életét. Ez viszont a „részleges szülési abortusz” technikája, melyet 2003 óta – megszegőinek kétéves börtönbüntetést kilátásba helyezve – törvény tilt az Egyesült Államokban. Azelőtt ugyanis széles körben alkalmazták ezt az eljárást, melynek támogatói szerint az élet a születéssel kezdődik, és a magzat addig nem tekintendő embernek, ameddig „teljes terjedelmében” világra nem jön.

Ránctalanító magzatok

Miközben most Amerika azon tanakodik: a Planned Parenthood mennyiben sértette meg a törvényeket, életvédő szervezetek arra figyelmeztetnek, hogy már az abortumok tudományos célú felhasználása is erősen kifogásolható. Ez napjaink egyik legnagyobb bioetikai vitája, melyben a támogatók azzal érvelnek: gondoljunk bármit az abortuszról, a magzati szervek segíthetnek megmenteni mások életét vagy egészségét. Amint előszeretettel emlékeztetnek, az 1954-es orvosi Nobel-díjat is annak a tudósnak ítélték oda, aki magzati szövetekből fejlesztette ki a gyermekbénulás elleni védőoltást. Az ellenzők ezt farizeus álláspontnak tartják, mondván, egy mégoly hasznos tudományos eljárás sem igazolhatja egyetlen élet kioltását sem.

A dilemma olyan súlyos, hogy a bioetikai kérdésekre különösen fogékony katolikus egyház 2005-ben állásfoglalást is kiadott a témában. A dokumentum válasz volt egy amerikai katolikus közösség vezetőjének levelére, aki azt kérdezte, hogy a pápa szerint megtagadható-e a kötelező gyermekoltás, ha az oltóanyag előállítása abortumokhoz köthető. A Szentszék keményen fogalmazott: a gonosszal való együttműködésnek nevezte azt az eljárást, amelynek során vakcinákat abortált magzatokból származó sejtvonalak segítségével állítanak elő. Más egyházi vélekedések megengedőbbek, mondván: amennyiben az orvosi célra felhasznált magzatokat nem a sejtvonalak létrehozása érdekében abortálták, akkor az eljárás védhető.

Annyi bizonyos, hogy az AIDS-től az izomsorvadásig, a gerincvelő sérülésétől az időskori degerenációig számos betegség gyógyítására használják az abortumokat, de újabban a Parkinson-, illetve a Huntington-kórt is azzal próbálják orvosolni, hogy a beteg agyába magzati szöveteket ültetnek. Ezen kívül több védoltást abortált magzatok sejtjein tenyésztenek ki, köztük a bárányhimlő, a rubeóla és a hepatitis elleni vakcinát.

Miközben az abortumok gyógyítási célú hasznosítására sokak még úgy, ahogy tudnak magyarázatot találni, a kozmetikai vagy élelmiszeripar cégek érdeklődésén a szervek iránt még a magzatelhajtás-pártiak is megütközhetnek. A kérdés annyira jelentőssé vált, hogy idehaza a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa két éve vizsgálatot indított. Szabó Marcel az után döntött így, hogy kiderült: az Egyesült Államokban embriószöveteket használnak fogyasztási cikkek fejlesztéséhez, továbbá az Európai Unió 2013-tól hatályos rendelete megtiltja a kozmetikumokban az emberi sejtek és szövetek felhasználását. Az ügy előzményeihez tartozik, hogy a tengerentúlon egy biotechnológiai vállalkozás az élelmiszerekhez gyártott összetevőket egy abortált embrióból származó sejtszövet segítségével tesztelte. A Pepsi Colával kötött szerződés értelmében többek között ízfokozókat fejlesztettek ki, de a vállalat partnerei között találjuk a Nestlét és a Kraftot is.

Az ombudsman szerint okkal feltételezhető, hogy az embriószöveteket egyes üdítők, leves- és tejporok, édességek gyártásánál alkalmazzák. Sőt Szabó Marcel úgy véli, némely kozmetikai cégnél nem csupán a gyártási folyamatban jelenik meg az embrióból kitenyésztett szövet, hanem, például egyes ránctalanító krémek esetében, része a készterméknek is. Ezt a gyakorlatot az EU betiltotta ugyan, viszont a világkereskedelem révén a földrészen kívüli országokból érkezhetnek ilyen termékek.

 

Kép: Leonardo da Vinci: Magzat az anyaméhben

https://en.wikipedia.org/wiki/File:Da_Vinci_Studies_of_Embryos_Luc_Viatour.jpg

Kapcsolódó cikkek:


Hosszú vajúdás – Az EU Alapjogi Chartájának margójára
2019. szeptember 17.

Hosszú vajúdás – Az EU Alapjogi Chartájának margójára

Vajon van-e ok az ünneplésre? – teszi fel a kérdést a szerző annak apropóján, hogy 20 éve kezdődött az EU Alapjogi Chartájának története. Mint írja, a választ az fogja eldönteni, hogy a dokumentumnak közép- és hosszútávon sikerül-e az EJEE-hez és az EJEB-hoz hasonló, a kontinens országainak emberi jogi és jogállami standardjait alapvetően befolyásoló hatást kiváltania.

Kötelező akadálymentesíteni a mozit?
2019. szeptember 4.

Kötelező akadálymentesíteni a mozit?

Egy filmet, amit az egész városban csak egy moziban vetítettek, a mozirajongó kerekesszékes kérelmező nem tudott megnézni, mert a mozi nem akadálymentesített, és a mozi azt sem engedte meg, hogy a kérelmező a vendégektől segítséget kérjen. Az EJEB szerint a magánélethez és a hátrányos megkülönböztetés tilalmához fűződő jog sem sérült az ügyben, mert a kérelmező más mozikban és egyébként más módokon kellően gazdag társasági életet élhet, így az emberi kapcsolatai nem szűkülnek be olyan mértékben, ami az Egyezménybe ütközne. Az ügyben az érdeksérelem nem volt annyira súlyos, hogy az hátrányos megkülönböztetésnek minősüljön.