Megsértették a Kutyapárt véleménynyilvánítási jogát

Az EJEB megállapította, hogy Magyarország megsértette a Kutyapárt szabad véleménynyilvánításhoz való jogát, amikor megtiltotta számára a Szavazz érvénytelen appon keresztüli szabad véleménynyilvánítást.

Az alapügy

A Magyar Kétfarkú Kutyapárt (MKKP) azért fordult az Európai Emberi Jogi Bírósághoz (EJEB), mert a magyar bíróságok, illetve az Alkotmánybíróság döntéseikben úgy foglaltak állást, hogy a választási törvénybe ütközött a párt által fejlesztett applikáció, amely a bevándorlásról szóló népszavazáson érvénytelenül szavazók szavazólapjairól készült fényképek megosztását lehetővé tette.

A 2015-ös migrációs hullám és a kormányzat bevándorlásellenességére tekintettel az MKKP meghirdette az migrációsellenesség ellenes kampányát. Ennek keretében az MKKP óriásplakátokat tett ki, amelyek a kormány plakátjainak karikatúrái voltak.

Az EU belügyminiszterei nem sokkal ezután a bevándorlók elosztásáról szóló tervet fogadtak el. Ez alapján Magyarországnak 1.294 bevándorlót kellett volna befogadnia, hogy tehermentesítse a migrációtól túlterhelt déli tagállamokat.

A magyar kormány végig ellenezte a tervet, ezért a miniszterelnök bejelentette, hogy népszavazást tartanak a kérdésben. A kormány még aznap előterjesztette a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB) az alábbi népszavazási kérdést: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”

Az MKKP arra buzdította szimpatizánsait, hogy vegyenek részt a népszavazáson, de érvénytelenül szavazzanak. Az érvénytelen szavazás melletti fő érv az volt, hogy a népszavazással a kormány a demokratikus intézmények adta lehetőségekkel él vissza, ezért az érvénytelen szavazással egy határozott üzenetet lehet küldeni a kormánynak és kétségbe lehet vonni a népszavazás legitimitását.

A népszavazás előtt az MKKP egy olyan mobilapplikációt tett közzé, amely lehetővé tette a felhasználók számára, hogy fotót készítsenek az érvénytelen szavazatukról és azt anonim módon megosszák az appot használó többi felhasználóval. Az applikáció szóló hír több vezető hírportálon is megjelent.

Az ingyenes app csak a hátsó kamera használatát tette lehetővé, így szavazólapos szelfiket nem lehetett készíteni. A fotóhoz az anonim felhasználók saját vagy az applikáció által ajánlott kommentet is fűzhettek. Ezenkívül megoszthatták egymással, hogy melyik megyében szavaztak, részt vettek-e a szavazáson, illetve, hogy érvényesen vagy érvénytelenül szavaztak-e. Ezek az üzenetek a fotóval együtt jelentek meg a többi appfelhasználónál. Az alkalmazás infografikákat is tartalmazott, amelyen megyei bontásban volt látható a részvételi arány, valamint az érvényes és érvénytelen szavazatok száma. Az app olyan titkosítást használt, amely sem az MKKP, sem az app fejlesztője számára nem tette lehetővé a felhasználó azonosítását a mobiltelefon által rögzített adatokhoz nem fértek hozzá.

Egy magánszemély az app nyilvánosságra hozatalának napján panasszal fordult az NVB-hez az app miatt.

Az NVB szerint az appal az MKKP megsértette a választás tisztességességének elvét, aszavazás titkosságát és a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét. Az NVB egy 2014-es ajánlására hivatkozott, amelyben megállapította, hogy a szavazólap nem a szavazó tulajdona, így nem viheti ki azt a szavazóhelyiségből és fényképet sem készíthet róla.

Az NVB értékelése szerint a fotó készítése választási csaláshoz vezethet. Az NVB azt is megállapította, hogy a választás titkosságának elve nem keletkeztet kötelezettséget a szavazókra nézve, de az csak az ő együttműködésükkel tartható be, így nem élhetnek vissza helyzetükkel. Az NVB továbbá azt is megállapította, hogy az app alkalmas volt arra, hogy a közvélemény előtt hiteltelenítse a választási szervek munkáját.

Később ugyanaz a magánszemély azért fordult ismételten az NVB-hez, mert az MKKP a népszavazás napján aktiválta az appot. A bejelentő szerint az MKKP a mobilappal arra ösztönözte a választókat, hogy ne tartsák be a jóhiszemű- és a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét, illetve a választás tisztességességének és titkosságának elvét.

Az NVB ismét elmarasztalta az MKKP-t és 832.500 Ft bírságot szabott ki a pártra. Az NVB megismételve korábbi döntését az app használatát a választók jogellenes befolyásolásának és tiltott kampánytevékenységnek minősítette.

Az MKKP a Kúriához fordult, azonban a legfőbb bírói fórum fenntartotta az NVB döntését, ugyanakkor a bírság összegét 100.000 Ft-ra mérsékelte.

Az MKKP alkotmányjogi panaszt nyújtott be a Kúria döntésével szemben. Az Alkotmánybíróságnak (AB) jelen esetben arról kellett döntenie, hogy az Szavazz érvénytgelenül elnevezésű app kifejlesztése, illetve annak politikai párt általi használatának megtiltása, valamint az MKKP jogellenes tevékenységtől való eltiltása, vajon sértette-e az MKKP, mint kérelmező véleménynyilvánítás szabadságához való jogát.

Az AB egyetértett a Kúriával abban, hogy a jelen ügyben a választók szabad véleménynyilvánításhoz való jogáról kellett dönteni, ugyanakkor úgy ítélte meg, hogy az MKKP véleménynyilvánításhoz való jogát nem érintették a bírósági eljárások. Az AB úgy ítélte meg, hogy az MKKP csak megteremtette a lehetőséget a választók részére, hogy megosszák a szavazatokról készült fotókat a népszavazás elleni tiltakozásként. Ebből következően az MKKP csak felületet biztosított, ahol a választók megoszthatják egymással véleményüket, ez tehát önmagában nem jelenti azt, hogy az MKKP is gyakorolta véleménynyilvánításhoz való jogát.

Az AB arra a következtetésre jutott, hogy a Kúria döntése elleni alkotmányjogi panasz nem az MKKP, hanem a választók véleménynyilvánításhoz való jogát érintette, így az Abtv. alapján az MKKP nem volt jogosult az alkotmányjogi panasz előterjesztésére.

európai unió jogrendszere

Az EJEB döntése

Az MKKP azért fordult az EJEB-hez, mert a magyar bíróságok döntései álláspontja szerint megtiltotta és szankcionálta egy olyan app létrehozását és közzétételét, amely anonim módon teszi lehetővé, hogy a választók megosszák egymással a szavazólapjaikról készült fényképet, ezzel pedig a bíróságok megsértették az MKKP EJEE 10. cikkében garantált szabad véleménynyilvánításhoz való jogát.

Az EJEB a kérelem vizsgálata során a véleménynyilvánításhoz való jogba való beavatkozást, illetve annak jogszerűségét vizsgálta.

Beavatkozás a véleménynyilvánítás szabadságába

A felek sem vitatták és az EJEB is egyetéretett abban, hogy a magyar bíróságok beavatkoztak az MKKP szabad véleménynyilvánításhoz való jogába. Az EJEB joggyakorlata alapján a fényképek megosztása fontos kommunikációs eszköz, amely az EJEE szabad véleménynyilvánítást garantáló 10. cikkének hatálya alá tartozik, így a szavazólapokról ksézült fényképek megosztása a véleménynyilvánításhoz való jog gyakorlásának minősül.

Az EJEB elismerte, hogy nem az MKKP készítette a fényképeket, de a gyakorlat alapján a véleménynyilvánítás szabadsága az információk megosztására és fogadására is kiterjed és ezt a szükségesnél nem lehet szigorúbban korlátozni.

Az EJEB egyetértett a magyar bíróságokkal abban, hogy az app létrehozása és az előre beállított politikai üzenetek megosztásának lehetősége az MKKP politikai tevékenységébe tartozott, így az az MKKP politikai véleménynyilvánításának eszköze.

A véleménynyilvánításhoz való jogba való beavatkozás jogszerűsége

A felek nem értettek egyet abban, hogy előrelátható és ezáltal jogszerű volt-e az MKKP véleménynyilvánításhoz való jogába való beavatkozás. Az MKKP szerint semmilyen jogszabály nem tiltotta a szavazólapok lefotózását, a kormány azonban azzal érvelt, hogy a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye és a választási eljárási törvény alapján a fotózás nem jogszerű.

Az EJEB szerint a következmények előreláthatósága, jelentős mértékben függ a szóban forgó app tartalmától, attól, hogy azt milyen célból hozták létre, valamint a címzettekről. A választási app különös jelentősége, hogy annak elkészítésekor figyelemmel kell lenni a szavazás integritására és a választók demokratikus intézményekbe vetett bizalmának megőrzésében.

A választásokat szabályozó jogi rendelkezések általi véleménynyilvánítási jogkorlátozás esetén, a jogszabályok általi előreláthatósági követelményeket erre tekintettel kell kialakítani. Ezzel összefüggésben a választók szólásszabadsághoz való jogának biztosítása elengedhetetlen. Ezért a választásokat megelőző időszakban különösen fontos volt, hogy mindenféle vélemény és információ szabadon terjedhessen. Ez különösen igaz a politikai pártok véleménynyilvánítási szabadságára. Az EJEB emlékeztetett, hogy a politikai pártok alapvető szerepet játszottak a pluralizmus és a demokrácia megfelelő működésének biztosításában. A véleménynyilvánítás szabadságának korlátozására, ezért szigorú szabályok betartásával van lehetőség. Ugyanez vonatkozik a népszavazásra is, amelynek célja a választók véleményének kikérése egy közérdekű kérdésekben.

Az EJEB szerint a véleménynyilvánítás korlátozása jogszerűségének vizsgálatakor azt is figyelembe kell venni, hogy a hatóságok és bíróságok által hivatkozott jogalap előre látható-e, illetve lehetővé teszi-e a jogszabályok önkényes alkalmazását. A jogkorlátozás szigorú felülvizsgálata nemcsak a demokratikus politikai pártoknak a hatóságok önkényes beavatkozásaitól való védelmét szolgálja, hanem a demokráciát is védelmezi, mivel a véleménynyilvánítás szabadságának nem megfelelően előrelátható szabályozások nélküli, bármilyen korlátozása sértheti a nyílt politikai vitát, a szavazás legitimitását, és alkalmas az eredmények megkérdőjelezésére és végső soron megingathatja a polgárok demokratikus intézmények integritásába és a jogállamiság iránti elkötelezettségükbe vetett bizalmát.

A jelen ügy főkérdése az volt, hogy az MKKP tudta, vagy volna (ha szükséges, megfelelő jogi tanácsadás igénybevételével) tudnia kellett volna, hogy a szavazólapokról való fényképkészítést kifejezetten tiltó, kötelező erejű jogi rendelkezés hiányában – a fényképeknek anonim módon történő feltöltése és egy mobil alkalmazásban való terjesztése sérti a meglévő választási eljárási törvényt.

Az EJEB az AB döntésére hivatkozva rámutatott, hogy a választási eljárásról szóló törvény rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó követelményei nem voltak megfelelően meghatározva, mivel a  választási eljárási törvény nem határozta meg, hogy mi minősül ezen alapelv megsértésének, és még példálózó jelleggel sem határozott meg olyan kritériumokat, amely alapján a jogsértés eldönthető. Az AB értelmezése szerint ezt az eset körülményei alapján az NVB-nek és végül a nemzeti bíróságoknak kellett dönteniük, hogy egy adott magatartás megsértette-e ezt az alapelvet.

Az EJEB úgy ítélte meg, hogy a törvényben foglalt elvek bírósági értelmezése, önmagában nem feltétlenül sérti azt a követelményt, hogy a törvényeket olyan pontosan kell megfogalmazni, hogy a jogkövetkezmények előreláthatók legyenek. Az a tény azonban, hogy a jelen esetben alkalmazott nemzeti szabályozás lehetővé tette a szavazással kapcsolatos véleménynyilvánítás eseti korlátozását, így túl széles mérlegelési jogkört ruházott a választási testületekre és a nemzeti bíróságokra, amelyek értelmezték és alkalmazták azt. Az EJEB szerint a választási eljárási törvény különböző értelmezési lehetőségei és a nemzeti hatóságok és bíróságok kizárólagos értelmezési jogosultsága fokozott kockázatot teremtett a véleménynyilvánítás szabadságára. A Kúria és az AB is részben eltérően értelmezte a Ve. rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó rendelkezéseit, így nem volt egyértelmű, hogy a véleménynyilvánításhoz való jog hogyan biztosítja rendeltetésszerű joggyakorlást.

A jelen ügy volt az első, amelyben a nemzeti hatóságok a rendeltetésszerű joggyakorlás elvét a szavazólapokról készített fényképekre és azok megosztására alkalmazták. Az EJEB szerint a törvény értelmezése önmagában ugyan előrelátható volt, de különösen fontos a törvény kiszámíthatósága, ha politikai párt véleménynyilvánításának szabadságát a választások vagy népszavazások során korlátozzák.

Az EJEB 17:1 arányban úgy vélte, hogy a lehetséges hatásokkal kapcsolatos jelentős bizonytalansággal és a nemzeti hatóságok által alkalmazott vitatott jogi rendelkezésekkel az egyezmény Magyarország megsértette az MKKP-nak az EJEE 10. cikke (2) bekezdésének rögzített véleménynyilvánításhoz való jogát.

(hudoc.echr.coe.int)

Kapcsolódó cikkek:


Kényszermunka a textiliparban
2020. augusztus 11.

Kényszermunka a textiliparban

Az Apple – valószínűleg a hivatalos üzleteiben dolgozó munkatársainak egyenruháit egy olyan cégtől importálta, amelynek kínai leányvállalatát az Egyesült Államok kényszermunka miatt szankciókkal sújtotta.

Az EUB a menetíró készülék és az adatrögzítés kérdéseiről
2020. augusztus 10.

Az EUB a menetíró készülék és az adatrögzítés kérdéseiről

A szerző az alábbiakban az Európai Unió Bíróságának a V. O. kontra Bezirkshauptmannschaft Tulln-ügyben hozott ítéletét[1] elemzi, mely az „utazó” munkavállalók menetíró készülékben rögzített adatok alapján nem igazolható körülményeit vette górcső alá.

Ártatlanul ült börtönben 27 évig
2020. augusztus 7.

Ártatlanul ült börtönben 27 évig

Felmentették az emberölés vádja alól, így 27 év után szabadult a börtönből egy kelet-kínai férfi, akit két fiatal fiú megölése miatt ítéltek el.

Börtön járt az üzleti titkok ellopásáért
2020. augusztus 6.

Börtön járt az üzleti titkok ellopásáért

A bíróság 18 hónap börtönre ítélte a Google volt munkavállalóját, mert a cég üzleti titkait átmásolta a saját számítógépére, amelyet elvitt az Uber-hez.