Menekültkérelem: az EJEB változtatott eddigi gyakorlatán?

Szerző: dr. Klemencsics Andrea
Dátum: 2018. március 2.
Rovat:

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: EJEB) elmarasztalta Görögországot három afgán menekült állampolgár ügyében az Emberi Jogok Európai Egyezmény (a továbbiakban: EJEE) 5. cikkének megsértése miatt. Az ügy lényege, hogy a három kérelmező (a továbbiakban: Kérelmezők), két gyermekkel együtt 2016. március 21-én érkezett Chios szigetére, ahol hotspotban kerültek elhelyezésre. Itt menekültkérelmet nyújtottak be, melyet a görög hatóság három napon belül elutasított és kiutasítási határozatot hozott velük szembe.


2016 áprilisban, amikor az EU – Törökországi Nyilatkozat (a továbbiakban: Nyilatkozat) hatályba lépett, a hotspotban tartózkodók száma a kapacitás kétszereséig zsúfolódott. A túlzsúfoltság szegényes életkörülményt vont maga után, melyet a Human Rigths Watch, az Európa Tanács Kínzás, Embertelen vagy Megalázó Bánásmód vagy Büntetések Megelőzésére Létrehozott Európai Bizottsága (CPT), illetve egy menekültekkel foglalkozó görög civil szervezet is megerősített. A problémák között említették az elégtelen élelmiszerellátást, a higiénia hiányát, a vízellátás akadozását, az orvosi ellátás és a jogi segítségnyújtás szűkös voltát.

[multibox]

A Kérelmezők az eljárásban több cikk sérelmére alapították a kérelmüket. Elsősorban az EJEE 5. cikkében biztosított szabadsághoz és biztonsághoz való joguk sérelmének megállapítását kérték, melyben a fogva tartás minőségét és annak hosszát kifogásolták.

Az EJEB a cikk sérelménél elsősorban a személyi szabadság megvonását vizsgálta, amelynek keretében megállapította, hogy a Kérelmezők központba való elhelyezésüket követően szabadon elhagyhatták azt, nem voltak a szabadságuktól megfosztva, csak korlátozva. Ezt megelőzően egy hónapon keresztül a hotspotban idegenrendészeti őrizetben voltak elhelyezve, amely alapján szabadságelvonás korábban valóban megtörtént. Ez a szabadságelvonás azonban az 5. cikk által biztosított kivételek között szerepelt, azaz “törvényes letartóztatás vagy őrizetbe vétel az országba való jogtalan belépés megakadályozása céljából vagy olyan személy törvényes letartóztatása vagy őrizetbe vétele, aki ellen intézkedés van folyamatban kiutasítása vagy kiadatása céljából”. Így az EJEB álláspontja szerint a Kérelmezőket jogosan tartották vissza kitoloncolás céljából, ezzel megakadályozva Görögországban jogellenesen való tartózkodásukat, így nem minősült a görög hatóság eljárása Egyezménybe ütközőnek.

Ezt követően a Kérelmezők az EJEE 5. cikk 2. bekezdés megsértésének megállapítását kérték, miszerint “minden letartóztatott személyt haladéktalanul tájékoztatni kell az általa értett nyelven letartóztatása okairól és az ellene felhozott vádról”. Állításuk szerint azonban a Nyilatkozattal kapcsolatosan nemcsak az anyanyelven történő tájékoztatás, hanem önmagában bármilyen tájékoztatás nem történt meg.

Ebben az esetben az EJEB megállapította az EJEE sérelmét, habár a Kérelmezők letartóztatása előtti nap írták alá a Nyilatkozatot. Ezt követően a Kormány tájékoztatókat osztott ki, azonban ezek sem tartalmaztak elegendő információt a letartóztatás okairól és a fellebbezés lehetőségéről. Ezekre tekintettel az EJEB megállapította az Egyezmény megsértését.

Továbbá a kérelmezők szerint a befogadó központban biztosított életkörülmények, megalapozzák az EJEE 3. cikk, azaz a kínzás tilalmának megsértését, mivel ez a szakasz magába foglalja az embertelen bánásmód tilalmát is.

A kínzás tilalmának megsértésénél az EJEB megállapította, hogy a kérelemben foglaltak a görögországi migrációs áramlások rendkívüli és éles növekedésének idején következtek be, am szervezeti, logisztikai és strukturális nehézségeket okozott. Azonban kiemelte, hogy a 3. cikk abszolút jellegére tekintettel a migránsok növekvő beáramlásával összefüggő tényezők sem mentesíthetik a tagállamokat azon kötelezettségük alól, hogy mindenkit a szabadságuk és az emberi méltóság tiszteletben tartásával összeegyeztethető feltételek mellett tartsanak fogva. Az EJEB megvizsgálta a különböző szervezetek jelentéseit is, amelyek megerősítették az orvosi ellátás, a megfelelő tájékoztatás és a jogi segítség hiányát, valamint az ivóvíz és az élelmiszerek rossz minőségét. Ezzel együtt azonban megállapította az EJEB azt is, hogy ezek nem voltak olyan súlyúak, hogy a 3. cikk szerinti kínzás tilalmát kimerítsék.

[htmlbox Jogászvilág_hírlevél]

A kérelem utolsó pontja pedig az EJEE 34. cikkére, ezzel együtt az egyéni kérelem sérelmére vonatkozott, mivel a görög hatóságok az EJEB-hez fordulásról való tudomásszerzésüket követően megfenyegették és a kérelem mielőbbi visszavonására próbálták a Kérelmezőket rábírni.

Az egyéni kérelem kapcsán pedig az EJEB megállapította, hogy bár elviekben nem számít megfelelőnek, hogy az eljárás kapcsán kihallgassák a kérelmezőt, ennek ellenére, jelen ügyben nem a megfélemlítés volt a tagállami kihallgatás célja, hanem információgyűjtés a tagállami észrevételekhez az EJEB előtti eljáráshoz. 

Az EJEB a Kérelmezőknek fejenként 620 eurót, míg az eljárási költségekre közösen 1000 eurót ítélt meg.

A döntés különösen érdekes, mivel a Nyilatkozat kiemelt szerepet játszik benne. De miről is szól a Nyilatkozat?

A Nyilatkoztat Görögországban feltorlódó migráns tömeget hivatott feloldani azáltal, hogy Törökországból a görög szigetek valamelyikére 2016. március 20. után újonnan érkező összes migránst visszaküldik Törökországba. Elméletileg ezen visszaküldések az uniós és a nemzetközi joggal összhangban történnek, így a görög szigetekre érkező migránsokat megfelelően regisztrálják és a menedékjog iránti kérelmüket a görög hatóságok a menekültügyi eljárásokról szóló irányelvvel összhangban, egyénileg feldolgozzák, tehát vizsgálat nélküli kiutasítás nem lehetséges. Így a visszaküldés azokat a migránsokat érinti, akik nem nyújtanak be menedékjog iránti kérelmet, illetve akiknek a kérelmét az említett irányelvvel összhangban megalapozatlannak vagy elfogadhatatlannak találják.

Mivel a Kérelmezők a Nyilatkozat aláírását követően érkeztek Görögországba, így már a visszaküldés tekintetében a Nyilatkozat volt rájuk az irányadó.  A kiutasítási határozatot három napon belül meghozták velük szemben, előtte és utána is mozgás szabadságuk korlátozva volt, ami az illegális migránsokkal, nem pedig a menekültekkel szembeni eljárásra mutat.

[htmlbox BDT]

A hotspotokkal szembeni korábbi vizsgálatokat erősíti az a tendencia, hogy a Nyilatkozat következtében az újonnan érkezők esetében a kiutasítási határozatok szisztematikusan kerülnek kibocsátásra, az ügyek egyedi vizsgálata nélkül, az idegenrendészeti őrizet egyidejű elrendelése mellett. Ennek következtében a Nyilatkozat ugyan javít a visszatérések eredményességén és hatékonyságán, ugyanakkor megakadályozza a menekültügyi eljáráshoz, illetve a nemzetközi védelemhez való megfelelő hozzáférést.

A korábban hozott EJEB döntésektől a jelen döntés teljesen eltérő irányt mutat, hiszen a szisztematikus kiutasítási határozat és az idegenrendészeti őrizet alkalmazása az elmúlt években maga után vonta a tagállam – legutóbbi esetben éppen Magyarország – elmarasztalását is. Bár maga a nem megfelelő tájékoztatás miatt az EJEB elmarasztalta Görögországot, ennek ellenére csekély összeget ítélt meg a Kérelmezőknek, illetve a kérelem főbb pontjait elutasította, ami szintén az EJEB menekültkérelmek elbírásával kapcsolatos irányváltásra mutat.

Felhasznált irodalom:

http://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2016/03/18/eu-turkey-statement/

EJEB: J. R. és mások kontra Görögország, kérelem száma: 22696/16 https://hudoc.echr.coe.int/eng#{“itemid”:[“001-180319“]}


Kapcsolódó cikkek:


EUB-döntés az európai öröklési jogról
2018. augusztus 16.

EUB-döntés az európai öröklési jogról

Doris Margret Lisette Mahnkopf ügye a második olyan ügy, amelyben tagállami bíróság az EUB-tól az EU öröklési jogáról szóló Róma IV. rendelet [1] értelmezését kérte, amivel egyébként az EUB Kubicka-ítéletében [2] az öröklési jog és a házassági vagyonjogi rendszer elhatárolásával kapcsolatos kérdés eldöntése kapcsán már foglalkozott.

Németország – Kevesebb menekült, növekvő politikai feszültség
2018. augusztus 1.

A menedékkérők számának jelentős csökkenése, a kérelmek számának hasonló mértékű elutasítása ellenére a német belpolitikát az elmúlt időszakban eluralta a „migrációs” kormányválság, ami a júniusi brüsszeli csúcs után komédiába fordult. A német belügyminiszter Merkellel hadakozva többször lemondott, majd visszavonulót fújt, ám végül a helyén maradt; bár a kompromisszum megszületett, a megoldás továbbra se látszik.

Közteherviselés EU-n belüli munkavállaláskor
2018. július 25.

Az alábbiakban a kiküldött munkavállalók társadalombiztosítási járulékai megfizetésének igazolását elemezzük, tekintettel az Európai Unió Bíróságának az Ömer Altun és társai ügyében mint bolgár munkavállalók Belgiumba történt kiküldetése kapcsán hozott ítéletére. Tanulság: az eset a rendeltetésszerű joggyakorlás példájául ne szolgáljon.

Új fejezet egy végtelen történetben – Körvonalazódik a Közös Agrárpolitikai 2020-as reformja
2018. július 23.

Ahogy a mezőgazdaság nem áll a közérdeklődés homlokterében, úgy az agrárjog is csak kevés jogász fantáziáját mozgatja meg. Pedig az EU 1962 óta létező Közös Agrárpolitikája az uniós költségvetés 40 százalékát, 50 milliárd eurót emészt fel. Nem csoda, hogy folyamatosan napirenden van, de nehezen megvalósítható a reformja. Nemrégiben indult meg az egyeztetés a tagállami agrárminiszterek között a 2020 utáni KAP-ról. Jelentős változások várhatók.