A Brexit egyelőre segíti az üzletet. A multinacionális irodák és az egyéni ügyvédek is növekvő forgalomról számolnak be. A közelgő kilépés új ügyfeleket hoz: Európai központjukat Nagy-Britanniában működtető cégek és a szigetországban élő európaiak is jogi tanácsra szorulnak.
Az EUB megállapította, hogy amennyiben a szolgáltató a szétszerelésre, bontásra és a hulladék elszállítására vonatkozó szerződéses kötelezettségeit teljesíti, azt a héa szempontjából részben adóköteles termékértékesítésnek, részben adóköteles szolgáltatásnyújtásnak kell tekinteni.
Tavaly, azaz 2018-ban a Földközi-tengeren 48 ezer, összességében pedig jóval kevesebb, mint 100 ezer menedékkérő érkezett Európába. A kérdés mégis a politikai, jogi agendán van. Íme, a legújabb fejlemények.
Az Európai Tanács jóváhagyta a közpénzből finanszírozott adatok szélesebb körű újrafelhasználását.
Az Európai Bizottság ma közzétette a 2018 októberében elfogadott félretájékoztatás elleni gyakorlati kódex aláíró feleinek első jelentéseit. A Bizottság üdvözli az elért eredményeket, azonban a közelgő 2019. évi uniós választások fényében további erőfeszítések megtételére szólította fel az aláírókat.
A harmadik országok állampolgárai, – akik ideiglenesen különböző tagállamokban tartózkodnak és végeznek munkát egy eu-s tagállamban székhellyel rendelkező munkáltató javára, – amennyiben jogszerűen tartózkodnak és dolgoznak a tagállamok területén, úgy az EU koordinált szociális biztonsági jogszabályainak hatálya alá tartoznak.
Új online szerzői jogi szabályok jönnek Brüsszelből. Felhasználóként mindenki érintett. A kreatívok is túl szigorúnak tartják a tervezetet.
Ki dönthet a halálról? Mi a helyzet az öngyilkosságban történő professzionális segédkezéssel? Németország ismét az eutanáziáról vitatkozik.
Az alábbiakban az Európai Unió Bíróságának ítéletét elemezzük az osztrák szabályozás uniós jogi összhangjáról (II.) az úgynevezett Danieli-ügy kapcsán. E döntés a Horvátország uniós csatlakozása utáni, a munkavállalók szabad mozgáshoz való jogának korlátozásából fakadó átmeneti szabályok értelmezését érinti.
Az EJEB nem találta megalapozottnak a magyar bírák azon kérelmét, hogy Magyarország a kötelező nyugdíjbavonulás előírásával megsértette a tisztességes eljáráshoz, a tulajdon védelméhez, illetve a magánélethez való jogukat.
