Miként vizsgálhatják a nemzeti hatóságok azon menedékkérő állításainak hitelességét, aki a menedékjog nyújtásának indokaként a szexuális irányultságával összefüggő okok miatt a származási országában való üldöztetéstől való félelemre hivatkozik? Így különösen kizárja-e az uniós jog, hogy e hatóságok pszichológusok által készített szakértői véleményeket használjanak fel?[1]
Az állandó népszavazásokról és a nyugalmas életről híres Svájcban meglepően heves vitát kavart egy márciusi referendum. A téma első halásra nem tűnik túl fontosnak, mégis nagy figyelmet keltett Európa-szerte. A svájci polgárok a közszolgálati média finanszírozásáról hoztak döntést.
Az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés szerinti tiltott állami támogatásnak minősül, ha a dohányipari és élelmiszerkereskedő cégek beruházásaikért cserébe adókedvezményben részesülnek.
A pénzügyi rendszerek pénzmosásra, valamint terrorizmus-finanszírozásra való felhasználásának megelőzése napjaink különös, folyamatosan aktuális feladata. A csak az EU-s jog értelmezésével eldönthető, írásunkban ismertetett jogvita tulajdonképpen annak megválaszolására irányult, hogy a Corporate Companies eleget tett-e az említett tárgykörben hozott uniós irányelvet átültető, a nemzeti jogban rögzített kötelezettségeknek.
Egy azeri férfi még 2014-ben fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához azt állítva, hogy Azerbajdzsán megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményében garantált szabadsághoz való jogát, mert alapos gyanú nélkül, jogellenesen tartották fogva.
A hónap elején az FBI átkutatta Trump ügyvédjének irodáját, lakását és széfjét, és üzleti dokumentumokat, e-maileket, illetve különböző iratokat foglalt le. Trump elnök kérte a szövetségi bíróságtól a lefoglalt anyagok visszaszolgáltatását, a bíróság ezt azonban megtagadta. Az elnök tiltakozott az ügyvédi titok megsértése miatt.
A légitársaságok nem tudnak automatikusan mentesülni kártalanítási kötelezettségük alól a rendeletben meghatározott felmentési okok esetén sem, minden ügyet egyedileg, a sajátos körülmények mellett szükséges megvizsgálni.
Változatlanul hagyni, eltörölni, megreformálni? Ezek a kérdések állnak a politikai és társadalmi vita középpontjában a német Büntető Törvénykönyv 219a. § kapcsán, amely a magzatelhajtás népszerűsítését rendeli büntetni. Egyidejűleg ismét felszínre került az abortusz ellenzői és támogatói közötti világnézeti, súlyos alapjogi dilemmákkal terhelt konfliktus.
Az EUB tovább pontosította az átszállásos légi út során a késéért való felelősség, illetve a nemzeti bíróságok hatáskörére vonatkozó szabályokat.
Azonnal széles körű aggodalmat keltett az érintettekben az Európai Unió Bíróságának (EUB) idén február 22-én publikált ítélete, miszerint csoportos létszámcsökkentés esetén bizonyos körülmények között mégiscsak fel lehet mondani a várandós nőknek, miközben a kismamák munkajogi védelmét a magyar munkajog is, de nemzetközi és európai uniós jogi dokumentumok is biztosítják. Vajon alapos-e ez az aggodalom?
