Kérhet e hozzáférést a vizsgázó saját dolgozatához?
Személyes adatokat tartalmaz‑e egy vizsgadolgozat, és így a vizsgázó ezen az alapon kérhet‑e hozzáférést a saját dolgozatához a vizsga szervezőjétől?
Világjogász
Tíz évig nem látta gyermekét
Az EJEB kiemelte, hogy a hatóságoknak tudomásuk volt a férfi tartózkodási helyéről, elfogatóparancsok is voltak érvényben vele szemben, mégsem hallgatták ki őt egy büntetőeljárásban sem a gyermek hollétéről.
Egyházi menedékjog – Egy elfeledett jogintézmény új életre kel
Magyarországon mindeddig kevés figyelmet kapott a menekültválság egyik németországi mellékszála: feléledt egy kihaltnak hitt jogintézmény, az egyházi menedék. A magyar jogászok legfeljebb az egyetemi jogtörténet előadásokról ismerhetik az asylumot, amely az elmúlt évekig Németországban sem volt a mindennapok része. Így meglepő, hogy a politika és a jogásztársadalom is vitatkozik a jogintézmény mibenlétéről.
Az öt éven túl húzódó eljárás sérti a tisztességes tárgyaláshoz való jogot
Amennyiben a kérelmező Egyezményben foglalt jogának megsértését állapítja meg, az az elmarasztalt államra jogi kötőerővel bír. Az állam az ítélet meghozatalától köteles tartózkodni a jogsértéstől és az EJEB által megállapított igazságos elégtételt köteles fizetni a kérelmező részére.
Megsértették a Kétfarkúak véleménynyilvánítási szabadságát
Az EJEB megállapította a Magyar Kétfarkú Kutyapárt véleménynyilvánításhoz való jogának megsértését, mivel a mobilalkalmazásukat úgy tiltották be, hogy a korlátozás nem felelt meg az Emberi Jogok Európai Egyezményének.
EUB – Pihenőidő, avagy a Vaditrans-ügy
Vajon kizárja‑e az uniós szabályozás, hogy a járművezetők a rendszeres heti pihenőidőket a járműben töltsék? A belga államtanács által az Európai Bíróság (EUB) elé terjesztett Vaditrans BVBA kontra Belgische Staat-ügyben a vita tárgyát egy 2014-es királyi rendelet képezte, amely pénzbüntetést ír elő ama tehergépkocsi‑vezetőknek, akik a kötelező heti pihenőidőt a járművükben, és nem más környezetben töltik el.
Az EUB a tisztességtelen kereskedésről
Az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatainak fogalmát a 2005/29/EK irányelv határozza meg. Ez azonos szintű védelmet biztosít minden fogyasztó számára, függetlenül attól, hogy az adásvétel az Európai Unió mely pontján történt. E fogalom minden olyan tevékenységre vagy mulasztásra vonatkozik, amely közvetlen kapcsolatban áll valamely terméknek a kereskedő által a fogyasztó részére történő eladásösztönzésével, értékesítésével vagy szolgáltatásával. Így védi a fogyasztók gazdasági érdekeit a kereskedelmi ügylet lebonyolítását megelőzően, azt követően, majd a lebonyolítás során is.
Bíróság-e a békéltető testület?
Egy svájci nő kezdeményezte az EUB előzetes döntéshozatalra irányuló eljárását azzal kapcsolatban, hogy a második Luganói Egyezmény (továbbiakban: Egyezmény) szerint a svájci békéltető testület, amelyhez a kérelmet benyújtották minősülhet-e az Egyezmény szerinti bíróságnak. A kérdésnek azért volt jelentősége, mert az Egyezmény szerint a kérelemnek a „bírósághoz” való megérkezésével beáll a perfüggőség.
Az Európai Unió Bíróságának döntése az öröklési és a vagyonjog elhatárolásáról
Az Európai Unió Bírósága elé terjesztett lengyel kérdés lényegében az öröklési jog és a vagyonjog területének elhatárolására irányult. Az ügyben az EUB-nak azt kellett meghatároznia, hogy az érintett vagyontárgy fekvése szerinti jog alkalmazását kizáró rendelkezések alapján megtagadható‑e a dologi hagyományok olyan dologi jogi joghatásának elismerése, amely által az öröklés megnyílásakor a hagyomány tárgyán fennálló tulajdonjog közvetlenül a hagyományosra száll át, amennyiben a hagyomány olyan tagállam területén fekvő ingatlanra vonatkozik, amely a dologi hagyomány ilyen típusát nem, kizárólag csak a kötelmi hagyományt ismeri.
Az EU és Lengyelország vitáinak igazi kérdése: miként biztosítható az uniós jog érvényesülése a tagállamokban?
Lengyelország és az EU között hosszabb ideje feszült a viszony. A figyelem középpontjában a lengyel igazságügyi reform és ezzel összefüggésben, az Európai Unióról Szóló Szerződés (EUSz) 7. cikke alapján megindított eljárás áll. Példa nélküli eset az európai integráció történetében. Egyedülálló egy másik, kevesebb figyelmet kapott lengyel vonatkozású kötelezettségszegési eljárás, a bialowiezai erdő ügye is. Mindkét eljárás alapvető jelentőségű az európai integráció szempontjából, ezért érdemes őket közelebbről megvizsgálni.