Bejelentkezés Hírlevél

Világjogász

2018. január 10.

Az EU és Lengyelország vitáinak igazi kérdése: miként biztosítható az uniós jog érvényesülése a tagállamokban?

Lengyelország és az EU között hosszabb ideje feszült a viszony. A figyelem középpontjában a lengyel igazságügyi reform és ezzel összefüggésben, az Európai Unióról Szóló Szerződés (EUSz) 7. cikke alapján megindított eljárás áll. Példa nélküli eset az európai integráció történetében. Egyedülálló egy másik, kevesebb figyelmet kapott lengyel vonatkozású kötelezettségszegési eljárás, a bialowiezai erdő ügye is. Mindkét eljárás alapvető jelentőségű az európai integráció szempontjából, ezért érdemes őket közelebbről megvizsgálni. 

2018. január 9.

Az orosz doppingbotrány jogász szemmel, avagy jogászok szerepe a sportban

A több jogágat is érintő sportjog és azon belül is a doppingszabályok különös helyet foglalnak el a nemzetközi jogrendszerben.  Különálló szervezetek szövevényes hálózata és alapszabályai, valamint nemzetközi egyezmények és szerződések képezik alapját egy-egy versenyen résztvevő sportolóra vonatkozó kötelezettségek és jogok összességének. Vitathatatlan, hogy manapság egyre nagyobb szerep jut a jogászoknak a sport minden területén, a szerződésektől kezdve, a választott bíróságon való sportolói képviseletig.

2017. december 11.

Közelebb került Brüsszel?! – Közvetlen demokrácia az Európai Unióban

Az EU demokratikus legitimációja a közösség hatásköreinek bővítésével egyre fontosabbá váló téma. Ezzel párhuzamos Európa-szerte mind többen propagálják a közvetlen demokrácia intézményeinek erősítését. A két téma az EU lisszaboni reformszerződésében találását egymásra. A jogalkotó az európai polgári beleszólási lehetőségeinek bővítésével, konkrétan az európai polgári kezdeményezés (EPK) életre hívásával kívánta az integráció demokratikus legitimációját erősíteni. Egyúttal megkísérelte a brüsszeli döntésekét közelebb vinni az európai polgárokhoz. A 2012 óta létező jogintézmény – ugyan más-más okokból, de – idehaza és Nyugat-Európában is a figyelem középpontjába került.

2017. november 15.

Az európai elfogatóparancs kérdőjelei

Az európai jog sokat vitatott alapelve, a határozatok kölcsönös elismerése először a 2002-ben elfogadott európai elfogatóparancsról szóló kerethatározatban került alkalmazásra. A főszabály szerint automatikus kiadatást lehetővé tevő európai jogszabály elfogadása után – alapjogi relevanciája miatt – erősen vitatott volt. Néhány napja pedig a katalán tartományi elnök kapcsán ismét reflektorfénybe került: Carles Puigdemont és kormányának négy, Brüsszelben tartózkodó tagja ellen az illetékes spanyol bíróság november 3-án európai elfogatóparancsot adott ki; lázadás, ellenszegülés hatósági rendelkezésnek és közpénzzel visszaélés a vád.

2017. november 15.

Haribo botrány és a thai tonhal közötti összefüggések

A Haribo ügy közel sem egyedi, időről időre jelenek meg tényfeltáró cikkek a legtöbb szektorban a munkavállalók kényszermunkába, rabszolgaságba taszításáról. Az adatok az ENSZ , Európai Unió és más nemzetközi szervezetek előtt is ismert, azonban az államok egységes fellépésének hiányában tehetetlenek.

2017. november 13.

EUB – Az internet, a cégperek és a bírósági joghatóság

Egy érdekes joghatósági kérdés eldöntését indítványozta az észt legfelsőbb bíróság az Európai Unió Bíróságánál. Az alaptörténet: egy Svédországban működő észt társaság Észtországban beperelte az egyik svéd munkáltatói szövetséget, mert az szerinte alaptalanul tette fel weboldalának feketelistájára az észt céget annak vélelmezett, megkérdőjelezhető üzleti gyakorlata miatt. De vajon mely állam bírósága hivatott dönteni?

2017. november 6.

A katalán függetlenségi törekvés margójára

A katalán függetlenségi törekvések az Európai Unió egységét veszélyezteti, így a Európai Bizottság és Tanács a spanyol kormányt sürgeti a helyzet mielőbbi békés úton való rendezésére.

2017. november 1.

Rendőri bántalmazás Gyöngyösön

Az EJEB ítélete szerint, a gyöngyösi rendőrőrsön kényszervallatással vettek rá egy roma származású férfit különböző bűncselekmények elkövetésének beismerésére. Az EJEB szerint a rendőrség eljárásával Magyarország megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének a kínzás és embertelen bánásmódra vonatkozó rendelkezését.