Authors and creators live by their works. As long as they are alive, they take measures to ensure that their message to their audience is interpreted according to their original intentions. If not, they are pleased to see in how many different ways their faithful audience receives them and their thoughts.
Miközben a spanyol igazságszolgáltatás is törekszik bizonyos eljárásgyorsító megoldásokra, aközben folyamatosan számos kritika érte az elmúlt években. Az Emberi Jogok Európai Bírósága több ítéletében is elmarasztalta Spanyolországot az emberi jogok megsértése miatt, de a büntetőeljárás 2015-ös reformja ellenére az új Be.-t is számos kritika érte és éri, mivel a korábbi hibákat nem orvosolta, s az aggályok továbbra is megmaradtak.
Az olasz büntetőeljárás az általános eljárás (procedimento ordinario) keretében előzetes eljárásból (l’udienza preliminare) és bírósági szakaszból áll. Utóbbihoz tartozik a főtárgyalás (dibattimento). Az eljárás akkor kezdődik, amikor a rendőrség vagy az ügyész olyan tényről értesül, amely adott esetben szabálysértésnek vagy bűncselekménynek tekinthető.
Az EJEB megállapította, hogy az újságírók parlamenti karzatról való eltávolítása sérti a véleménynyilvánítás szabadságát, mivel az újságírók élete vagy testi épsége nem volt veszélyben és a biztonsági személyzet intézkedését bizonyítékokkal nem támasztották alá.
Egyes elemeiben érdekes sajátosságok jellemzik a dán büntetőeljárást: például az ügyész nem nyomoz, és nem is ő a nyomozás ura, mint mondjuk Magyarországon. A dán ügyész „csupán” a vád képviselője, az ügyészi szakasz pedig hídszerepet tölt be a büntetőeljárásban, amely a nyomozás és a bírósági eljárás, ezen belül is a tárgyalás áthidalására hivatott. Egy másik érdekesség alapján napjainkban a dán büntetőeljárási törvényre szoktak hivatkozni azok a tagállamok, amelyek korlátozni akarják a védő jogait a büntetőeljárás első szakaszában. A dán Be. ugyanis tiltja, hogy a terhelt első kihallgatásakor kommunikáljon a védencével. Jelen lehet, de nem adhat tanácsot a gyanúsítottnak.
Miként viszonyuljunk a demokrácia adta szabadságot kihasználva szerveződő, de a rendszer megdöntésére törekvő, szélsőséges pártokhoz? – ez a demokráciák egyik klasszikus dilemmája. Különösen kényes a kérdés Németországban, ahol a nemzetiszocialisták 1933-ban demokratikus úton kerültek hatalomra, majd a Weimari Köztársaság jogszabályait betartva diktatúrát vezettek be, és egyik első intézkedésükkel betiltottak az ellenzéki pártokat. A téma aktualitását a német Szövetségi Alkotmánybíróság nemrégiben hozott ítélete adja, az egyetlen, országos szervezettel rendelkező, a nácizmus eszméivel részben nyíltan azonosuló párt, az NPD feloszlatása ügyében.
A hitelező követelésének az adós külföldi bankszámláján tárolt pénzeszközeivel való biztosítása eddig egy bonyolult és hosszadalmas gyakorlat részét képezte, de egy új európai uniós rendelet ezt megváltoztatja.
Az Európai Bíróság ítélete szerint Magyarország megsértette az EUMSZ 49. Cikkét, azzal, hogy a közjegyzői tisztség betöltéséhez kötelező feltételként írta elő a magyar állampolgárságot.
Az USA mind a mai napig egyike ama kevés államnak, ahol az alkotmány semmilyen formában nem rendelkezik a környezethez való jogról, jóllehet az amerikai alkotmány preambuluma, még ha csak áttételesen is, de biztosítja e szempontok érvényesülését az ottani jogrendszerben. A szerző ugyanakkor arra a következtetésre jut, ha mostantól a rövidtávú üzleti szempontok dominánsan érvényesülnek a környezetvédelmi megközelítéssel szemben, és ez bírja az új amerikai kormányzat kifejezett támogatását is, az USA-ban egy alkotmányos szintű szabályozás talán fontosabb lenne, mint valaha.
A Bíróság ítéletében megállapította, hogy az Országgyűlés által meghozott amnesztiatörvény nem sértette meg a kérelmezők ártatlanság vélelméhez fűződő jogát és a jóhírnév megsértése sem állapítható meg. A Bíróság döntésének indokolásában kiemelte, hogy az Egyezmény nem biztosít jogot arra, hogy az eljárás hivatalos ítélettel kerüljön lezárásra.
