Világjogász

2017. január 16.

Új piramisjáték: európai ítélet

Az Európai Unió Bírósága szerint a vonatkozó irányelv alapján valamely kereskedelmi gyakorlat még abban az esetben is „piramiselvre épülő eladásösztönző rendszernek” minősíthető, ha csak közvetett kapcsolat áll fenn az ilyen rendszerbe újonnan belépők által fizetett pénzügyi hozzájárulás és a már meglévő tagoknak kifizetett jutalom között.

2017. január 12.

Az Európai Unió külpolitikája

Megújult tartalommal kerül az olvasó kezébe az Európai Unió külpolitikájáról szóló könyv. A korábbi kiadás óta merőben megváltoztak a körülmények. Magyarország 2004-ben az EU tagja lett, az Európai Unió működéséről évtizedes tapasztalat áll rendelkezésre. 2009-ben életbe lépett a Lisszaboni Szerződés, amelynek létrehozásában már a magyar Országgyűlés és kormány képviselői is közreműködtek. Az új szabályok és intézmények a korábbinál jobb feltételeket teremtettek az EU-ban a külpolitika közös gyakorlása számára.

2016. december 23.

A kamat után kell áfát fizetni?

A Társaság az integráltjai részére forgóeszköz vásárlásra kölcsönt nyújtott, amelyért cserébe a mezőgazdasági termelők kizárólag tőle vásárolhatták meg az eszközöket. A Társaság a folyósított kölcsön után kamatot számított fel, azonban a kölcsön kamatát nem számította bele az őt terhelő általános forgalmi adó alapjába.

2016. december 21.

Az EJEB rokkantnyugdíjjal kapcsolatos ítélete

Az EJEB a rokkantnyugdíjjal kapcsolatos ítéletében megállapította, hogy a 2012-es jogszabályváltozással jogellenesen fosztották meg a kérelmezőt a korábbi rokkantnyugdjától, mivel egészségi állapota érdemben nem változott, valamint az Alkotmánybíróság megállapítása szerint az ellátás a kérelmezőt addig illeti meg, ameddig az egészségi állapota azt indokolja.

2016. december 14.

Szabad utat a szabad polgároknak?

Ismét a figyelem középpontjába került a végtelenbe nyúló szappanoperára hasonlító vita a németországi autópályák fizetőssé tételéről. Minthogy a téma az európai uniós jog egyik pillérét, az egyelő bánásmód elvét érinti, nem csak azok számára érdekes, akik rendszeresen járnak személyautóval legfontosabb gazdasági partnerünkhöz.

2016. december 14.

CETA a Német Szövetségi Alkotmánybíróság előtt

Aláírásra vár az EU és az Egyesült Államok között kötendő szabadkereskedelmi és befektetési egyezmény (TTIP) kistestvére, a CETA, amely Kanada és az EU között hozna létre egy szabad kereskedelmi övezetet. Ennek ellenére eddig jóval kevesebb szó esett róla, mint a TTIP-ről, habár a két egyezmény tartalma, és az általunk felvetett problémák nagyon hasonlóak. Mi több, az Európai Bizottság szándéka szerint a CETA minden későbbi szabadkereskedelmi megállapodás mintájául szolgálna. A kereskedelmi egyezmény számos (alkotmány)jogi kérdést vet fel, minek folytán a német Szövetségi Alkotmánybíróság (BVerfG) napirendjére is felkerült a megállapodástervezet.   

2016. december 6.

Az EJEB döntött a bírák nyugdíjazása ügyében

Az EJEB ítéletében megállapította, hogy a kérelmező több társával egyetemben együttes kérelmet adott be az Emberi Jogok Európai Egyezményének (továbbiakban: Egyezmény) megsértésének megállapítását kérve a Bíróságtól. A Kérelmezők előadták, hogy álláspontjuk szerint ellentétes az Egyezménnyel az, hogy törvényileg szabályozták a bírákra vonatkozó nyugdíjkorhatárt és azon bírákat, akik már elérték a megállapított életkort, azokat azonnali hatállyal nyugdíjazták. A kérelmezőt, ezért nyugdíjazták a elnök-helyettesi kinevezése törvényi határidejének lejárata előtt. A Bíróság úgy ítélte meg, hogy a közösen előterjesztett kérelmet minden kérelmező esetében egyedileg kell elbírálni.

2016. december 1.

Európai terrorizmus 4. rész – Egységes fellépés, tagoltságok nélkül

Az Európai Unió tagállamai számára az elmúlt pár év igazi kihívást jelentett, amikor is azzal kellett szembesülniük, hogy az előre megtervezett terrortámadások milyen hatással lehetnek a területén élő emberek számára. Ezek a hatások általában a szociális, gazdasági és politikai területeken jelentkeztek, azonban a Közel-Kelet terrorista akcióinak a motiváló alapja nem csupán a féktelen vallási fundamentalizmus volt. Ezen túlmenően politikai, gazdasági, etnikai, faji és pszichológiai háttér is megalapozta a tevékenységüket. A jövőben a cél elsődlegesen a megelőzés, azonban a terrorista cselekmények visszatartása, vagy az azokkal való küzdelem is alapvető törekvés kell, hogy legyen.

2016. december 1.

Európai terrorizmus 1. rész – visszaszerezhető-e az elveszett biztonság?

Az Európai Unió tagállamai számára az elmúlt pár év igazi kihívást jelentett, amikor is azzal kellett szembesülniük, hogy az előre megtervezett terrortámadások milyen hatással lehetnek a területén élő emberek számára. Ezek a hatások általában a szociális, gazdasági és politikai területeken jelentkeztek, azonban a Közel-Kelet terrorista akcióinak a motiváló alapja nem csupán a féktelen vallási fundamentalizmus volt. Ezen túlmenően politikai, gazdasági, etnikai, faji és pszichológiai háttér is megalapozta a tevékenységüket. A jövőben a cél elsődlegesen a megelőzés, azonban a terrorista cselekmények visszatartása, vagy az azokkal való küzdelem is alapvető törekvés kell, hogy legyen.