Az Európa Tanács Igazságszolgáltatás Hatékonyságáért Felelős Európai Bizottsága (CEPEJ) egy jelentésben, országspecifikusan és egy interaktív (nyilvánosan elérhető) adatbázisban ismertette a 44 európai ország és 3 megfigyelő állam igazságszolgáltatási rendszerének fő jellemzőit. Ez az értékelő jelentés, amely a tizedik a CEPEJ 2002-es megalakulása óta, különösen a következő tendenciákat mutatja.
A törvénymódosítással Szlovénia kilóg a közép-kelet európai államok sorából.
A Bizottság a mai napon két javaslatot fogadott el annak érdekében, hogy a felelősségi szabályok megfeleljenek a digitális kor és a körforgásos gazdaság kívánalmainak, és figyelembe vegyék a globális értékláncok hatását.
Uniós joggal ellentétes, ha a nemzetközi védelmet elutasító vagy az ilyen védelmet visszavonó határozatot olyan információkra alapít a tagállam, melyet nemzetbiztonsági okból az érintettel nem közölnek és ezeket sem közigazgatási sem pedig bírósági eljárásban nem használhatja fel.
Egy román regionális hetilap főszerkesztője cikkeiben bírálta az egyik ismert helyi politikust. A cikkek kapcsán a nemzeti bíróság úgy foglalt állást, hogy az azokban szereplő megjegyzések ténybeli alapot nélkülöző értékítéleteket és vulgáris kifejezéseket tartalmaztak, amelyek puszta szóbeszéden alapultak, így nem élvezik az Egyezmény védelmét. Tekintettel arra, hogy a jelen esetben maga a kérelmező volt a provokáló fél, és nem az érintett politikus, a Bíróság osztotta a nemzeti bíróság döntését és megállapította, hogy a főszerkesztő elleni ítélet nem sérti az Egyezményt.
Az EUB szerint az ügyvéd utasításainak való megfelelés megszegéséhez, illetve a megbízás megszüntetéséhez fűzött pénzügyi szankció sérti a fogyasztó jogait.
A 2015 és 2020 között működő magyar tranzitzóna rengeteg jogi problémát vetett fel, és bár már több mint két éve megszűnt, az EJEB továbbra is ontja magából a Magyarországot elmarasztaló ítéleteket az egyezményt sértő gyakorlat miatt.
A menetíró készülék használatával kapcsolatos egy- vagy többrendbeli jogsértés kérdésében hozott ítéletet az Európai Bírósága a Prefettura Ufficio territoriale del governo di Firenze kontra M. I. és T. B. általi, egyesített ügyekben[1].
Az EU harmadik és a világ nyolcadik legnagyobb gazdasága, egyúttal Magyarország harmadik legfontosabb kereskedelmi partnere választ. A 60 millió olasz döntésének tehát komoly tétje van.
Az Európai Unió Bírósága jogszerűtlennek találta a finn szociális és egészségügyi engedélyező hivatal eljárását egy magánszemély ügyében hozott ítéletével. Az eldöntendő kérdés az volt: az említett hatóság saját nemzeti szabályozása alapján, ám az uniós előírások mellett korlátozhatja és feltételekhez kötheti-e valakinek az orvosszakma gyakorlását, ha oklevelét egy másik tagállamban szerezte.
