Világjogász

Az EU kártérítési felelőssége

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2017. június 7.
Rovat:

Cikkünkben az EuB elé került ügyet ismertetjük, amely a Tanács által az Iráni Iszlám Köztársasággal szemben nyomásgyakorlás céljából elfogadott korlátozó intézkedésekkel kapcsolatos. Az EuB szerint az EU csak a szervei által okozott közvetlen károkat köteles megtéríteni.

Pénzbírság a külföldi rendszámért

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2017. június 6.
Rovat:

A belga bíróság előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett azzal kapcsolatosan, hogy a munkavállalók szabad mozgáshoz való jog korlátozását jelenti-e az a nemzeti szabályozás, amely kimondja, hogy Belgiumban lakóhellyel rendelkező személynek nyilvántartásba kell vetetnie gépjárművét akkor is, ha azt más tagállamban szabályszerűen nyilvántartásba vették.

Legendák helyett – Tények a menekültek németországi szociális ellátásáról

Szerző: dr. Petrus Szabolcs LL.M.
Dátum: 2017. május 23.
Rovat:

A menekültkérdés körül zajló forró vitában a legtöbb féligazság és tévhit a menedékkérők számára nyújtott szociális ellátásokkal kapcsolatban él. Ezért a menedékjog németországi történetének bemutatása és az aktuális eljárásjogi szabályok összefoglalása után szerzőnk a menedékkérők számára nyújtott juttatásokról ad áttekintést a Jogászvilág olvasóinak.

EUB-ítélet Fahimian-ügyben: a vízummegtagadás és a nemzeti mérlegelés

Szerző: dr. Ferge Zsigmond
Dátum: 2017. május 17.
Rovat:

Az alábbiakban ismertetendő, úgynevezett Fahimian-ügyben felvetett kérdések az európai uniós bevándorlási politika lényegét érintik. Az Európai Unió Bíróságának a Verwaltungsgericht Berlin kérelmére meg kellett állapítania, milyen mértékű mérlegelési mozgástérrel rendelkeznek a nemzeti hatóságok annak megvizsgálása érdekében, hogy a tanulmányok folytatása céljából vízumot kérelmező harmadik országbeli állampolgár helyzetét jellemző releváns körülmények összességének fényében a beutazási vízum kiadását kérelmező személy akárcsak lehetséges veszélyt jelent-e a közbiztonságra. Ennek során az EUB-nak a belső piac és a bevándorlási politika különböző célkitűzéseit is figyelembe kellett vennie.

EUB-döntés, avagy mit üzen nekünk a Farkas-ügy?

Szerző: dr. Kovács Anita
Dátum: 2017. május 15.
Rovat:

Az adózással kapcsolatos közigazgatási ügyek egyre gyakrabban kerülnek az Európai Unió Bírósága elé. Ennek oka, hogy a hazai bíróságok több ügyben is úgy látják, hogy önmagukban nem tudják eldönteni az esetet, vagy egyszerűen olyan kérdéseik merülnek fel, melyekben az uniós joggyakorlatra, vagy az EUB értékelésére kívánnak támaszkodni.

A holland igazságszolgáltatásról

Szerző: Kiss Anna
Dátum: 2017. május 15.
Rovat:

Speciális helyzetben van Hollandia, ahol a nemzetközi jog élvez elsőbbséget. Ez azt jelenti, ha a nemzetközi szerződések vagy határozatok mást mondanak, mint a belső jog, akkor a holland törvények háttérbe szorulnak. Különösen igaz ez a strasbourgi jogra, így az Európai Emberi Jogi Egyezményben foglaltak közvetlenül érvényesülnek. Ennek ellenére számos esetben kerül „összetűzésbe” egy holland bírósági döntés Strasbourggal. Jól példázza ezt az úgynevezett Kostowski-ügy strasbourgi végkifejlete, melynek következtében a hollandok inkább lemondanak arról, hogy a vádlott büntetőjogi felelősségét megállapítsák. Így nem adják fel sem a tisztességes eljárás elvét, sem a tanúk védelmét.

Német menekültügyi eljárás – A szabályok szigorúbbak, mint gondolnánk

Szerző: dr. Petrus Szabolcs LL.M
Dátum: 2017. május 8.
Rovat:

Németország és a menekültek – évek óta forró téma Európa-szerte. A Merkel-kormány politikájának jobb megértése érdekében a szerző egy korábbi írásában áttekintést adott a menekültjog németországi történetéről. A következőkben a bonyolult német menekültügyi eljárást igyekszik a Jogászvilág olvasói elé tárni.

A belga igazságszolgáltatásról

Szerző: Kiss Anna
Dátum: 2017. május 3.
Rovat:

Belgiumban az államhatalmi ágak megosztásának és a jogállami kritériumoknak megfelelően az igazságszolgáltatás külön államhatalmi ágat képvisel, melynek a bíróság mellett része az ügyészség is. Annak ellenére a része, hogy az ügyészi szervezet nem független, és alkotmányjogi értelemben a végrehajtó hatalom alá rendelten végzi a tevékenységét. A napóleoni idők óta működő szervezet az elmúlt 200 évben viszont olyan változásokon ment át, melyek az igazságszolgáltatás szereplői közé emelték az ügyészeket. Ezt a kettőséget, melynek értelmében az ügyész független is, meg nem is, igen jól kifejezésre juttatja az a belga mondás, miszerint „a toll szolga, ám a szó szabad”.

Szolgálati idő beszámítása vállalkozás-átruházáskor

Szerző: dr. Ferge Zsigmond
Dátum: 2017. május 3.
Rovat:

A gazdasági fejlődés szükségszerű következménye, hogy a köz- és magántulajdonban álló vállalkozások és az üzletek, valamint ezek részeinek szerződés alapján vagy egyesülés útján más munkáltatókhoz történő átruházásával, vagy összefonódásával a vállalkozások szerkezetében mind tagállami, mind európai uniós szinten változások következnek be. A munkáltató személyének megváltozása esetén, különös jelentőséggel bír a munkavállalók védelme, jogaik védelmének biztosítása.

2017-ben ismét kártérítéshez vezet a magyar egyházjogi törvény

Szerző: Mátyás Ferenc
Dátum: 2017. május 3.
Rovat:

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség kontra Magyarország ügyben hozott döntése megmutatja, hogy az EJEB a vallásszabadság kérdését is az állami hatáskörből egyre jobban figyelme és jogfejlesztő értelmezése alá vonja.