Világjogász

A kamat után kell áfát fizetni?

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2016. december 23.
Rovat:

A Társaság az integráltjai részére forgóeszköz vásárlásra kölcsönt nyújtott, amelyért cserébe a mezőgazdasági termelők kizárólag tőle vásárolhatták meg az eszközöket. A Társaság a folyósított kölcsön után kamatot számított fel, azonban a kölcsön kamatát nem számította bele az őt terhelő általános forgalmi adó alapjába.

Az EJEB rokkantnyugdíjjal kapcsolatos ítélete

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2016. december 21.
Rovat:

Az EJEB a rokkantnyugdíjjal kapcsolatos ítéletében megállapította, hogy a 2012-es jogszabályváltozással jogellenesen fosztották meg a kérelmezőt a korábbi rokkantnyugdjától, mivel egészségi állapota érdemben nem változott, valamint az Alkotmánybíróság megállapítása szerint az ellátás a kérelmezőt addig illeti meg, ameddig az egészségi állapota azt indokolja.

Szabad utat a szabad polgároknak?

Szerző: dr. Petrus Szabolcs LL.M.
Dátum: 2016. december 14.
Rovat:

Ismét a figyelem középpontjába került a végtelenbe nyúló szappanoperára hasonlító vita a németországi autópályák fizetőssé tételéről. Minthogy a téma az európai uniós jog egyik pillérét, az egyelő bánásmód elvét érinti, nem csak azok számára érdekes, akik rendszeresen járnak személyautóval legfontosabb gazdasági partnerünkhöz.

CETA a Német Szövetségi Alkotmánybíróság előtt

Szerző: Dr. Petrus Szabolcs
Dátum: 2016. december 14.
Rovat:

Aláírásra vár az EU és az Egyesült Államok között kötendő szabadkereskedelmi és befektetési egyezmény (TTIP) kistestvére, a CETA, amely Kanada és az EU között hozna létre egy szabad kereskedelmi övezetet. Ennek ellenére eddig jóval kevesebb szó esett róla, mint a TTIP-ről, habár a két egyezmény tartalma, és az általunk felvetett problémák nagyon hasonlóak. Mi több, az Európai Bizottság szándéka szerint a CETA minden későbbi szabadkereskedelmi megállapodás mintájául szolgálna. A kereskedelmi egyezmény számos (alkotmány)jogi kérdést vet fel, minek folytán a német Szövetségi Alkotmánybíróság (BVerfG) napirendjére is felkerült a megállapodástervezet.   

Az EJEB döntött a bírák nyugdíjazása ügyében

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2016. december 6.
Rovat:

Az EJEB ítéletében megállapította, hogy a kérelmező több társával egyetemben együttes kérelmet adott be az Emberi Jogok Európai Egyezményének (továbbiakban: Egyezmény) megsértésének megállapítását kérve a Bíróságtól. A Kérelmezők előadták, hogy álláspontjuk szerint ellentétes az Egyezménnyel az, hogy törvényileg szabályozták a bírákra vonatkozó nyugdíjkorhatárt és azon bírákat, akik már elérték a megállapított életkort, azokat azonnali hatállyal nyugdíjazták. A kérelmezőt, ezért nyugdíjazták a elnök-helyettesi kinevezése törvényi határidejének lejárata előtt. A Bíróság úgy ítélte meg, hogy a közösen előterjesztett kérelmet minden kérelmező esetében egyedileg kell elbírálni.

Az EU Tőkepiaci Uniója – Az Európai Bizottság szakértői csoportot hozott létre a fenntartható finanszírozás stratégiájának kidolgozására

Szerző: Schönherr-Hetényi Ügyvédi Iroda
Dátum: 2016. december 2.
Rovat:

2016. október 28-án az Európai Bizottság egy, a fenntartható finanszírozással foglalkozó szakértői csoport felállításáról határozott. Az EU Tőkepiaci Uniója (“TPU”) keretén belül a fenntartható finanszírozás egy, az Európai Bizottság alapvető célkitűzései közül.

Európai terrorizmus 4. rész – Egységes fellépés, tagoltságok nélkül

Szerző: dr. Salla Orsolya
Dátum: 2016. december 1.
Rovat:

Az Európai Unió tagállamai számára az elmúlt pár év igazi kihívást jelentett, amikor is azzal kellett szembesülniük, hogy az előre megtervezett terrortámadások milyen hatással lehetnek a területén élő emberek számára. Ezek a hatások általában a szociális, gazdasági és politikai területeken jelentkeztek, azonban a Közel-Kelet terrorista akcióinak a motiváló alapja nem csupán a féktelen vallási fundamentalizmus volt. Ezen túlmenően politikai, gazdasági, etnikai, faji és pszichológiai háttér is megalapozta a tevékenységüket. A jövőben a cél elsődlegesen a megelőzés, azonban a terrorista cselekmények visszatartása, vagy az azokkal való küzdelem is alapvető törekvés kell, hogy legyen.

Európai terrorizmus 1. rész – visszaszerezhető-e az elveszett biztonság?

Szerző: dr. Salla Orsolya
Dátum: 2016. december 1.
Rovat:

Az Európai Unió tagállamai számára az elmúlt pár év igazi kihívást jelentett, amikor is azzal kellett szembesülniük, hogy az előre megtervezett terrortámadások milyen hatással lehetnek a területén élő emberek számára. Ezek a hatások általában a szociális, gazdasági és politikai területeken jelentkeztek, azonban a Közel-Kelet terrorista akcióinak a motiváló alapja nem csupán a féktelen vallási fundamentalizmus volt. Ezen túlmenően politikai, gazdasági, etnikai, faji és pszichológiai háttér is megalapozta a tevékenységüket. A jövőben a cél elsődlegesen a megelőzés, azonban a terrorista cselekmények visszatartása, vagy az azokkal való küzdelem is alapvető törekvés kell, hogy legyen.

Európai terrorizmus 2. rész – Uniós határvédelem újragondolva

Szerző: dr. Salla Orsolya
Dátum: 2016. december 1.
Rovat:

Az Európai Unió tagállamai számára az elmúlt pár év igazi kihívást jelentett, amikor is azzal kellett szembesülniük, hogy az előre megtervezett terrortámadások milyen hatással lehetnek a területén élő emberek számára. Ezek a hatások általában a szociális, gazdasági és politikai területeken jelentkeztek, azonban a Közel-Kelet terrorista akcióinak a motiváló alapja nem csupán a féktelen vallási fundamentalizmus volt. Ezen túlmenően politikai, gazdasági, etnikai, faji és pszichológiai háttér is megalapozta a tevékenységüket. A jövőben a cél elsődlegesen a megelőzés, azonban a terrorista cselekmények visszatartása, vagy az azokkal való küzdelem is alapvető törekvés kell, hogy legyen.

Európai terrorizmus 3. rész – Európai polgár, avagy radikalizálódott terrorista?

Szerző: dr. Salla Orsolya
Dátum: 2016. december 1.
Rovat:

Az Európai Unió tagállamai számára az elmúlt pár év igazi kihívást jelentett, amikor is azzal kellett szembesülniük, hogy az előre megtervezett terrortámadások milyen hatással lehetnek a területén élő emberek számára. Ezek a hatások általában a szociális, gazdasági és politikai területeken jelentkeztek, azonban a Közel-Kelet terrorista akcióinak a motiváló alapja nem csupán a féktelen vallási fundamentalizmus volt. Ezen túlmenően politikai, gazdasági, etnikai, faji és pszichológiai háttér is megalapozta a tevékenységüket. A jövőben a cél elsődlegesen a megelőzés, azonban a terrorista cselekmények visszatartása, vagy az azokkal való küzdelem is alapvető törekvés kell, hogy legyen.