Világjogász

Politikai pártok feloszlatása Németországban

Szerző: dr. Petrus Szabolcs LL.M.
Dátum: 2017. február 8.
Rovat:

Miként viszonyuljunk a demokrácia adta szabadságot kihasználva szerveződő, de a rendszer megdöntésére törekvő, szélsőséges pártokhoz? – ez a demokráciák egyik klasszikus dilemmája. Különösen kényes a kérdés Németországban, ahol a nemzetiszocialisták 1933-ban demokratikus úton kerültek hatalomra, majd a Weimari Köztársaság jogszabályait betartva diktatúrát vezettek be, és egyik első intézkedésükkel betiltottak az ellenzéki pártokat. A téma aktualitását a német Szövetségi Alkotmánybíróság nemrégiben hozott ítélete adja, az egyetlen, országos szervezettel rendelkező, a nácizmus eszméivel részben nyíltan azonosuló párt, az NPD feloszlatása ügyében.

Fagyaszd be!

Szerző: Jogászvilág.hu
Dátum: 2017. február 6.
Rovat:

A hitelező követelésének az adós külföldi bankszámláján tárolt pénzeszközeivel való biztosítása eddig egy bonyolult és hosszadalmas gyakorlat részét képezte, de egy új európai uniós rendelet ezt megváltoztatja.

 

A környezethez való jog (hiánya) az amerikai alkotmányban

Szerző: Henriett Horváth
Dátum: 2017. január 27.
Rovat:

Az USA mind a mai napig egyike ama kevés államnak, ahol az alkotmány semmilyen formában nem rendelkezik a környezethez való jogról, jóllehet az amerikai alkotmány preambuluma, még ha csak áttételesen is, de biztosítja e szempontok érvényesülését az ottani jogrendszerben. A szerző ugyanakkor arra a következtetésre jut, ha mostantól a rövidtávú üzleti szempontok dominánsan érvényesülnek a környezetvédelmi megközelítéssel szemben, és ez bírja az új amerikai kormányzat kifejezett támogatását is, az USA-ban egy alkotmányos szintű szabályozás talán fontosabb lenne, mint valaha.

EJEB: Egy rosszul használt kifejezés nem sérti az ártatlanság vélelmét

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2017. január 27.
Rovat:

A Bíróság ítéletében megállapította, hogy az Országgyűlés által meghozott amnesztiatörvény nem sértette meg a kérelmezők ártatlanság vélelméhez fűződő jogát és a jóhírnév megsértése sem állapítható meg. A Bíróság döntésének indokolásában kiemelte, hogy az Egyezmény nem biztosít jogot arra, hogy az eljárás hivatalos ítélettel kerüljön lezárásra.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának bíró választási eljárása

Szerző: dr. Klemencsics Andrea
Dátum: 2017. január 25.
Rovat:

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának felállításáról 1950. november 4. napján aláírt, és 1953.szeptember 3. napján hatályba lépett Emberi Jogok Európai Egyezményének (továbbiakban: EJEE) II. fejezete rendelkezik, azon belül is a 19. cikk mondja ki, hogy az Egyezményben és az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyvekben vállalt kötelezettségek tiszteletben tartásának biztosítása céljából megalakul az Európai Emberi Jogi Bíróság (a továbbiakban: a Bíróság, EJEB) amely állandó jelleggel működik. A Bíróság székhelye az Európa Tanács mellett van. 

A kötelező iskolai oktatás és a vallásszabadsághoz való jog az EJEB gyakorlatában

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2017. január 23.
Rovat:

A két muszlim diák, kötelező koedukált úszásoktatás alóli felmentésére vonatkozó kérelmének elutasításával a svájci hatóságok precedenst teremtettek a gyermekek kötelező iskolai oktatásának kérdésében, amelynek során a meghatározott tanrendet teljes mértékben teljesíteni kell, ezzel azonban nem sértették meg a diákok szabad vallásgyakorláshoz való jogát.

Új piramisjáték: európai ítélet

Szerző: Ferge Zsigmond
Dátum: 2017. január 16.
Rovat:

Az Európai Unió Bírósága szerint a vonatkozó irányelv alapján valamely kereskedelmi gyakorlat még abban az esetben is „piramiselvre épülő eladásösztönző rendszernek” minősíthető, ha csak közvetett kapcsolat áll fenn az ilyen rendszerbe újonnan belépők által fizetett pénzügyi hozzájárulás és a már meglévő tagoknak kifizetett jutalom között.

Az Európai Unió külpolitikája

Szerző: Balázs Péter
Dátum: 2017. január 12.
Rovat:

Megújult tartalommal kerül az olvasó kezébe az Európai Unió külpolitikájáról szóló könyv. A korábbi kiadás óta merőben megváltoztak a körülmények. Magyarország 2004-ben az EU tagja lett, az Európai Unió működéséről évtizedes tapasztalat áll rendelkezésre. 2009-ben életbe lépett a Lisszaboni Szerződés, amelynek létrehozásában már a magyar Országgyűlés és kormány képviselői is közreműködtek. Az új szabályok és intézmények a korábbinál jobb feltételeket teremtettek az EU-ban a külpolitika közös gyakorlása számára.

A kamat után kell áfát fizetni?

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2016. december 23.
Rovat:

A Társaság az integráltjai részére forgóeszköz vásárlásra kölcsönt nyújtott, amelyért cserébe a mezőgazdasági termelők kizárólag tőle vásárolhatták meg az eszközöket. A Társaság a folyósított kölcsön után kamatot számított fel, azonban a kölcsön kamatát nem számította bele az őt terhelő általános forgalmi adó alapjába.