Világjogász

EUB – Pihenőidő, avagy a Vaditrans-ügy

Szerző: dr. Ferge Zsigmond
Dátum: 2018. január 22.
Rovat:

Vajon kizárja‑e az uniós szabályozás, hogy a járművezetők a rendszeres heti pihenőidőket a járműben töltsék? A belga államtanács által az Európai Bíróság (EUB) elé terjesztett Vaditrans BVBA kontra Belgische Staat-ügyben a vita tárgyát egy 2014-es királyi rendelet képezte, amely pénzbüntetést ír elő ama tehergépkocsi‑vezetőknek, akik a kötelező heti pihenőidőt a járművükben, és nem más környezetben töltik el.

 

Az EUB a tisztességtelen kereskedésről

Szerző: dr. Ferge Zsigmon
Dátum: 2018. január 17.
Rovat:

Az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatainak fogalmát a 2005/29/EK irányelv határozza meg. Ez azonos szintű védelmet biztosít minden fogyasztó számára, függetlenül attól, hogy az adásvétel az Európai Unió mely pontján történt. E fogalom minden olyan tevékenységre vagy mulasztásra vonatkozik, amely közvetlen kapcsolatban áll valamely terméknek a kereskedő által a fogyasztó részére történő eladásösztönzésével, értékesítésével vagy szolgáltatásával. Így védi a fogyasztók gazdasági érdekeit a kereskedelmi ügylet lebonyolítását megelőzően, azt követően, majd a lebonyolítás során is.

Bíróság-e a békéltető testület?

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2018. január 16.
Rovat:

Egy svájci nő kezdeményezte az EUB előzetes döntéshozatalra irányuló eljárását azzal kapcsolatban, hogy a második Luganói Egyezmény (továbbiakban: Egyezmény) szerint a svájci békéltető testület, amelyhez a kérelmet benyújtották minősülhet-e az Egyezmény szerinti bíróságnak. A kérdésnek azért volt jelentősége, mert az Egyezmény szerint a kérelemnek a „bírósághoz” való megérkezésével beáll a perfüggőség.

Az Európai Unió Bíróságának döntése az öröklési és a vagyonjog elhatárolásáról

Szerző: dr. Ferge Zsigmond
Dátum: 2018. január 15.
Rovat:

Az Európai Unió Bírósága elé terjesztett lengyel kérdés lényegében az öröklési jog és a vagyonjog területének elhatárolására irányult. Az ügyben az EUB-nak azt kellett meghatároznia, hogy az érintett vagyontárgy fekvése szerinti jog alkalmazását kizáró rendelkezések alapján megtagadható‑e a dologi hagyományok olyan dologi jogi joghatásának elismerése, amely által az öröklés megnyílásakor a hagyomány tárgyán fennálló tulajdonjog közvetlenül a hagyományosra száll át, amennyiben a hagyomány olyan tagállam területén fekvő ingatlanra vonatkozik, amely a dologi hagyomány ilyen típusát nem, kizárólag csak a kötelmi hagyományt ismeri.

Az EU és Lengyelország vitáinak igazi kérdése: miként biztosítható az uniós jog érvényesülése a tagállamokban?

Szerző: dr. Petrus Szabolcs LL.M.
Dátum: 2018. január 10.
Rovat:

Lengyelország és az EU között hosszabb ideje feszült a viszony. A figyelem középpontjában a lengyel igazságügyi reform és ezzel összefüggésben, az Európai Unióról Szóló Szerződés (EUSz) 7. cikke alapján megindított eljárás áll. Példa nélküli eset az európai integráció történetében. Egyedülálló egy másik, kevesebb figyelmet kapott lengyel vonatkozású kötelezettségszegési eljárás, a bialowiezai erdő ügye is. Mindkét eljárás alapvető jelentőségű az európai integráció szempontjából, ezért érdemes őket közelebbről megvizsgálni. 

Az orosz doppingbotrány jogász szemmel, avagy jogászok szerepe a sportban

Szerző: Trombitás Magdolna
Dátum: 2018. január 9.
Rovat:

A több jogágat is érintő sportjog és azon belül is a doppingszabályok különös helyet foglalnak el a nemzetközi jogrendszerben.  Különálló szervezetek szövevényes hálózata és alapszabályai, valamint nemzetközi egyezmények és szerződések képezik alapját egy-egy versenyen résztvevő sportolóra vonatkozó kötelezettségek és jogok összességének. Vitathatatlan, hogy manapság egyre nagyobb szerep jut a jogászoknak a sport minden területén, a szerződésektől kezdve, a választott bíróságon való sportolói képviseletig.

Közelebb került Brüsszel?! – Közvetlen demokrácia az Európai Unióban

Szerző: dr. Petrus Szabolcs LL.M.
Dátum: 2017. december 11.
Rovat:

Az EU demokratikus legitimációja a közösség hatásköreinek bővítésével egyre fontosabbá váló téma. Ezzel párhuzamos Európa-szerte mind többen propagálják a közvetlen demokrácia intézményeinek erősítését. A két téma az EU lisszaboni reformszerződésében találását egymásra. A jogalkotó az európai polgári beleszólási lehetőségeinek bővítésével, konkrétan az európai polgári kezdeményezés (EPK) életre hívásával kívánta az integráció demokratikus legitimációját erősíteni. Egyúttal megkísérelte a brüsszeli döntésekét közelebb vinni az európai polgárokhoz. A 2012 óta létező jogintézmény – ugyan más-más okokból, de – idehaza és Nyugat-Európában is a figyelem középpontjába került.