Világjogász


2022. március 1.

A különböző országok joga közötti választás feltétele és a lényeges külföldi elem

A Wolters Kluwer Hungary gondozásában megjelenő, Dr. Palásti Gábor által írt Nagykommentár a Róma I. rendelethez c. mű a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló 593/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (Róma I.) szabályait értelmezi és magyarázza jogeseteken, példákon és jogtudományi kategóriákon keresztül a jogszabály szerkezetét követve. Az alábbiakban a Róma I. rendelet 1. cikkéhez fűzött magyarázatnak a tárgyi hatály harmadik pozitív összetevőjéről szóló részletét olvashatják el.

2022. február 28.

Az ukrán ügyvédi irodák helyzete

Miután Oroszország a második világháború óta látott legnagyobb támadást indította Ukrajna ellen, a helyi és nemzetközi ügyvédi irodák bejelentették, hogy lépéseket tettek alkalmazottaik és ügyfeleik munkájának védelme érdekében.

2022. február 23.

Pénzmosási kockázatok Svájcban?

Az Európai Parlament legnagyobb politikai frakciója hétfőn a svájci banki gyakorlat felülvizsgálatát kérte és kilátásba helyezte Svájcnak a pénzmosási feketelistájára való felkerülését a Credit Suisse-től kiszivárgott dokumentumok miatt.

Nem ütközik az EU jogába a jogállamisági mechanizmus
2022. február 21.

Nem ütközik az EU jogába a jogállamisági mechanizmus

Az EUB elutasította Magyarország arra irányuló keresetét, hogy az EU költségvetési rendeletének a jogállamisággal kapcsolatos rendelkezésekre vonatkozó részeit semmisítse meg. Az EUB kiemelte, hogy a tagállamok meghatározták az EUSZ 2. cikkben foglalt értékeket, és osztoznak bennük. Ezek határozzák meg az Unió mint közös jogrend identitását és ezeket nemcsak a tagjelölt államoknak, hanem a tagállamoknak is tiszteletben kell tartaniuk.

Az Európai Unió Bírósága elé került a devizahitelek érvényessé nyilvánításának kérdésköre
2022. február 14.

Az Európai Unió Bírósága elé került a devizahitelek érvényessé nyilvánításának kérdésköre

A Győri Ítélőtábla előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett az Európai Unió Bíróságánál (EuB) abban a kérdésben, hogy az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatás hiánya vagy nem megfelelősége miatt érvénytelen devizahitel-szerződések érvényessé nyilvánításának a Kúria által meghatározott módszerei összeegyeztethetők-e az uniós joggal.