Mesterséges intelligencia a jogszolgáltatásban
Németországban aggodalmat és ellenállást is kelt a mesterséges intelligencia egyre bővülő igazságügyi alkalmazása.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az USA Legfelsőbb Bírósága elé került ügyben azt kellett eldönteni, hogy rasszista megkülönböztetésnek minősül-e, ha a médiaszolgáltató visszautasítja a kisebbségi médiatartalom közzétételét.
Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága a Comcast Corp. kontra Afroamerikai Tulajdonú Médiumok Nemzeti Szövetsége ügyben úgy határozott, hogy a szerződésekben alkalmazott rasszista megkülönböztetések miatti kártérítési ügyekben a felpereseknek kell bizonyítaniuk, hogy a káruk a rasszista megkülönböztetés miatt következett be.
Az Entertainment Studios Network és az Afroamerikai Tulajdonú Médiumok Nemzeti Szövetsége mint felperesek azt állították, hogy a Comcast Corp. megsértette a rasszista megkülönböztetést kizáró szerződéses rendelkezést
Az 1866-os polgári jogi törvény vonatkozó része garantálja, hogy minden polgár azonos feltételekkel köthet és teljesíthet szerződéseket, függetlenül attól, hogy milyen rasszba tartozik.
A felperesek szerint a Comcast Corp. azzal sértette meg a fenti jogszabályt, hogy megtagadta a felperesek által alkotott internetes televízió tartalmakra vonatkozó szerződés megkötését.
Védekezésükben a Comcast előadta, hogy a nem volt igény a felperesek által kínált tartalmakra, a műsorsugárzásra használható sávszélesség korlátozott, valamint a felperesek nem gyártottak híreket és sporttartalmat, amelyet a Comcast előnyben részesít a többi tartalomhoz képest.
A felperesek szerint a Comcast előre meghatározta a védekezése indokait, ezért azokat nem lehet elfogadni. szövegesek voltak.
Az elsőfokú bíróság a Comcast javára döntött, megállapítva, hogy a felperes nem nyújtott be elegendő bizonyítékot állításai alátámasztására. A fellebbviteli bíróság azonban megfordította az ügyet, amikor megállapította, hogy a faji megkülönböztetésnek valamilyen módon „szerepet kell játszania” a Comcast elutasításában. A fellebbviteli bíróság értelmezése ellentmondásban állt más bíróságok jogszabály-értelmezésével, ezért az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került.
A felperesek szerint a rasszista megkülönböztetést tiltó szerződéses klauzula kivétel az ok-okozati összefüggés alól, ezért azt a bíróságnak nem kell vizsgálnia.
A rendelkezés történetét és összefüggéseit áttekintve a Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy nem a klauzula nem tekinthető kivételnek. A Legfelsőbb Bíróság szerint a felperesi érvelés elfogadása a jogszabály értelmezésével ellentétes eredményre vezetne. inkább hasonlítana az értelmezéssel ellentétes törvény módosításához.
(jurist.org)
Németországban aggodalmat és ellenállást is kelt a mesterséges intelligencia egyre bővülő igazságügyi alkalmazása.
A képviselők a március 13-i zárószavazáson zöld utat adtak az újságírókat és a média függetlenségét a politikai és gazdasági nyomásgyakorlástól védő új szabályoknak – olvasható az Európai Parlament sajtóközleményében.
Egy német, a Covid-járvány idejére bevezetett videóoktatással kapcsolatos adatvédelmi jogvita lehetőséget adott az EU Bíróságának arra, hogy első ízben döntsön a GDPR 88. cikkéről.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!