Schengen – határok nélkül?

Szerző: Kiss Anna
Dátum: 2016. szeptember 28.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Hogyan néz ki a szabad mozgás joga a schengeni zónában és mit jelent a SIS és a VIS rendszere? Cikksorozatunkban ezekre keressük a választ, utalva arra is, hazánk 2007. december 21-én lett tagja a schengeni zónának, melynek nem az összes EU-s ország a tagja (pl. az Egyesült Királyság), viszont a térséghez tartozik néhány nem EU-s tagállam, mint Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein.


A szabad mozgásról

A schengeni térségen belül fő szabály szerint a szabad mozgás joga érvényesül, függetlenül attól, hogy ki melyik ország állampolgára, de ez nem jelenti azt, hogy a tagállamok egy része ne állíthatná vissza a belső határait, mint ahogy erről az utóbbi időben annyi szó esik. Addig viszont, amíg ezek a határok nem jelennek meg újra, addig belső határellenőrzés nélkül szabad a mozgás. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a két tagállam között fennálló határszakaszon, amit belső határnak hívunk, nincs határellenőrzés. Ez a szabad mozgás pedig, ahogy az előbb írtam, egyaránt vonatkozik az uniós és a nem uniós polgárokra is.

A szabad mozgás egyfelől jogként jelenik meg az utazni vágyók részére, másfelől pedig kötelezettségként a tagállamok számára. Utóbbiak tekintetében arról van itt szó, hogy az érintett országoknak biztosítaniuk kell a folyamatos közúti közlekedést, és nem emelhetnek torlaszokat, illetve nem alkalmazhatnak indokolatlanul sebességkorlátozást.

Indokolatlanul nem, de indokolt esetben igen. Akkor például, ha felmerül a határon átnyúló bűnözés gyanúja, vagy a rendőrség olyan információk birtokába kerül, mely a közbiztonságot fenyegeti. A repülőtereken és a kikötőkben viszont más a helyzet. A schengeni térségen belül is van ezeken a helyeken biztonsági ellenőrzés, mely uniós állampolgárok esetében elvileg minimális biztonsági ellenőrzést jelent, vagyis azt, hogy csak az úti okmányaik alapján ellenőrzik a személyazonosságukat.

Az EU-s állampolgárok fontos vívmánya, miszerint a belső határokon csak indokolt esetben intézkedhetnek velük szemben. Ha ez megtörténik, de ők úgy vélik, hogy nem volt indokolt velük szemben az intézkedés, akkor panasszal élhetnek az Európai Bizottságnál, bár ennek az elbírálása egy évet is igénybe vehet.

A tagállamok kötelezettsége

Visszatérve a tagállamok kötelezettségéhez, ez nemcsak azt jelenti, hogy a schengeni térséghez való csatlakozásuk után meg kell szüntetniük a belső határaikat, hanem az érem másik oldala, hogy ugyanakkor nagyobb felelősséget kell vállalniuk a külső határok védelme érdekében, és éppen azért, mert már nem csupán az ő külső határukról van szó, hanem a többi schengeni tagállamért is felelősséggel tartoznak. További kötelezettségük, hogy a belső határellenőrzés megszüntetését kompenzálva, egyfajta szigorúbb együttműködési kötelezettségük jön létre a többi tagállammal, a biztonság magas szintjének fenntartása érdekében.

A belső határok visszaállítása

A Schengeni határ-ellenőrzési kódex szerint a közrendet vagy a belső biztonságot fenyegető komoly veszély esetén a schengeni tagállamok legfeljebb 30 napos időtartamra, mely meghosszabbítható, vagy a komoly veszély várható időtartamára kivételesen visszaállíthatják az ellenőrzést a belső határaikon. Kimondja a kódex, hogy ez csak végső esetben alkalmazható. Ha ezt megteszik, akkor ebben az esetben a többi, a schengeni térséghez tartozó uniós országot és a bizottságot haladéktalanul értesíteni kell a visszaállításról. Ezzel egy időben az Európai Parlamentet és az Európai Tanácsot is tájékoztatni kell.

Az osztrák-magyar zöldhatár. Amíg egy tagállam nem állítja vissza belső határait, addig a két schengeni ország között húzódó szakaszon nincs határellenőrzés

A határellenőrzés tervezett visszaállítása előtt legalább 10 nappal fel kell venni a kapcsolatot a bizottsággal. A konzultáció során megvizsgálják, hogy a határ visszaállítása arányban áll-e az ellenőrzés visszaállítására okot adó eseményekkel. A határ visszaállítására vonatkozó döntésről a nyilvánosságot teljes mértékben tájékoztatni kell. Ez alól egy kivétel van, ha nyomós biztonsági indokok miatt ezt nem lehet megtenni.

A SIS-ről

A schengeni tagállamoknak csatlakozniuk kell a SIS-hez és a VIS-hez.

A SIS a Schengeni Információs Rendszer rövidítése, és Európa legnagyobb informatikai rendszerét jelenti. Célja, hogy a hatékony adatmegosztás eszközével a legnagyobb biztonságot tegye lehetővé a térségben.

A SIS-nek három része van:

–           központi rendszer,

–           nemzeti rendszerek és

–           kommunikációs infrastruktúra.

EU-LISA Ügynökség

A SIS II központi részének üzemeltetését az uniós EU-LISA Ügynökség végzi.

N.SIS II Hivatal

A nemzeti részek üzemeltetéséért az egyes tagállamok felelnek, ezt hazánkban a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala, a KEK KH mint nemzeti N.SIS II Hivatal látja el.

SIRENE Iroda

A SIS-be bevitt figyelmeztető jelzésekhez kapcsolódó kiegészítő információkat az Országos Rendőr-főkapitányságon működő SIRENE Iroda kezeli, melyek leginkább a bűnügyi együttműködés szempontjából fontos adatok cseréjét végzik. Ők koordinálják a határokon átnyúló műveleteket is, és kiegészítő információkkal szolgálnak a figyelmeztető jelzésekkel kapcsolatban. Ők hangolják össze a SIS-ben megjelenő figyelmeztető jelzéseket is.

A SIS kategóriái:

–           az európai vagy nemzetközi elfogatóparancs alapján történő átadás vagy kiadatás miatt körözött személyek;

–           a schengeni államokba történő beutazási és tartózkodási tilalom alatt állók;

–           az eltűnt személyek;

–           a bírósági eljárásban való részvételük érdekében keresett személyek;

–           a célzott vagy rejtett ellenőrzés alá vont személyek és tárgyak;

–           a lefoglalás vagy bizonyítékként történő felhasználás végett körözött okmányok; gépjárművek és jogszabályban meghatározott egyéb tárgyak adatai.

A SIS új technikai változata

Ügyvédvilág hírlevél

Friss hírek, szakmai cikkek, bírósági döntések, jogszabályfigyelő.

Kéthetente megjelenő hírlevelünkben összefoglaljuk az elmúlt időszak aktuális változásait, válogatunk értékes szakmai tartalmainkból, valamint tájékoztatjuk a legújabb szakirodalmakról, szolgáltatásokról, képzésekről.

Feliratkozás >>

Az új SIS-ben már lehet biometrikus adatokat, ujjlenyomatot és fényképet kezelni. A rendszer képes az új adatkategóriákkal kapcsolatos információk megosztására is. Ez azt jelenti, hogy lopott légi járművek, hajók, konténerek, értékpapírok is megjelennek a rendszerben. Az egyes jelzéseket is össze lehet kapcsolni, például személyeket és járműveket, továbbá képes ma már a SIS az európai elfogató parancs egy példányának tárolására és megosztására. 

A SIS-re vonatkozó hazai jogszabályok:

–           A 2012. évi CLXXXI. törvény;

–           A 15/2013. (I. 28.) Korm. rendelet.

Adatvédelem

Az adatokhoz csak a nemzeti rendvédelmi, határőrizeti, vámügyi, igazságügyi, vízumrendészeti és gépjármű regisztrációs hatóságok férhetnek csak hozzá, de az érintett polgároknak joguk van ahhoz, hogy saját személyükre vonatkozóan információt kapjanak arról, hogy a SIS-ben milyen adatokat kezelnek róluk. Hibás adat esetén kérhetik azok kijavítását, helyesbítését, jogellenesen kezelt adat esetében pedig annak törlését. Ennek érdekében bírósághoz is fordulhatnak.

VIS-rendszer

A VIS a schengeni térség országaira kiterjedő Vízuminformációs Rendszer angol rövidítése. A rövid távú vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjével kapcsolatos. Ez a rendszer lehetővé teszi, hogy a konzulátusokon levett ujjnyomatokat és arcfényképeket központilag tárolják. Lehetőség van arra is, hogy az ujjnyomatokat elektronikusan összehasonlítsák. Az ezzel kapcsolatos adatbázis Strasbourgban üzemel. A biometrikus azonosítókat 59 hónapig tárolják a rendszerben, így öt éven belül újabb vízumkérelem esetén nem szükséges megismételni az ujjnyomat-vételt.

A külső határ átlépésekor az illetékes tagállami hatóság a VIS-ben ellenőrzi a vízum valódiságát, illetve a vízum birtokosának személyazonosságát, akár úgy, hogy a helyben rögzített ujjnyomatot összehasonlítja a VIS-ben tárolt ujjnyomatokkal.

Kapcsolódó cikkek:


A Rubik-kocka szabadon gyártható
2019. december 10.

A Rubik-kocka szabadon gyártható

Hosszú évek után lezárult a Rubik’s Brand Ltd. által, több jogi forduló után az Európai Unió Törvényszékén indult eljárás, a döntéssel egy 20 éves monopóliumot töröltek el, azaz mostantól szabadon gyártható a Rubik-kocka.

A menetjeggyel nem rendelkező utas
2019. december 3.

A menetjeggyel nem rendelkező utas

Az alábbiakban a szerző az Európai Unió Bíróságának a Nationale Maatschappij der Belgische Spoorwegenkontra Mbutuku Kanyeba- (C‑349/18), a Larissa Nijs- (C‑350/18) és a Jean-Louis Anita Dedroog-féle (C‑351/18 számú) egyesített ügyekben hozott ítéletét[1] elemzi.

Mégsem fogvatartás a röszkei tranzitzónában elhelyezés
2019. december 2.

Mégsem fogvatartás a röszkei tranzitzónában elhelyezés

A Nagykamara, megfordítva a Bíróság korábbi döntését, úgy ítélte meg, hogy a Szerbiából a röszkei tranzitzóna területére belépett bangladesi kérelmezők önként távozhattak volna a zónából Szerbia irányába, így az, hogy e területen korlátozott volt a szabadságuk, nem minősül szabadságelvonásnak, így a vonatkozó garanciák sem érvényesülnek. Azt, hogy Szerbiában an ENSZ jelentések szerint is gyakori a rutinszerű további visszaküldés, és a görög menekülttáborokban a Bíróság szerin is embertelen állapotok uralkodnak, ebből a szempontból a Nagykamara nem ítélte relevánsnak. Egyezményt sértett ugyanakkor a magyar kormány azzal, hogy a hatóságok nem mérték föl megfelelően, milyen veszélyek várnak a visszaküldött kérelmezőkre Szerbiában.

Támogatni kell a minőségi újságírást
2019. december 2.

Támogatni kell a minőségi újságírást

Az Európa Tanács által rendezett nemzetközi konferencia témája az újságírás volt, amelyet a tagállamoknak, a média érdekképviseleti szervezeteinek, az internetes felületközvetítőknek, a szabályozó hatóságoknak és az újságíróknak közösen kell  biztosítaniuk, annak érdekében, hogy a média elnyerje és fenntartsa a közvélemény bizalmát.