Svájci „nem” az automatikus kiutasításra

Szerző: Jogászvilág.hu
Dátum: 2016. március 29.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Svájci Néppárt (SVP) népszavazás útján próbált szigorítani a nem svájci állampolgárságú bűnelkövetők kiutasításán. Az előzetes felmérésekkel szemben végül a kezdeményezést elutasítók egyértelmű győzelmet arattak: a szavazatók 58,9 százaléka nemet mondott az SVP javaslatára.


A Svájci Néppárt (SVP) népszavazás útján próbált szigorítani a nem svájci állampolgárságú bűnelkövetők kiutasításán. A kezdeményezés értelmében már kisebb bűncselekmények is kitoloncoláshoz vezethetnének, ami évi több ezer új esetet eredményezne. A kezdeményezés támogatói a közbiztonság javítására és a közvetlen demokrácia elsődlegességére hivatkoznak, míg az ellenzők aránytalannak és emberi jogi egyezményekbe ütközőnek találják a javaslatot – írja cikkében az Ars Boni jogi folyóirat szerzője.

A kezdeményezésről

A jelenleg parlamenti többséggel bíró konzervatív Svájci Néppárt (SVP) már 2010-ben 52,3 százalékos többséggel sikerre vitt egy népszavazást a „bűnelkövető külföldiek kiutasításának” kérdésében. A Parlament azonban az egyébként is folyamatosan halogatott átültetéskor kibővítette a kezdeményezést egy klauzulával, amely a kiutasítás alkalmazásában széleskörű bírói mérlegelést tett lehetővé. Ez egyrészt a már Svájcban született, de állampolgárságot nem szerzett, sok esetben származási országuk nyelvét azonban már nem beszélő lakosokat (úgynevezett secondo-k) kívánta védeni, másrészt az arányosságot szolgálta a bagatell-bűncselekmények kiemelésével.

Az SVP értelmezésében azonban ezzel az extra klauzulával a jogalkotó nem tartotta magát a népszavazás eredményéhez, és megsértette a Svájcban egyébként mély hagyományokkal rendelkező közvetlen demokrácia intézményét. A vita eldöntésére most újabb népszavazáson került sor: az eredeti döntéshez képest közel hat évvel később, 2016. február 28-án vasárnap a nép pontosíthatta 2010-es akaratnyilvánítását. Az előzetes felmérések egyik irányban sem tudtak egyértelmű többséget kimutatni, de a közvélemény-kutatások a támogatók enyhe többségű győzelmét jósolták.

A kezdeményezés alapvető célja bizonyos bűnelkövetők széles körének mérlegelés nélküli kiutasítása volt. A kiutasítás azonnal és automatikusan alkalmazandó:
a) Egy katalógusban tételesen felsorolt, súlyos bűncselekmények esetén (pl. emberölés, rablás, nemi erőszak, magánlaksértést és lopást is megvalósító betörés, stb.)
b) Visszaeső (tíz évnél nem régebben már egyszer elítélt) bűnelkövetők vonatkozásában enyhébb bűncselekmények esetén is (pl. Kábítószerrel való visszaélés, gyújtogatás, testi sértés) Ezt nevezi az SVP az USA-beli „three strikes” nyomán az európai sportpreferenciának megfelelően futballhasonlattal élve „sárga” és „piros” lapnak.

A svájci Szövetségi Statisztikai Hivatal ítéleteket elemző kimutatásai szerint a kiutasítás elfogadott és jelenleg hatályos szabályai évente valamivel kevesebb, mint 4 ezer kiutasításhoz vezetnek. Ha azonban az automatizmust is bevezették volna, ez a szám évi 10 ezer lenne, amiből körülbelül 2200 a tartózkodási vagy letelepedési engedéllyel tartósan Svájcban élő személy.

Alapjogi aggályok

A kezdeményezés körül felmerült vitás kérdések közül jogászi szemmel a következő pontok kiemelendők:

1) a Neue Zürcher Zeitung a törvény előtti egyenlőség fontosságára figyelmeztet. A lap szerint Svájc lakosainak hozzávetőleg egynegyede nem rendelkezik állampolgársággal, ami de facto egy párhuzamos büntetőjog kialakulásához vezetne. Végső soron az automatikus szankció miatt a norma címzettjeinek körülbelül negyede mindenképp súlyosabb következmények elé néz, mint a társadalom többi része. A kezdeményezést támogatók azzal érvelnek, hogy az ilyen „külföldiek” jelentős része magasan képzett, jól integrálódott, egyébként gyakran német nyelvterületről származó munkavállaló, akikre nem jellemző a kezdeményezés által lefedett súlyos bűncselekmények elkövetése.

Polgári Jog: havonta megjelenő online folyóirat

Az új folyóirat célja, hogy tudományos igénnyel, de a gyakorlat számára is hasznosítható módon, a gyakorlatban felmerülő problémákra fókuszálva mutassa be a Polgári Törvénykönyvet.
Főszerkesztő: dr. Vékás Lajos

További részletek, megjelenés >>

A német Spiegel Online szerint nagy hiba egy kalap alá venni az összes nem svájci állampolgár elkövetőt, hiszen egy fontos tényezővel nem számolnak a kampányban idézett kriminálstatisztikák: a külföldiek által elkövetett bűncselekmények jelentős részéért az úgynevezett „kriminálturizmus” felelős. Ez azt jelenti, hogy ezekre az elkövetőkre a kiutasítás nincs preventív hatással, hiszem lakhelyük amúgy sem Svájcban van, oda csak rövid időre, alkalmi jelleggel utaznak be autólopás vagy kábítószer-kereskedelem céljából.

2) A bírói mérlegelés fontos eleme a kontinentális büntetőjognak. Egy 120 jogászprofesszor által aláírt nyilatkozat az emberi jogi egyezményekbe ütközés mellett arra figyelmeztet, hogy a kezdeményezés kikapcsolja a bírói mérlegelés lehetőségét. A kriminológia jelenlegi fejlődési iránya a büntetés lehető legmagasabb fokú egyénre szabása felé mutat. Ha odáig nem is merészkedünk, mint az alkotmányosság bukását vizionáló német verfassungsblog.de bloggere, azon mindenképp érdemes elgondolkodni, hogy megkerüli, kiüresíti-e tartalmában a bírói hatalom függetlenségét, ha a szankció kiszabása ilyen módon automatizálódik.

3) Élénk jogi és politikai vita folyt az arányosság kérdéséről. A büntetés proporcionalitásának jelenlegi rendszere borulna különösen a második alkalommal elítélt és emiatt kiutasított bűnelkövetők esetében. Szélsőséges esetben elképzelhető, hogy valaki két, 10 éven belül elkövetett, könnyű testi sértésbe torkolló kocsmai verekedésért hátra kell hagyja svájci lakóhelyét. A témával foglalkozó cikkek alatti kommenteket olvasva úgy tűnik, hogy sok, egyébként a kiutasítást elviekben helyeslő szavazó a túl alacsony alsó küszöb miatt nem tud a kezdeményezéssel egyetérteni.

Az eredmény

Az előzetes felmérésekkel szemben végül a kezdeményezést elutasítók egyértelmű győzelmet arattak. A szavazatók 58,9 százaléka nemet mondott az SVP javaslatára, amit a Spiegel Online a józan ész győzelmeként aposztrofált a félelem felett.

A cikk szerzője: Dobos Zoltán

Az Ars Boni a Jogászvilág szakmai partnere.

Kapcsolódó cikkek:


Az európai elfogatóparancs végrehajtása csak alapos indokkal tagadható meg
2019. július 12.

Az európai elfogatóparancs végrehajtása csak alapos indokkal tagadható meg

Az ETA baszk terrorszervezet által elkövetett gyilkosság gyanúsítottja ellen a spanyol hatóságok európai elfogatóparancsot adtak ki. Bár Belgiumban letartóztatták a feltételezett elkövetőt, a spanyol börtönhelyzetre hivatkozva a belga bíróság megtagadta az elfogatóparancs végrehajtását és a gyanúsított kiadatását. A Bíróság helyeselte, hogy a belga igazságszolgáltatás mérlegelte a kiadatással járó esetleges alapjogsérelem veszélyét, a döntés indokolása azonban nem volt kellően megalapozott.

Az állam felelős a fakivágást ellenző tüntetőket elzavarók tetteiért
2019. július 10.

Az állam felelős a fakivágást ellenző tüntetőket elzavarók tetteiért

Fakivágások ellen tüntettek 2010-ben Ukrajnában, a tüntetést többek között biztonsági őrnek tűnő, de engedéllyel nem rendelkező “kopaszok” oszlatták fel, amit a rendőrség tétlenül nézett. A döntésből az is kiderül, hogy aki a tüntetésen van, tüntetőként viselkedik és ellenáll a rendőri intézkedésnek, az tüntető még akkor is, ha azt mondja, hogy csak nézelődött, és így az Egyezmény védi őt.

Az állam kötelessége biztosítani az orvosi műhibával kapcsolatos panasz hatékony kivizsgálását
2019. július 9.

Az állam kötelessége biztosítani az orvosi műhibával kapcsolatos panasz hatékony kivizsgálását

A várandós török édesanyát a nyolcadik hónapban ájulását követően kórházba szállították, ahonnan állítása szerint az orvosok kivizsgálás helyett a magánrendelésükre igyekeztek átküldeni. Tíz nappal később a megszülető gyermek oxigénhiánnyal küzdött, és újraélesztés, majd inkubátoros kezelés ellenére tartós agykárosodást szenvedett. A szülők három eljárást is indítottak, de egyik sem zárult érdemi eredménnyel, a vizsgálatok során ráadásul az édesanya orvosi kartonjának is nyoma veszett. A Bíróság ítélete szerint a műhibával kapcsolatos panasz hatékony felderítésének elmaradásával a török kormány megsértette az Egyezmény 8. cikkét.

Pártosak a német ügyészek?
2019. július 9.

Pártosak a német ügyészek?

A jövőben nem állíthatnak ki európai elfogatóparancsot a német ügyészek, mivel nem kellően biztosított a függetlenségük a végrehajtó hatalomtól – ítélkezett az Európai Unió Bírósága.