TikTok: Politikai és jogi viták tengeren innen és túl

Világjogász

2024. augusztus 9. dr. Petrus Szabolcs LL.M.

dr. Petrus Szabolcs LL.M., DSA, Európai Unió Bírósága (EUB), közösségi média, közösségi média az EU-ban, közösségi média az USA-ban, szólásszabadság, TikTok, véleménynyilvánítási szabadság

Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo

Az EU a fiatalok mentális egészsége miatt aggódik és eljárást indított. Az USA kínai kémkedéstől tart és amerikai tulajdonba vételt követel. Politológusok tengeren innen és túl a demokráciát féltik.

Releváns jogszabályhely:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2022. október 19-i (EU) 2022/2065 RENDELETE a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról (digitális szolgáltatásokról szóló rendelet)

A TikTok névjegye

A TikTok rövid videók megosztására épülő közösségi oldal. 2018 óta működik, a Kajmán-szigeteken van bejegyezve, központja Szingapúrban és Los Angelesben található. Tulajdonosi háttere viszont egyértelműen kínai, a ByteDance, egy pekingi netes óriáskonszern áll mögött. Becslések szerint évi 14 milliárd dollár bevételt érhet el. 1,59 milliárd felhasználója ugyan a Facebook 3 milliárdjának csak a fele, de a növekedés évi 40%. A felhasználók 90%-a minden nap aktív, átlagosan nyolcszor nyitja meg az oldalt és napi 95 (!) percet tölt ott. A TikTok 141 országban aktív, a legfontosabb piac 136 millió felhasználóval az amerikai, Európában pedig a német 19 millióval. Az oldalon aktív influencerek a divattól a táplálkozáson át az irodalomfogyasztásig tömegek, különösen fiatalok szokásait határozzák meg. A legsikeresebb Charli D’Amelio 150 millió követővel. A felhasználók 25%-a 18-24 éves, további 15% pedig 25-34 közötti.

Hivatalos számok hiányában mindez becslés, és forrástól függően változik. Az viszont biztos, hogy a TikTok napjaink legsikeresebb, legbefolyásosabb és leggyorsabban növekvő közösségi oldala.

Uniós eljárás

Az Európai Bizottság (EB) 2024. áprilisában indított eljárást a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló 2022/2065 rendelet (DSA)[1] megsértése miatt.

A középpontban az új TikTok „jutalmazó mechanizmusa” áll, ami pontokat ad a videó-letöltésre és kommentálásra, amik Amazon-utalványra, PayPal-jóváírásra és az App saját pénzére, a TikTikCoins-ra váltható. Az eljárás kiterjed az új TikTok app-ra is: a Lite a közösségi oldal egyszerűsített, lassabb internetkapcsolatokhoz kialakított változata, ami Európában egyelőre csak Franciaországban és a spanyoloknál elérhető. Az EB szerint az üzemeltető nem ellenőrzi effektíven a saját felhasználói feltételeiben szereplő 13 éves regisztrációs korhatárt, a „jutalmazó mechanizmus” 18 éves részvételi korhatáránál pedig még könnyebben megkerülhető az ellenőrzés.

Az indokolás szerint a gyerekek általában könnyen a közösségi oldalak rabjaivá válhatnak, nagyobb a függőség kialakulásának veszélye, a „jutalmazó mechanizmus” pedig tovább növeli az aktivitási késztetést. Amikor az app üzemeltetője nem tett eleget a fiatalok védelmére vonatkozó kötelezettségének, megsértette a DSA 34. cikke szerinti kockázatértékelési, a 35. cikke szerinti kockázatcsökkentési, valamint a 39. cikke szerinti cselekvési kötelezettséget az online hirdetések átláthatóvá tételére és a 40. cikk szerinti kötelezettséget a rendszerműködési adatok hozzáférhetővé tételére és vizsgálatára.

„Mindkét probléma súlyos és akut, ezért a DSA adta azonnal, ideiglenes intézkedések alkalmazása már az eljárás alatt elindult, blokkoljuk a Lite-t” – írta Thierry Breton, az EB belső piacért felelős biztosa az X-en. Finoman fogalmazva pikáns, hogy éppen a korábban Twitter névre hallgató közösségi oldalt használta kommunikációs fórumul, ami ellen elsőként indított eljárást az EB a DSA hatálybalépése után.

A február óta hatályos DSA célja a fogyasztók és alapvető jogaik hatékonyabb védelme. Ennek érdekében meghatározza a szolgáltatásokat nyújtó kötelezettségeit, valamint elszámoltathatósági és átláthatósági rendszert vezet be. A TikTok különösen nagy szolgáltatónak minősül (VLOP, very large online plattform), mert a havi 45 milliót, az uniós polgárok 10%-át meghaladó felhasználóval rendelkezik, bevallása szerint 135,9 millió aktív felhasználója van Európában, így szigorúbb szabályok vonatkoznak rá, amelyek már 2023 augusztusa óta alkalmazandóak. E mellett kapuőr státusza is van, így élvezi az önellenőrzés privilégiumát, viszont a DSA-szabályok megsértése esetén magasabb bírság alkalmazható ellene.

Amerikai jogszabály

Az USA Kongresszusa áprilisban törvényben állította választás elé a TikTok-ot üzemeltető ByteDance-t: Ha nem változtat a tulajdonosi szerkezeten, ki kell vonulni az amerikai piacról.

A szinte minden kérdésben ölre menő vitában álló demokraták és republikánusok egyetértésben, nagy többséggel írták elő a többségi amerikai tulajdont. Ha a ByteDance kilenc hónapon belül nem lesz hajlandó az eladásra, az Apple és az Android App-Stores-ban is blokkolni kell majd a TikTok App letöltését az USA-ban. A határidő eredménytelen letelte után három hónapra automatikusan életbe lép a blokkolás, amit az elnök három hónapra korlátlan alkalommal meghosszabbíthat.

A TikTok az egyetlen világszerte sikeres, nem az USA-ban alapított online platform, ami ráadásul a világ és az USA legsikeresebb közösségi oldalává vált. Az amerikai biztonságpolitikai szakemberek és a politikusok véleménye szerint a TikTok a pekingi kommunista vezetés befolyása alatt áll. Bizonyítottnak tartják, hogy a kínai tulajdonosi struktúrán és menedzsmenten keresztül a kínai politikának és titkosszolgálatoknak korlátlan rálátása van a TikTok által gyűjtött adatokra. Tényként kezelik, hogy a menedzsment szolgai módon végrehajtja a politikai és titkosszolgálati utasításokat, akár az algoritmusai működésére vonatkozókat is, befolyásolandó például az elnökválasztási kampányt.

A vádak ismeretében különösen pikáns, hogy Trump, aki elnökként kezdeményezte a TikTok-blokkolását, és 2024 márciusában ismét a TikTok betiltását követelte, április óta aktív rajta, és már 3 millió követőt szórakoztat naponta új videókkal. Nem sokkal a törvény áprilisi elfogadása előtt Joe Biden is megjelent, de riválisánál jóval kisebb sikert arat; 360 ezer követővel kell beérnie. Marketing szempontból persze érthető a döntésük; különösen a fiatal választókat a TikTok-on keresztül lehet a leghatékonyabban megszólítani.

A ByteDance arra hivatkozva utasítja vissza a vádakat, hogy nem Kínában, hanem a Kajmán-szigeteken van bejegyezve, az egyik cégközpont pedig Los Angeles, a tulajdonosai 60%-a nyugati tőkebefektető, a kínai alapító részesedése már csak 20%. Viszont amerikai oknyomozó újságírók feltárták, hogy a milliárdos alapító Zhang Yiming a tulajdoni hányada csökkentése ellenére 50% feletti szavazati jogot tarthatott meg.[2] Ezért Washingtonnak nem volt elég a törvény felfüggesztésére, hogy a ByteDance amerikai felhasználók adatainak USA-ban történő tárolására tett ígéretet.

A blokkolás természetesen megkerülhető lenne például külföldi szerver használatával, de az egyértelmű, hogy a TikTok elvesztené az amerikai felhasználói nagy részét. Márpedig az USA messze a legfontosabb piac havi 136 millió felhasználóval. Ha kisebb mértékben, de az USA-nak is kötődnek gazdasági érdekei a TikTok jelenlétéhez, mert a sztárok, influencerek oldalait menedzselő úgynevezett content creator-okon keresztül 300 ezer amerikai megélhetését biztosítja.

Tekintettel a politikai konszenzusra, Trump esetleges visszatérése a Fehér Házba sem fogja befolyásolni a blokkolást lehetővé tevő törvény alkalmazását. Ezért a ByteDance csak abban bízhat, hogy egy bírósági eljárással megakadályozhatja, vagy legalább késleltetheti ezt. Egy korábbi, a Trump-adminisztráció alatt elfogadott, hasonló tartalmú törvényt egy amerikai bíróság az alkotmányban rögzített szólásszabadság megsértésére hivatkozva hatályon kívül helyezett. Szinte biztos, hogy ez alkalommal az USA Legfelsőbb Bírósága fogja kimondani a végső szót. A TikTok vezérigazgatója, Shou Zi Chew már a jogszabály elfogadása előtt világossá tette, hogy minden jogi lehetőséget ki fognak meríteni.[3]

Amerikai üzleti körök e közben már az amerikai TikTok lehetséges vásárlójáról spekulálnak. A nagy amerikai tech-konszernek kiesnek, mert a versenyjogi szabályokat sértő piaci részesedést szereznének. Steven Mnuchin, aki korábban a Goldman Sachs vezetője, majd Trump felkérésére pénzügyminiszter volt, befektető csoport szervezését jelentette be, amely ígérete szerint az új amerikai menedzsmenten keresztül gondoskodna arról, hogy amerikai fejlesztésű algoritmusokkal váltsák a kínaiakat az USA-ban letöltött App-oknél.^[4]

Európa követné az amerikai példát

Az európai országok jó része és az EU is követendőnek tartja az amerikai utat. Az észt és a francia közigazgatásban dolgozók, valamint az EU-adminisztráció alkalmazottai hivatali telefonján már blokkolva van a TikTok.[5] A legfontosabb indok a kiberbiztonság. Brüsszelben szó van arról is, hogy a privát készülékeiken is tilos lesz használniuk.

Németországban elsősorban a demokráciát és a szabad választásokat látják veszélyben a dezinformációs kampányokon keresztül. „A TikTok veszélyt jelent a demokráciára” – nyilatkozta Roderich Kiesewetter, a szövetségi törvényhozás, a Bundestag titkosszolgálatokat felügyelő bizottságának elnöke, a konzervatív CDU politikusa. Egyúttal az oroszok és kínaiak kiberháborúja legfontosabb fegyverének nevezte a TikTok-ot.[6]

„Kecskére a káposztát.”

Nemrégiben a TikTok törölte a szélsőséges nyilatkozatai miatt még a nemzeti-konzervatív, szélsőjobb felé hajló német AfD-ből (Alternative für Deutschland) is kizárt Maximilian Krah több videóját és 90 napra száműzte a felhasználok „Neked”-Timeline-jából. Tehát bejegyzései kikerültek az algoritmusok által a felhasználóknak az érdeklődési körük alapján ajánlott tartalmak közül. A mainstream politikusok és a sajtó üdvözölte a lépést. Két elismert német médiaszakjogász viszont a szociális oldalak átláthatatlan működésének újabb bizonyítékának látják a TikTok szankciójában. „Az állam nagyot hibázik, amikor az online óriáscégek önszabályozására hagyatkozik. Kecskére bízzák a káposztát” – írják elemzésükben.

Valóban, a TikTok a közvéleménnyel csak annyit közölt, hogy több videó megsértette a közösség magatartási kódexét. Az értesítésekben, amiket az értintett politikus, Krah kapott, szintén nem volt ennél több, A TikTok nem közölte, hogy a videók a magatartási kódex mely pontjait sértették és mely tartalmai elemeikkel.[7] Joggal tartják tehát a jogállamiságot sértőnek a döntést.

Az biztos, hogy gyűlölködők, szexisták és revizionisták voltak a videó, de a már idézett két jogász, Chan-jo Jun és Jessica Flint, a netes bűnözés szakértői nem látnak nyilvánvalóan bűncselekményt megvalósító részeket a posztokban. Márpedig a német hatóságok csak ezek esetében lépnek fel, holott a digitális szolgáltatásokról szóló 2022/2065 uniós rendelet (Digital Services Act, DSA) jóval nagyobb mozgásteret ad.[8]

Első körben a DSA is a szolgáltatók feladatává, felelősségévé teszi a jogellenes tartalmú posztok elleni fellépést. Mindenekelőtt mechanizmust kell létrehozniuk, amin keresztül a felhasználók jelenthetik a véleményük szerint jogsértő tartalmakat.[9] Ezeket az üzemeltetőnek ellenőriznie, és jogsértés esetén törölnie kell. Ez az úgynevezett Notice and Take Down-elv, amit a DSA a már 2017 óta alkalmazandó német jogszabályból, a hálózati jogérvényesítési törvényből (Netzwerkdurchsetzungsgesetz, NetzDG) vett át. A különbség, hogy az NetzDG csak 22 bűncselekmény esetében ír elő törlési kötelezettséget, míg a DSA minden jogsértő tartalom esetén.

A DSA a jogsértő tartalom definícióját is tartalmazza: „Bármely olyan információ, amely önmagában vagy egy tevékenységgel kapcsolatban, beleértve a termékek értékesítését vagy a szolgálatások nyújtását, nem felel meg az uniós jognak vagy bármely tagállam jogának, függetlenül az adott jog pontos tárgyától vagy jellegétől”.^[10] Tehát nem csak azt kell eltávolítani, ami bűncselekmény, hanem azt is – és ez sokkal gyakoribb –, ami fogyasztóvédelmi és a versenyjogi szabályokat vagy a személyiségi jogokat sérti. Például, ha egy cég kereskedelmi célból, az érintett engedélye nélkül használ fel egy momfluencer-képet, tehát a közösségi médiában aktív anya felvételét a gyermekével. Vagy a Bajorországban 2024. áprilisa óta érvényes gendertilalom ellen vét. Ez megtiltja az oktatási intézményeknek, hogy a hím- és nőnem közt különbséget tevő megszólítások újszerű, gender, a diszkriminációt elkerülni akaró megnevezéseket hibának tekintsék (pl.: Schüler*innen), valamint a közigazgatási szervek és oktatási intézmények számára előírja ezek használatát a hivatalos levelezésekben, közleményekben.

A DSA értelmében a szolgáltatóknak a törlésen túl, a jövőbeli jogsértést megelőzendő, fel kell lépniük a rendszeresen jogsértő tartalmat posztoló felhasználóikkal szemben: „észszerű időtartamra és előzetes figyelmeztetést követően fel kell függeszteniük szolgáltatásaik nyújtását a szolgáltatás azon igénybe vevői számára, akik gyakran bocsátanak rendelkezésre nyilvánvalóan jogellenes tartalmakat”.^[11] A DSA széles mozgáskört biztosít a szolgáltatóknak az ultima ratio alkalmazása előtt, például a száműzést a felhasználók „Neked”-Timeline-jából, ahogy ez a konkrét esetben történt. Azzal a kitétellel, hogy a szolgáltatóknak „időben, kellő gondossággal, nem önkényesen eljárva” kell döntést hozniuk. Az önszabályozás és a szolgáltatói saját eljárás határa az etikai kódexekben lefektetett és a szolgáltatók által alkalmazott intézkedések arányossága. Ennek megítélése vitatott esetben a NetzDG és a DSA szerint is bírósági hatáskör. A DSA a jogsértő magatartás definiálása mellett a nemzeti és utolsó fórumként az Európai Unió Bírósága (EUB) hatáskörébe utalja annak eldöntését, hogy egy konkrét magatartás legyen az akár egy etikai kódexben lefektetett, akár egy felhasználó által megvalósított, kimeríti-e a definíciót.

A fake news nem jogellenes tartalom?!

A némethez hasonlóan a tagállamok többségének joga a becsületsértési tényállásokon túl nem ismer a dezinformációkra és a fake news-ra alkalmazható speciális szabályokat. Tekintettel arra, hogy a becsületsértési tényállások szerint a jogellenes magatartásoknak egy konkrét személy ellen kell irányulnia és csak az érintett indíthat eljárást. A fake news viszont általános, tehát nem esik a becsületsértés alá. Annak ellenére, hogy elterjedt és immár a demokráciát veszélyeztető problémáról van szó, csak a szolgáltatók magatartási kódexei szabnak határt a valótlan hírek terjesztésének. Ez azt is jelenti, hogy a Google, az X, a TikTok & co., tehát piaci elvek szerint működő multinacionális cégek döntenek arról, hogy egy információ, állítás igaz vagy hamis-e. Ha a szolgáltatók nem átlátható eljárásban, indokolás nélkül döntenek, mint az AfD politikusa esetében a TikTok, az érintett jogosan beszél cenzúráról és hívja segítségül a jogállamot, holott posztjában éppen azt járatta le.

A speciális fake news tényállások hiánya nem jelenti azt, hogy az információterjesztés jogüres terület lenne. Végső soron erre is vonatkozik az alkotmány. De az alaptörvényi elvek csak a legsúlyosabb esetekben, az emberi méltóság vagy a szabad demokratikus államrend veszélyeztetése esetén alkalmazhatók – legalábbis a német ítélkezési gyakorlat szerint.

Az emberi méltóság relativizálása

Döntő jelentőségű tehát az emberi méltóság (Menschenwürde, Art. 1 GG) tartalma, definíciója. Így érthető, hogy a németországi ügy főszereplője, Maximilian Krah 2023-ban megjelent könyvében épp ennek újradefiniálása mellett érvel.[12] „El kell végre szakadni az emberi méltóság liberális definíciójától” – írja az ügyvédből lett politikus. Idejétmúltnak tartja a „balliberális” felfogást, mi szerint minden ember egyenlő. „A jobboldali politika minden embert egyedinek, tehát különbözőnek tekint, ezért eltérő szabályokat akar alkalmazni rájuk.” Hogy ez mit jelenthet a gyakorlatban, arra 2024-ben példát adott, amikor az állampolgári egyenlőséget relativizálva a külföldi származású, nem megfelelően integrálódott német állampolgárok kitoloncolására hívott fel. Ez hatalmas vihart kavart[13] és végül az AfD-ből történt kizárásához vezetett, ugyanakkor az ügyészség álláspontja szerint nem valósította meg a német Btk. szerinti közösség elleni izgatás tényállását (Volksverhetzung, StGB § 130), ahogy a becsületsértési tényállásokat se, hisz nem egy konkrét személy ellen irányult. Így csak a német alaptörvény szerint érinthetetlen emberi méltóság megsértése miatt lehetne ellene fellépni.

A Krah-ügy rámutatott a DSA egy további hiányosságára: A NetzDG-vel ellentétben nem ír elő a szolgáltatók számára adatszolgáltatási kötelezettséget a bűnüldöző szervek számára tartalomtörlés esetén. Ezért az esetleges bűncselekmény csak feljelentés esetén kerül a látókörükbe.

Az állami jog érvényre jutását tovább nehezíti, hogy bár a DSA minden jogsértés esetén alkalmazandó, de a tagállamokra bízza, mely bíróságok hatáskörébe adják az ügyeket. A német jogszabály a bűncselekménygyanú kivételével a polgári bíróságokat jelölte ki. Tehát a civiljogi ügyekben ítélkező bíráknak kell a büntetőjogi kategóriát nem képező fake news-ról dönteniük, és így a gyakorlatban alapjogi kérdéseket mérlegelniük.

A gazdasági érdek minden előtt

Megnyugtatónak tűnik, hogy a TikTok törölte Krah gyűlölködő, szexista és revizionista tartalmait, valamint korlátozta a tevekénységet, azonban nem szabad elfelejteni, hogy egy szolgáltatót a magatartási kódex megalkotásánál és alkalmazásánál is elsősorban a gazdasági és egyéb privát érdekei motiválják – hívja fel a figyelmet az Universität Würzburg-on aktív, már idézett két jogász, Chan-jo Jun és Jessica Flint.[14]

A szolgáltatók olyan engedélyezés-tiltás gyakorlatot igyekeznek kialakítani, ami használóik igényeinek a leginkább megfelel, hogy azok az oldalon maradjanak. Így az elemzéseik alapján a használókat zavaró tartalmak ellen, mint a pornó, szigorúbban lépnek fel. Sőt, – vélhetően az általában prűd amerikaiak érzékenységére figyelemmel – ebben a vonatkozásban túl szigorúan állítják be a szűrőiket, azokon akár közismert könyvek, filmek címei is fennakadnak. Felmérve a közhangulatot, széles teret engednek például az Izrael-kritikának és az antiszemitizmusnak, mert tudják, hogy számos felhasználójuk platformot váltana, ha nem oszthatná meg ilyen jellegű véleményét. Ennek az X az elrettentő példája, ahol a Hamász tavaly októberi terrorakciója után szignifikánsan megnőtt az ilyen jellegű posztok száma, mégse reagáltak.[15] Ha azt mutatják a számok, hogy egy sokkoló kép vagy videó a többséget taszítja, félelemmel tölti el, törlik azokat, de ha egy hasonlóan botrányos felvétel tetszést, egyetértést vált ki, sokkal magasabbra teszik a törlési mércét. A fontos, hogy minél több ideig maradjon a felhasználó, mert ettől függ a reklámbevétel, így lehet róla adatokat gyűjteni. „Az etikai kódexek betartatásával összefüggő felhasználói monitorozás sem az alapjogvédelemről, hanem a szokásaik, véleményük minél jobb megismeréséről szól” – írja Chan-jo Jun.[16] Az X nem ismer pardont akkor se, ha új tulajdonosát Elon Muskot éri kritika…

A TikTok kellemetlen konkurencia

A TikTok tiltása melletti legfontosabb érv a demokrácia védelme. Azonban látjuk, hogy dezinformációs kampányokat a többi, kivétel nélkül amerikai tulajdonban álló közösségi platformokon is lehet folytatni. Régóta programoznak erre az orosz és a kínai titkosszolgálatok a nyugati közösségi oldalakon robotprogramokat, úgynevezett bot-okat, legyen szó Brexit-népszavazásról, vagy az amerikai elnökválasztásról. Az is gyakran előfordul, hogy ugyan ilyen célból hacker-támadásokat intéznek az oldalak ellen, ellopnak személyes adatokat, például a Facebook 500 ezer felhasználóét 2021-ben. További érdekes adalék, hogy a legjobb egyetemek között jegyzett Massachusetts Institute of Technology elemzése szerint a fake news a Twitter/X-en hatszor gyorsabban terjed, mint a többi közösségi oldalon.[17] A kép teljességéhez hozzá tartozik, hogy a Twitter/X-en a közéleti tárgyú posztok száma ennek sokszorosával meghaladja a többi közösségi oldal ilyen jellegű tartalmait.

Lehet, hogy a tiltási szándék mögött más indokok állnak? – teszi fel a kérdést Joscha Wendland, a jólismert német politikai kutatóközpont, a Friedrich-Ebert-Stiftung szakértője, Universität Heidelberg politológusa és etnográfusa.[18]

A közösségi oldal napjaink egyik legértékesebb reklámfelülete, egyben a személyes adatok gyűjtésének legjobb helye. A TikTok az egyetlen, nem amerikai kézben lévő ezek között. Lehet, hogy az amerikai konkurencia, a Facebook, Instagram, X & co. lobbitevékenységének az eredménye a kemény fellépés? – hangzik a szociáldemokrata irányultságú elemző portál, az ipg-journal.de feltételezése.[19]

A már idézett Joscha Wendland szerint Elon Musk, a Tesla alapító-vezetője és egy ideje a Twitterből lett X tulajdonosa, határozott politikai elképzelésekkel rendelkezik és igyekszik ezeket érvényre juttatni. Többekhez hasonlóan ezzel magyarázza, hogy az autógyártás és az űrrepülés után a közösségi oldalak területére bővítette ki üzleti tevékenységét. Wendland szerint a Washingtonban nagy lobbierővel rendelkező Muskot zavarhatja, hogy a TikTok kínai dominanciája miatt elérhetetlen a számára. Márpedig a Z-generáció körében ez, és nem az X a legfontosabb politikai véleményformáló platform.

Érdekes az is, hogy a DSA be nem tartása miatt az amerikai közösségi oldalakkal, különösen Musk X-ével szemben több eljárást folytató EU-ban csak a TikTok-kal kapcsolatban jelenik meg a tiltás gondolata. A többi közösségi oldal legfeljebb pénzbírságot kap. És még ha ezek rekord összegűek is, aligha elrettentő a megakonszernek bevételére figyelemmel. Például 2023-ban a Meta esetében 1,2 milliárd euro volt a büntetés, ami soknak hangzik, de ez a Facebook, Instagram, Whatsapp anyakonszernje évi nyereségének mindössze 3%-a.[20]

Talán az is meghúzódik a háttérben, hogy az európai politikusok sokkal inkább az amerikai közösségi oldalakon vannak jelen? A TikTok-on igazán csak a szélsőjobboldaliak erősek, Németországban az AfD. A szélsőséges pártnak több követője van, mint az összes többinek együtt. Úgy látszik csak az ultrakonzervatív politikusok és tanácsadóik ismerték fel idejében, hogy a huszonévesek körében már a TikTok a menő. Az Instagram még úgy-ahogy, de a Facebookon viszont csak a szüleik, nagyszüleik vannak fent. A politikusok körében a leginkább használt, többségében közéleti témájú rövid, szöveges posztokra épülő Twitter/X pedig sosem volt népszerű a fiatalok körében.

Wendland szerint a tilalomnál sokkal jobban szolgálná a jogállamot, ha a demokrata politikusok is megtanulnák használni a TikTok-ot és ott meggyőző érvekkel és ügyes marketinggel megnyernék az X-generációt a demokráciának.

De van-e erre esélyük, ha a Pekingben programozott algoritmusok más célt követnek?

Lábjegyzetek:

[1] https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=celex%3A32022R2065

[2] https://www.reuters.com/technology/what-do-we-know-about-tiktoks-chinese-owner-bytedance-2024-03-15/

[3] https://www.zeit.de/politik/ausland/2024-04/tiktok-chef-shou-zi-chew-gericht-verbot

[4] https://www.cnbc.com/2024/03/14/former-treasury-secretary-mnuchin-is-putting-together-an-investor-group-to-buy-tiktok.html

[5] https://www.tagesschau.de/ausland/eu-kommission-tiktok-101.html

[6] https://www.zeit.de/digital/2024-03/tiktok-roderich-kiesewetter-spd-gruene-regulierung

[7] https://www.zdf.de/nachrichten/politik/deutschland/maximilian-krah-tiktok-afd-reichweite-100.html

[8] https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:32022R2065

[9] DSA 16. cikk (1) bek.

[10] DSA 3. cikk h) pont.