Titokban figyelte alkalmazottait a francia Ikea?


A francia bíróság által tárgyalt büntetőügyben 15 vádlottnak kell felelnie az Ikea France munkavállalói és az állásra jelentkezők titkos megfigyelése miatt.


Beperelték az alkalmazottak az Ikea francia leányvállalatát, azt állítva, hogy a cég egy bonyolult rendszert működtet az alkalmazottak és az állásra jelentkezők magánnyomozók és rendőrök segítségével történő megfigyelésére.

Az Ikea France és több volt vezető ellen a versailles-i bíróságon folytatnak eljárást. A vezetőkre akár börtönbüntetés is várhat a megállapítják a felelősségüket. A Le Canard Enchaîné és a Mediapart oknyomozó újságok 2012-ben tárták fel a megfigyelési rendszert, az ügyészek pedig a Force Ouvrière szakszervezet panaszának benyújtását követően kezdték meg a nyomozást. A vád szerint az Ikea France „kémrendszert” hozott létre, amelynek keretében több száz alkalmazott és álláskereső magánéletére vonatkozóan gyűjtöttek adatokat, többek között bűnügyi nyilvántartásokból származó bizalmas információkat is.

A leleplezések óta a vállalat négy vezetőt elbocsátott, de a 10 000 embert foglalkoztató Ikea France-nak még mindig 3,75 millió euró bírsággal kell számolnia. A bíróság elé állított 15 ember között vannak korábbi üzletvezetők és felsővezetők, mint például Stefan Vanoverbeke volt vezérigazgató és elődje, Jean-Louis Baillot. Mindketten megjelentek a hétfői tárgyaláson, de nem volt hajlandók nyilatkozni a várakozó újságíróknak. A vádlottak között van négy rendőr is, akiket bizalmas bűnügyi információk átadásával vádolnak. A vádlottakat személyes adatok jogellenes gyűjtésével, a jogellenesen kezelt személyes adatok fogadásával és a hivatali titoktartás megsértésével vádolják, amelyekért a francia büntetőjog akár 10 év börtönbüntetés kiszabását is lehetővé teszi.

“Ma azért vagyunk itt, hogy megmutassuk, igenis léteznek ilyen megfigyelések a vállalatokon belül, amelyek a szakszervezeteket és az alkalmazottakat célozzák” – nyilatkozta újságíróknak Amar Lagha, a CGT szakszervezet egyik vezetője.

A megfigyelés vezéralakja állítólag Jean-François Paris volt, az Ikea France korábbi kockázatkezelési igazgatója. Az ügyészek szerint rendszeresen küldött névsorokat magánnyomozóknak, akiknek az éves díja együttesen akár a 600.000 euró is elérhette – derül ki az Agence France-Presse-hez került bírósági dokumentumokból.

A bíróság vizsgálja az Ikea 2009 és 2012 közötti gyakorlatait, de az ügyészek szerint ezek még korábban, akár egy évtizeddel korábban kezdődtek. A célpontok között volt egy bordeaux-i munkatárs, „aki korábban mintaalkalmazott volt, de hirtelen ellenállóvá vált” – áll a Paris által küldött e-mailben. “Szeretnénk tudni, hogy mi az oka ennek a változásnak” – mondta, és arra gondolt, vajon fennáll-e az “ökoterrorizmus veszélye”. Egy másik esetben Paris azt akarta megtudni, hogy egy alkalmazott hogyan engedheti meg magának, hogy vadonatúj BMW kabriót vezessen. Ilyen üzenetek általában Jean-Pierre Fources-hez, az Eirpace magánnyomozó cég főnökéhez futottak be. A magánnyomozók pedig számtalan bizalmas információt küldtek Parisnak, amelyeket az ügyészek szerint a STIC rendőrségi adatbázisból szereztek meg a négy rendőr vádlott segítségével.

Az ügyészek szerint az információáramlás akár mindkét irányban haladhatott, az Ikea France belső levelezésében azt ajánlják, hogy az alkalmazottról szóló jelentést adják át a rendőrségnek, „hogy vállalaton kívüli eljárással tudjanak megszabadulni az adott a személytől”.

Emmanuel Daoud, az Ikea France ügyvédje elismerte, hogy az eset „szervezeti anomáliákat” tárt fel. Az ügyvéd szerint a vállalat cselekvési tervet hajtott végre, amely magában foglalta a munkaerő-felvételi eljárások teljes átalakítását.

“Bármilyen döntést is hoz a bíróság, a cég hírnevén már kiküszöbölhetetlenül csorba esett” – tette hozzá.

Az 1943-ban alapított svéd multinacionális Ikea összeszerelésre kész bútorait és kiegészítőit világszerte mintegy 400 üzletben értékesíti.

(theguardian.com)




Kapcsolódó cikkek

2021. szeptember 17.

Minden olasz munkavállalónak védettnek kell lennie

Az olasz kormány csütörtökön fogadta el a világ legszigorúbb koronavírus-elleni intézkedéseit, amely minden munkavállaló számára kötelezővé teszi a koronavírus elleni védettség igazolását, a negatív tesztet vagy a fertőzésből való gyógyulást.

2021. szeptember 16.

Magyarország megsértette a külföldiek kollektív kiutasításának tilalmát

Az ügy középpontjában a magyar államhatárról szóló törvény által bevezetett “feltartóztatás és átkísérés” intézkedés áll, amely felhatalmazást nyújtott a rendőrség számára, hogy a Magyarország területén illegálisan tartózkodó külföldi állampolgárokat határozat nélkül a határkerítés külső oldalára (a szerb határra) szállítsa. Az eljárás során Magyarország megsértette a kollektív kiutasítás tilalmát, mivel egyedi határozat hiányában a kérelmezőt, magatartásától függetlenül, 11 társával együtt kitoloncolta anélkül, hogy valódi és hatékony módot biztosított volna számukra a Magyarországra való beutazásra, illetve a megfelelő jogorvoslatra.