Új szabályok a gyermekek jogellenes elvitelét, a szülői kapcsolattartást és felelősséget érintő magyar, EU-s és nemzetközi kérdésekben


Gyorsabb lesz az ügyintézés, több ideiglenes intézkedés és védelem lesz elérhető a gyermekek elvitelére, visszahozatalára és szülői kapcsolattartásra vonatkozó új szabályozással.

Az Európai Uniós szinten e témakörben meghozott, a házassági és szülői felelősségi ügyekben a joghatóságról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a gyermekek jogellenes külföldre viteléről szóló (EU) 2019/1111 tanácsi rendeletre (EU rendelet) tekintettel született meg a 2021. évi LXII. törvény a szülői felelősséget érintő nemzetközi igazságügyi együttműködésről (törvény), mely az EU rendeletre tekintettel jövőre, 2022. augusztus 1-től lesz alkalmazandó.

Az EU rendelet a gyermekek legfőbb érdekének biztosítása céljából az eddigieknél egyszerűbb és hatékonyabb eljárásokat vezet be, és a szülői felelősséget érintő ügyekben a tagállami bíróságok, hatóságok közötti együttműködést jelentősen megváltoztatja – ideértve a Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló Hágai Egyezmény (Egyezmény) tagállamok közötti alkalmazását is. Erre tekintettel a törvény hatálya az EU rendelet és az Egyezmény hatálya alá tartozó ügyekre terjed ki.

Egyik legfontosabb vívmánya az EU rendeletnek, hogy eltörli a szülői felelősségi határozatok esetében az ún. exequatur-eljárást, így az érintett személy már közvetlenül kérheti a magyar bíróságtól a tagállami határozat alapján és az EU rendelet szerinti megfelelő tanúsítvány benyújtásával a magyarországi végrehajtás megindítását.

Másik fontos célja a gyermekek meghallgatáshoz való jogának erősítése. Az ítélőképessége birtokában lévő gyermek számára valódi és hatékony lehetőséget kell biztosítani a meghallgatásra, és a véleményét életkorának és érettségének megfelelően figyelembe kell venni, ennek hiánya pedig akár a határozat végrehajtásának akadályát is képezheti.

Szintén az EU rendelet újítása a végrehajtási eljárás minimum-harmonizációja, ami alapján meghatároz az egész EU-ban egységesen érvényesülő végrehajtás-felfüggesztési és megtagadási okokat. Ezek mellett továbbra is alkalmazhatók a nemzeti jog szerinti végrehajtási szabályok, de csak akkor, ha azok nem ellentétesek az EU rendeletben foglaltakkal.

Az EU rendelet továbbá a gyermekelviteli ügyekben eljáró bíróság lehetőségeit bővítette azzal, hogy ideiglenes intézkedést hozhat (például a gyermek és a szülő kapcsolattartásáról az eljárás idejére) és ezek némelyike határokon átnyúló joghatással is bír.

A bíróság hozhat olyan ideiglenes védelmi intézkedést is, amely azt a célt szolgálja, hogy a gyermeket megvédje a visszaadásával járó lehetséges fizikai vagy lelki károktól, ez pedig végrehajtható a másik tagállamban addig is, amíg a szülői felügyeleti perben másként nem döntenek.

A törvény ezt átvéve valamennyi hazai jogellenes gyermekelviteli eljárásban, tehát EU-n kívüli viszonylatban is biztosítja, hogy a gyermek visszavitelének elrendeléséhez kapcsolódóan a magyar bíróság védelmi intézkedéseket rendelhessen el. Ezzel a jelenlegi hazai szabályozáshoz képest fokozottabban biztosítja az érintett gyermekek érdekeinek védelmét.

A törvény fontos célkitűzése az Egyezmény hazai végrehajtásával kapcsolatos szabályozás korszerűsítése. Mivel olyan érzékeny nemzetközi családjogi viszonyokat érint, amelyekben a gyermek érdeke az, hogy a családjogi viszály minél előbb rendezésre kerüljön, ezért teljes körűen szükséges azt rendezni, hozzájárulva ezzel ahhoz, hogy az érintett gyermek érdekei a lehető legkevésbé sérüljenek.

Az alapvető jogok biztosa 2018-as jelentésében már felhívta az igazságügyi minisztert, hogy a jelentésben foglalt szempontok alapján és a nemzetközi, uniós gyermekjogi előírásokkal összhangban vizsgálja felül a 7/1988. (VIII. 1.) IM rendelet szabályait. A megállapításai szerint a jogellenes gyermekelviteli ügyekkel kapcsolatos hatályos hazai végrehajtási szabályok nem rendezik kielégítően az ügyben eljáró hatóságok közreműködési kötelezettségét, feladatkörét, ezért a gyermekek érdekére tekintettel a gyors és hatékony eljárás lefolytatásának érdekében indokolt egy új, átfogó szabályozás kidolgozása.

A törvény emiatt is a hatálya alá tartozó szenzitív családjogi ügyekben segíti a gyors ügyintézést: az eljárásokban érintett felek gyorsabb igényérvényesítési lehetőségének biztosításához, a bírósági eljárások időtartamának csökkentéséhez a jelenleginél rövidebb eljárási határidőket ír elő, és emellett elősegíti a családjogi viták békés rendezésének lehetőségét.

Nyári könyvvásár

A törvény részletszabályai

A törvény szerinti eljáró hatóságok a gyermekvédelmi központi hatóság esetében a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter, a gyermekelviteli központi hatóság esetében az igazságügyért felelős miniszter.

A gyermekek jogellenes külföldre vitele

A gyermek tartózkodási helyének kijelölésére a szülői felügyelet gyakorlására jogosult szülő vagy a külföldre elvitt gyermek visszahozatalára irányuló, a gyermeket jogellenesen külföldre elvivő vagy ott visszatartó személy elleni eljárás megindításához központi hatósági közreműködést kérhet a gyermekelviteli központi hatóságtól. A jogi képviselővel nem rendelkező kérelmezőnek jogi tanácsadást is biztosítanak.

Ha nyilvánvalóan alaptalan a kérelem, azt visszautasítják, de közigazgatási per kezdeményezhető ellene.

Ha külföldi bíróság a magyarországi kérelmezőt vagy mást elektronikus hírközlő eszköz útján közvetlenül akar meghallgatni, akkor ezt a gyermekelviteli központi hatóság közvetlenül alkalmazandó jogi aktus vagy nemzetközi szerződés hiányában is engedélyezheti, és a közvetlen bizonyításfelvétel feltételei az Nmjtv. 80. §-ában foglaltaktól eltérően is megállapíthatók.

A gyermekek jogellenes Magyarországra hozatala

A gyermek tartózkodási helyének kijelölése tekintetében a szülői felügyelet gyakorlására jogosult személy a gyermek visszavitelére irányuló, a gyermeket jogellenesen Magyarországra hozó vagy itt visszatartó személy elleni eljárás megindításához központi hatósági közreműködést kérhet a gyermekelviteli központi hatóságtól, ahol szintén jogi tanácsadást biztosítanak a jogi képviselővel nem rendelkező személyeknek.

A központi hatóság a közreműködést megtagadhatja, ha a kérelem nyilvánvalóan alaptalan, azonban ha nincs ilyen ok, akkor a hatóság a gyermek önkéntes visszavitelére vagy visszaadására hívja fel az érintettet, illetve kezdeményezi az ügy békés rendezését, kivéve, ha ezt a kérelmező kifejezetten ellenzi vagy az ügy körülményeiből megállapíthatóan az eljárás eredményességét veszélyeztetné. Tájékoztatást kapnak arról is az érintettek, hogy a bírósági eljárás megindítását megelőzően közvetítő igénybevételére van lehetőség.

Ha a békés rendezésre irányuló kezdeményezés nem vezetett eredményre és a kérelmezőnek nincs meghatalmazott jogi képviselője, a hatóság a gyermek visszavitele iránti bírósági eljárás megindítása érdekében meghatalmazás alapján ügyvédet bíz meg.

A bírósági eljárásra vonatkozó rendelkezések

A Magyarországra hozott gyermek visszavitele iránti bírósági eljárás lefolytatására a Pesti Központi Kerületi Bíróság kizárólagosan illetékes. A bíróság polgári nemperes eljárásban soron kívül jár el, az eljárásban szünetelésnek nincs helye, bírósági titkár nem járhat el, és az eljárás tárgyi költségmentes.

Ha a gyermek és a feltételezhetően jogellenesen elvivő/visszatartó személy a rendelkezésre álló címen nem található meg, a bíróság az eljárást felfüggeszti és elrendeli a felkutatásukat, ha ez nem vezet eredményre, akkor az az eljárást megszünteti.

Amennyiben a bíróság hivatalosan tudomást szerez arról, hogy a gyermeket az Egyezmény egy másik részes államába vitték, ideértve azt a tagállamot is, ahol a gyermeknek az elvitelt megelőzően szokásos tartózkodási helye volt, az eljárást megszünteti, és ha szükséges, a kérelmet megküldi a gyermekelviteli központi hatóságnak.

Az eljárás során a kérelmezőt és a kérelmezettet is személyesen meghallgatják, és gondoskodni kell a gyermek meghallgatásáról is, kivéve, ha annak ítélőképességének hiánya ezt nem teszi lehetővé.

Ha a bíróság a gyermek visszavitelét elrendeli, határidőt állapít meg, ennek eredménytelen eltelte esetére pedig meghatározza a gyermeknek a kérelmező részére való átadása helyét és időpontját.

A kapcsolattartás külföldön való biztosítása

Ha a Magyarországon tartózkodó szülő, vagy kapcsolattartásra jogosult más személy a külföldön élő gyermekkel való kapcsolattartás biztosítása érdekében központi hatósági közreműködést kér, azt a gyermekelviteli központi hatóság látja el, míg ha a cél az Európai Unió másik tagállamában történő kapcsolattartás biztosítása, akkor a gyermekvédelmi központi hatóság nyújt segítséget a folyamatban.

A kapcsolattartás belföldön való biztosítása

Ha az EU-n kívül – ideértve Dániát is – tartózkodó szülő, vagy kapcsolattartásra jogosult más személy a Magyarországon tartózkodó gyermekkel való kapcsolattartását a külföldi tartózkodási helye szerinti állam központi hatósága útján kéri, a hatósági feladatokat a gyermekelviteli központi hatóság látja el. A részükre is biztosítani kell a jogi tanácsadást, ha nem rendelkeznek jogi képviselővel.

EU-s megkeresés alapján (kivéve Dánia) a kérelem irányulhat a kapcsolattartás biztosítására az alábbiak szerint:

  • a kapcsolattartás rendezésére,
  • a korábban szabályozott kapcsolattartás megváltoztatására, vagy
  • a kapcsolattartás végrehajtására.

A hatósági feladatokat a gyermekvédelmi központi hatóság látja el, ha viszont már bírósági hatáskörbe tartozik az ügy, akkor tájékoztatást nyújt az illetékes bíróságról és a jogi segítségnyújtás lehetőségéről.

A törvény alapján a kommunikációban a magyar és az angol nyelv használható, de a gyermekvédelmi és a gyermekelviteli központi hatóság ezektől eltérő további nyelveket is elfogadhat. A gyermekvédelmi központi hatóság és a gyermekelviteli központi hatóság feladatai ellátásának részletes szabályait kormányrendeletben fogják megállapítani.


Kapcsolódó cikkek

2022. június 29.

Még egy évig marad védettséget igazoló uniós igazolvány

Megmarad a digitális Covid-igazolvány, de már csak ott van rá szükség, ahol ezt külön kérik az utazóktól. A rendelet június 30-án járt volna le, de ha az egészségügyi helyzet lehetővé teszi, akkor bármikor hatályok kívül helyezhetik.

2022. június 28.

EU: Legyen világos, mi árt az egészségnek és a klímának!

Az Európai Bizottság (EB) a Zöld Fordulat céljainak eléréséért akciócsomaggal állt elő. Javasolja a termékmegjelölési szabályok szigorítását és kibővítését. A koncepció az élelmiszereknél már ismert: a csomagoláson színek jelölik a káros összetevők arányát. Ez a legtöbb országban csak ajánlás, az EB viszont kötelezővé tenné.