Új szabályok a gyermekek jogellenes elvitelét, a szülői kapcsolattartást és felelősséget érintő magyar, EU-s és nemzetközi kérdésekben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Gyorsabb lesz az ügyintézés, több ideiglenes intézkedés és védelem lesz elérhető a gyermekek elvitelére, visszahozatalára és szülői kapcsolattartásra vonatkozó új szabályozással.

Az Európai Uniós szinten e témakörben meghozott, a házassági és szülői felelősségi ügyekben a joghatóságról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a gyermekek jogellenes külföldre viteléről szóló (EU) 2019/1111 tanácsi rendeletre (EU rendelet) tekintettel született meg a 2021. évi LXII. törvény a szülői felelősséget érintő nemzetközi igazságügyi együttműködésről (törvény), mely az EU rendeletre tekintettel jövőre, 2022. augusztus 1-től lesz alkalmazandó.

Az EU rendelet a gyermekek legfőbb érdekének biztosítása céljából az eddigieknél egyszerűbb és hatékonyabb eljárásokat vezet be, és a szülői felelősséget érintő ügyekben a tagállami bíróságok, hatóságok közötti együttműködést jelentősen megváltoztatja – ideértve a Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló Hágai Egyezmény (Egyezmény) tagállamok közötti alkalmazását is. Erre tekintettel a törvény hatálya az EU rendelet és az Egyezmény hatálya alá tartozó ügyekre terjed ki.

Egyik legfontosabb vívmánya az EU rendeletnek, hogy eltörli a szülői felelősségi határozatok esetében az ún. exequatur-eljárást, így az érintett személy már közvetlenül kérheti a magyar bíróságtól a tagállami határozat alapján és az EU rendelet szerinti megfelelő tanúsítvány benyújtásával a magyarországi végrehajtás megindítását.

Másik fontos célja a gyermekek meghallgatáshoz való jogának erősítése. Az ítélőképessége birtokában lévő gyermek számára valódi és hatékony lehetőséget kell biztosítani a meghallgatásra, és a véleményét életkorának és érettségének megfelelően figyelembe kell venni, ennek hiánya pedig akár a határozat végrehajtásának akadályát is képezheti.

Szintén az EU rendelet újítása a végrehajtási eljárás minimum-harmonizációja, ami alapján meghatároz az egész EU-ban egységesen érvényesülő végrehajtás-felfüggesztési és megtagadási okokat. Ezek mellett továbbra is alkalmazhatók a nemzeti jog szerinti végrehajtási szabályok, de csak akkor, ha azok nem ellentétesek az EU rendeletben foglaltakkal.

Az EU rendelet továbbá a gyermekelviteli ügyekben eljáró bíróság lehetőségeit bővítette azzal, hogy ideiglenes intézkedést hozhat (például a gyermek és a szülő kapcsolattartásáról az eljárás idejére) és ezek némelyike határokon átnyúló joghatással is bír.

A bíróság hozhat olyan ideiglenes védelmi intézkedést is, amely azt a célt szolgálja, hogy a gyermeket megvédje a visszaadásával járó lehetséges fizikai vagy lelki károktól, ez pedig végrehajtható a másik tagállamban addig is, amíg a szülői felügyeleti perben másként nem döntenek.

A törvény ezt átvéve valamennyi hazai jogellenes gyermekelviteli eljárásban, tehát EU-n kívüli viszonylatban is biztosítja, hogy a gyermek visszavitelének elrendeléséhez kapcsolódóan a magyar bíróság védelmi intézkedéseket rendelhessen el. Ezzel a jelenlegi hazai szabályozáshoz képest fokozottabban biztosítja az érintett gyermekek érdekeinek védelmét.

A törvény fontos célkitűzése az Egyezmény hazai végrehajtásával kapcsolatos szabályozás korszerűsítése. Mivel olyan érzékeny nemzetközi családjogi viszonyokat érint, amelyekben a gyermek érdeke az, hogy a családjogi viszály minél előbb rendezésre kerüljön, ezért teljes körűen szükséges azt rendezni, hozzájárulva ezzel ahhoz, hogy az érintett gyermek érdekei a lehető legkevésbé sérüljenek.

Az alapvető jogok biztosa 2018-as jelentésében már felhívta az igazságügyi minisztert, hogy a jelentésben foglalt szempontok alapján és a nemzetközi, uniós gyermekjogi előírásokkal összhangban vizsgálja felül a 7/1988. (VIII. 1.) IM rendelet szabályait. A megállapításai szerint a jogellenes gyermekelviteli ügyekkel kapcsolatos hatályos hazai végrehajtási szabályok nem rendezik kielégítően az ügyben eljáró hatóságok közreműködési kötelezettségét, feladatkörét, ezért a gyermekek érdekére tekintettel a gyors és hatékony eljárás lefolytatásának érdekében indokolt egy új, átfogó szabályozás kidolgozása.

A törvény emiatt is a hatálya alá tartozó szenzitív családjogi ügyekben segíti a gyors ügyintézést: az eljárásokban érintett felek gyorsabb igényérvényesítési lehetőségének biztosításához, a bírósági eljárások időtartamának csökkentéséhez a jelenleginél rövidebb eljárási határidőket ír elő, és emellett elősegíti a családjogi viták békés rendezésének lehetőségét.

Nyári könyvvásár

A törvény részletszabályai

A törvény szerinti eljáró hatóságok a gyermekvédelmi központi hatóság esetében a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter, a gyermekelviteli központi hatóság esetében az igazságügyért felelős miniszter.

A gyermekek jogellenes külföldre vitele

A gyermek tartózkodási helyének kijelölésére a szülői felügyelet gyakorlására jogosult szülő vagy a külföldre elvitt gyermek visszahozatalára irányuló, a gyermeket jogellenesen külföldre elvivő vagy ott visszatartó személy elleni eljárás megindításához központi hatósági közreműködést kérhet a gyermekelviteli központi hatóságtól. A jogi képviselővel nem rendelkező kérelmezőnek jogi tanácsadást is biztosítanak.

Ha nyilvánvalóan alaptalan a kérelem, azt visszautasítják, de közigazgatási per kezdeményezhető ellene.

Ha külföldi bíróság a magyarországi kérelmezőt vagy mást elektronikus hírközlő eszköz útján közvetlenül akar meghallgatni, akkor ezt a gyermekelviteli központi hatóság közvetlenül alkalmazandó jogi aktus vagy nemzetközi szerződés hiányában is engedélyezheti, és a közvetlen bizonyításfelvétel feltételei az Nmjtv. 80. §-ában foglaltaktól eltérően is megállapíthatók.

A gyermekek jogellenes Magyarországra hozatala

A gyermek tartózkodási helyének kijelölése tekintetében a szülői felügyelet gyakorlására jogosult személy a gyermek visszavitelére irányuló, a gyermeket jogellenesen Magyarországra hozó vagy itt visszatartó személy elleni eljárás megindításához központi hatósági közreműködést kérhet a gyermekelviteli központi hatóságtól, ahol szintén jogi tanácsadást biztosítanak a jogi képviselővel nem rendelkező személyeknek.

A központi hatóság a közreműködést megtagadhatja, ha a kérelem nyilvánvalóan alaptalan, azonban ha nincs ilyen ok, akkor a hatóság a gyermek önkéntes visszavitelére vagy visszaadására hívja fel az érintettet, illetve kezdeményezi az ügy békés rendezését, kivéve, ha ezt a kérelmező kifejezetten ellenzi vagy az ügy körülményeiből megállapíthatóan az eljárás eredményességét veszélyeztetné. Tájékoztatást kapnak arról is az érintettek, hogy a bírósági eljárás megindítását megelőzően közvetítő igénybevételére van lehetőség.

Ha a békés rendezésre irányuló kezdeményezés nem vezetett eredményre és a kérelmezőnek nincs meghatalmazott jogi képviselője, a hatóság a gyermek visszavitele iránti bírósági eljárás megindítása érdekében meghatalmazás alapján ügyvédet bíz meg.

A bírósági eljárásra vonatkozó rendelkezések

A Magyarországra hozott gyermek visszavitele iránti bírósági eljárás lefolytatására a Pesti Központi Kerületi Bíróság kizárólagosan illetékes. A bíróság polgári nemperes eljárásban soron kívül jár el, az eljárásban szünetelésnek nincs helye, bírósági titkár nem járhat el, és az eljárás tárgyi költségmentes.

Ha a gyermek és a feltételezhetően jogellenesen elvivő/visszatartó személy a rendelkezésre álló címen nem található meg, a bíróság az eljárást felfüggeszti és elrendeli a felkutatásukat, ha ez nem vezet eredményre, akkor az az eljárást megszünteti.

Amennyiben a bíróság hivatalosan tudomást szerez arról, hogy a gyermeket az Egyezmény egy másik részes államába vitték, ideértve azt a tagállamot is, ahol a gyermeknek az elvitelt megelőzően szokásos tartózkodási helye volt, az eljárást megszünteti, és ha szükséges, a kérelmet megküldi a gyermekelviteli központi hatóságnak.

Az eljárás során a kérelmezőt és a kérelmezettet is személyesen meghallgatják, és gondoskodni kell a gyermek meghallgatásáról is, kivéve, ha annak ítélőképességének hiánya ezt nem teszi lehetővé.

Ha a bíróság a gyermek visszavitelét elrendeli, határidőt állapít meg, ennek eredménytelen eltelte esetére pedig meghatározza a gyermeknek a kérelmező részére való átadása helyét és időpontját.

A kapcsolattartás külföldön való biztosítása

Ha a Magyarországon tartózkodó szülő, vagy kapcsolattartásra jogosult más személy a külföldön élő gyermekkel való kapcsolattartás biztosítása érdekében központi hatósági közreműködést kér, azt a gyermekelviteli központi hatóság látja el, míg ha a cél az Európai Unió másik tagállamában történő kapcsolattartás biztosítása, akkor a gyermekvédelmi központi hatóság nyújt segítséget a folyamatban.

A kapcsolattartás belföldön való biztosítása

Ha az EU-n kívül – ideértve Dániát is – tartózkodó szülő, vagy kapcsolattartásra jogosult más személy a Magyarországon tartózkodó gyermekkel való kapcsolattartását a külföldi tartózkodási helye szerinti állam központi hatósága útján kéri, a hatósági feladatokat a gyermekelviteli központi hatóság látja el. A részükre is biztosítani kell a jogi tanácsadást, ha nem rendelkeznek jogi képviselővel.

EU-s megkeresés alapján (kivéve Dánia) a kérelem irányulhat a kapcsolattartás biztosítására az alábbiak szerint:

  • a kapcsolattartás rendezésére,
  • a korábban szabályozott kapcsolattartás megváltoztatására, vagy
  • a kapcsolattartás végrehajtására.

A hatósági feladatokat a gyermekvédelmi központi hatóság látja el, ha viszont már bírósági hatáskörbe tartozik az ügy, akkor tájékoztatást nyújt az illetékes bíróságról és a jogi segítségnyújtás lehetőségéről.

A törvény alapján a kommunikációban a magyar és az angol nyelv használható, de a gyermekvédelmi és a gyermekelviteli központi hatóság ezektől eltérő további nyelveket is elfogadhat. A gyermekvédelmi központi hatóság és a gyermekelviteli központi hatóság feladatai ellátásának részletes szabályait kormányrendeletben fogják megállapítani.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 9.

Olaszországban jogvita lett a strandolásból

Az olasz tengerpart elképzelhetetlenek strandfürdők nélkül. Az önkormányzatok évtizedekig átláthatatlanul adták ki az üzemeltetési jogokat, megsértve az uniós versenyjogot. A következőkben a szerző egy bizarr jogi és politikai vitát tár a Jogászvilág olvasói elé.

2024. június 24.

Mi köze a kékúszójú tonhalaknak a keresetek befogadhatóságához?

Cikkünkben az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés („EUMSz”) 263. cikkének (4) bekezdése alapján benyújtott közvetlen keresetek (megsemmisítési keresetek) egyes befogadhatósági feltételeit vizsgáljuk, elsődlegesen az Európai Unió Bírósága által kialakított esetjog alapján.