Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A washingtonban folyamatban lévő polgári perben kell eldönteni a kérdést.
Karl Racine, Washington kerületi főügyésze szerdán bejelentette, hogy a Facebook vezérigazgatóját, Mark Zuckerberget alperesként hallgatják meg a Cambridge Analytica-botrány miatt folyó perben, amelyben az adatszolgáltató céget azzal vádolják, hogy 87 millió személytől gyűjtött személyes adatokat azok tudta nélkül.
2018-ban az AG Racine pert indított a Facebook ellen azt állítva, hogy a közösségi médiacég harmadik felek adataihoz való hozzáférésre vonatkozó irányelvei félrevezetőek, és a Facebook a washingtoni fogyasztóvédelmi eljárási törvény (CPPA) alapján megtévesztő kereskedelmi gyakorlatokkal veszélyezteti a felhasználók adatait.
Annak ellenére, hogy a Facebook 2019-ben igyekezett lezárni az ügyet, a kerületi bíró engedélyezte a polgári per folytatását. Miután megvizsgálta „több százezer oldalnyi peres dokumentumot, és [befejezve] a volt alkalmazottaktól és a szivárogtatóktól származó bejelentések vizsgálatát,”, az AG Racine kezdeményezte, hogy Mark Zuckerberget is alperesként hallgassák meg a perben.
A CPPA szerint „az egyének felelősséggel tartoznak a vállalat cselekedeteiért, ha ezekről tudtak”. Az AG Racine nem részletezte, hogy Mark Zuckerberg milyen mértékben tudott a botrányról, és csak annyit közölt, hogy „személyesen érintett” a Cambridge Anayltica által végzett jogellenes adatgyűjtésében.
Az AG Racine azzal zárta üzenetét, hogy „Ez a per a washingtoni lakosok felének, valamint több tízmillió ember adatainak védelméről szól országszerte. Nagyon komolyan vettük azt a kötelezettségünket, hogy kivizsgáljuk a jogsértéseket – a Facebooknak pedig ugyanolyan komolyan kell vállalnia a felhasználók védelmét.”
A tagállamok és az EU versenyjogi rendelkezéseinek megsértésével kapcsolatos uniós irányelv időbeli hatályának problematikájáról, az ezen alapuló kártérítési kerestek jogszerűségéről döntött a luxembourgi bíróság. Az ítélet számos hasonló, a nemzeti bíróságok előtt zajló ügyben is irányadó lehet.
A szerző az alábbi cikkében az iskolai fejkendő hordásról szóló németországi vitáról értekezik. A Szövetségi Alkotmánybíróság két évtizede ítéletet hozott a muszlim fejkendő ügyében. A társadalmi konfliktus azonban azóta is tart. Nemrégiben egy berlini döntés korbácsolta fel az indulatokat.
Az unió luxembourgi bíróságához egy olyan büntetőeljárás részeként fordultak, amelynek során két magánszemély – mint az eljárásban érintett harmadik felek – a nyomozási szakaszban lefoglalt vagyonuk visszaszolgáltatását kérték a bolgár szakosított bíróságtól.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
