Zuckerberg is tudhatott a jogellenes adatgyűjtésről?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A washingtonban folyamatban lévő polgári perben kell eldönteni a kérdést.

Karl Racine, Washington kerületi főügyésze szerdán bejelentette, hogy a Facebook vezérigazgatóját, Mark Zuckerberget alperesként hallgatják meg a Cambridge Analytica-botrány miatt folyó perben, amelyben az adatszolgáltató céget azzal vádolják, hogy 87 millió személytől gyűjtött személyes adatokat azok tudta nélkül.

2018-ban az AG Racine pert indított a Facebook ellen azt állítva, hogy a közösségi médiacég harmadik felek adataihoz való hozzáférésre vonatkozó irányelvei félrevezetőek, és a Facebook a washingtoni fogyasztóvédelmi eljárási törvény (CPPA) alapján megtévesztő kereskedelmi gyakorlatokkal veszélyezteti a felhasználók adatait.

Annak ellenére, hogy a Facebook 2019-ben igyekezett lezárni az ügyet, a kerületi bíró engedélyezte a polgári per folytatását. Miután megvizsgálta „több százezer oldalnyi peres dokumentumot, és [befejezve] a volt alkalmazottaktól és a szivárogtatóktól származó bejelentések vizsgálatát,”, az AG Racine kezdeményezte, hogy Mark Zuckerberget is alperesként hallgassák meg a perben.

A CPPA szerint „az egyének felelősséggel tartoznak a vállalat cselekedeteiért, ha ezekről tudtak”. Az AG Racine nem részletezte, hogy Mark Zuckerberg milyen mértékben tudott a botrányról, és csak annyit közölt, hogy „személyesen érintett” a Cambridge Anayltica által végzett jogellenes adatgyűjtésében.

Az AG Racine azzal zárta üzenetét, hogy „Ez a per a washingtoni lakosok felének, valamint több tízmillió ember adatainak védelméről szól országszerte. Nagyon komolyan vettük azt a kötelezettségünket, hogy kivizsgáljuk a jogsértéseket – a Facebooknak pedig ugyanolyan komolyan kell vállalnia a felhasználók védelmét.”

(jurist.org)




Kapcsolódó cikkek

2024. október 3.

Munkavállalók az egyenlő bánásmód elvének európai mérlegén

A német szövetségi munkaügyi bíróság az EU luxembourgi bíróságától kért választ arra, milyen feltételekkel térhetnek el a szociális partnerek által kötött kollektív szerződések a munkavállalókkal való egyenlő bánásmód alapelvétől?