Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Fővárosi Törvényszék elnöke, dr. Tatár-Kis Péter közleményben jelentette be, hogy visszavonják a központi kerületi bírósági bíróval szemben indult fegyelmi eljárást a bírósági szervezet tekintélyének megóvása érdekében.
Az elmúlt napokban számos hamis információ jelent meg a dr. Vasvári Csaba pesti központi kerületi bírósági bíróval szemben indult fegyelmi eljárással kapcsolatban.
A valótlan tartalmú híradások azt a hamis látszatot keltették, mintha dr. Vasvári Csabával szemben a Fővárosi Törvényszék elnöke azért indított volna fegyelmi eljárást, mert nevezett bíró egy előtte folyamatban lévő ügyben az Európai Unió Bíróságánál előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett – áll a közleményben.
Le kell szögezni – ahogyan azt a Kúria vonatkozó ítélete is megtette –, hogy bármely bíró jogosult szabad belátása alapján, legjobb szakmai meggyőződése szerint az Európai Unió Bíróságának előzetes döntését kezdeményezni. Az elmúlt években a Fővárosi Törvényszék bírái több tucat alkalommal kezdeményeztek előzetes döntéshozatali eljárást, és ezzel törvényszékünk a legaktívabb a magyar bíróságok között az Európai Unió jogának értelmezése terén. Természetesen egyetlen bíró ellen sem indult fegyelmi eljárás azért, mert az Európai Unió Bíróságához fordult, és dr. Vasvári Csaba ellen sem ezért indult.
A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény ugyanakkor – éppen az érintett bírák és a bírósági szervezet védelmében – akként rendelkezik, hogy a fegyelmi eljárást a nyilvánosság kizárásával kell lefolytatni. Erre tekintettel nem áll módomban a közvéleményt részletesen tájékoztatni a dr. Vasvári Csabával szemben megindított fegyelmi eljárás alapját képező bírói kötelességszegésről.
Bár a Fővárosi Törvényszék elnökeként a fegyelmi eljárás megindítása jelen esetben kötelességem volt, a bírósági szervezet érdeke most mégis azt kívánja, hogy e kezdeményezésemet vonjam vissza. Mivel a valóság feltárása a fegyelmi eljárás nem nyilvános volta miatt nem áll módomban, ezzel kívánom elejét venni annak, hogy bárki félinformációk kiszivárogtatásával rombolhassa a magyar bíróságok tekintélyét – olvasható a közleményben.
Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
